Múlt héten egy olvasónk jelzése alapján írtuk meg, hogy Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja az egyetlen az ELTE jogi karán az idén, amelyet a Tudományági Doktori Tanács (TDT) nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására.

A 444-nek akkor három anonim forrás is megerősítette: valóban nagyon ritka, hogy a doktori tanács ne egyhangúlag szavazna a határozatról, mindhárman megerősítették, hogy a dolgozat szakmai szempontok alapján rendben volt – ám elvi problémák merültek fel. Úgy tudják, a nemmel szavazók erkölcsi összeférhetetlenség miatt döntöttek így. Szerintük az ELTE egy ilyen hatalmú politikussal szemben kiszolgáltatott helyzetben van, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet.

A miniszterelnök politikai tanácsadója 2009-ben kezdte a doktori képzést az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában. A képzést sikeresen teljesítette, a doktori.hu adatbázisa szerint 2012-ben abszolutóriumot szerzett.

Rácz András közösségi oldalán számos kérdést felvetett Orbán Balázs doktorijáról, szerinte a következő három terület tűnik a legproblémásabbnak:

• Orbán Balázs egy ismeretlen időpontban témát változtatott, de nem tudni, mi volt az eredeti témája - a nyilvánosan elérhető publikációi alapján ez nem szuverenitás fókuszú lehetett.
• Orbán Balázs 2009-ben kezdte a doktori iskolát, 2012-ben szerzett abszolutóriumot. Ez azt jelenti, hogy kipipálta a doktori fokozatszerzés első lépését, teljesítette a tudományos-módszertani képzést, a témájához kapcsolódó, megfelelő számú publikációja pedig megjelent. Azt írja, szokatlan mértékű adminisztratív jóindulatra volt szükség a Doktori Iskola vezetése részéről ahhoz hogy 12 évvel az abszolutórium megszerzése után Orbán Balázs megvédhesse a disszertációját, ráadásul teljesen más témában, mint amivel anno az abszolutóriumot szerezte.
• A nyilvánosan elérhető publikációk alapján nem látszik egyértelműen, hogy Orbán Balázs publikációs teljesítménye hogyan felelne meg a most hatályos szabályoknak. (A 2016 előtt hatályos szabályoknak "darabra" megfelelne ugyan, viszont akkor még nem a mostani, szuverenitásos témája volt, szóval azoknak meg a témához kapcsolódás követelménye miatt nem felel meg.)

A publikációk

Magyarországon az aktív kutatóknak, doktorandusztól professzorig az MTA által üzemeltetett nyilvános és kereshető Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) kell feltölteni a publikációit és a rájuk kapott hivatkozásokat is. Ahogy Rácz András is írja posztjában, már nemcsak a tudományos publikációkat lehet feltölteni, de az egyéb, ismeretterjesztő, szakpolitikai és más anyagokat is, természetesen külön megjelölve, hogy ezek nem tudományos, hanem más minőségű, más célú írások. Mint például ezek:

Orbán Balázs MTMT-jén az ezekhez hasonló, tudományosnak semmiképp nem nevezhető anyagok vannak túltengésben, erre posztjában Rácz András is felhívta a figyelmet.

Ezek közt található többek közt egy Twitter-bejegyzés (a József főherceg palota felújításáról),

több Mandiner-írás (például ez vagy ez),

egy Magyar Nemzet-cikként megjelenő MTI közlemény, és egy 444-en megjelent anyag, amelyben - legalábbis Orbán MTMT-je szerint - Haszán Zoltán kollégánk társszerzőként jelenik meg.

Eltávolodva a Mandiner-Twitter-444 tengelytől, az is szembetűnő, hogy Orbán Balázs a tudományos munkaként számon tartott írásainak jelentős részét a saját maga által felügyelt MCC Press adta ki, de tudományos munkákat jelentetett meg a Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, a Századvég Kiadó, valamint az Alapjogokért Központot működtető, Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. gondozásában is.