A doktori.hu-n elérhetetlen Orbán Balázs doktori értekezésének tézise – hívta fel a figyelmünket olvasónk.

A linkre kattintva ez a kép fogad:

Próbaképp rákerestünk Kovács vezetéknevű doktorjelöltekre, náluk elérhetők a tézisek.

Az Országos Doktori Tanács honlapjának adminisztrátoraival kívülről nem lehet felvenni a kapcsolatot, csak az adott egyetem doktori iskolájának lehet írni. Így megkerestük az ELTE Állam- és Jogtudományi Intézetének Doktori Iskoláját, hogy miért nem elérhető a tézisfüzet (vagyis a doktori értekezés rövid összefoglalója). Ha válaszolnak, a cikket frissítjük.

Az ELTE doktori iskolájának oldalán még elérhető a dokumentum, amellyel kapcsolatban Rácz András Oroszország-szakértő felhívta a figyelmet, hogy a tézisfüzetben a fájl tulajdonságaira klikkelve az jön ki, hogy az anyag szerzője Árpási Botond Gergely.

Ebből annyi állapítható meg, hogy a dokumentum – részben legalábbis – Árpási gépén készült.

Orbán Balázs kutatási témája „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” címet viseli, ebben a témában egy cikket írt, Árpási Botonddal közösen. Árpási neve mellett hivatkozásként az szerepel, hogy a szerző politika tanácsadó a Miniszterelnöki Kabinetirodán, és egy minisztérium e-mail cím van hozzá megadva – jegyezte meg Rácz.

Rácz felfedezése után megkerestük Orbán Balázst és Árpási Botondot is, hogy mi az oka, hogy a magyar és angol nyelvű tézisfüzet – részben legalábbis – Árpási gépén készült. Mindkettőjüktől megkérdeztük, mi volt a munkamegosztás köztük a doktori készítésekor.

Orbán Balázst nemcsak a hivatali címein, Messengeren is kerestük. Azt az üzenetet Orbán egyik kollegája látta, kért is telefonos elérhetőséget, de azóta sem jelentkeztek. Orbán Balázs a Facebook-oldalán sem kommentálta a kérdést.

Megkerestük az ELTE sajtóosztályát is, innen szombat délután az alábbi választ kaptuk:

„Az egyetem a doktori eljárás során a jelölt által beadott dokumentumok tartalmát értékeli szakmai szempontok alapján, az elektronikus file-ok metaadatait nem vizsgálja. A doktori eljárás fontos célja, hogy a bírálóbizottság meggyőződjön a jelölt felkészültségéről, a doktori dolgozat témájában való jártasságáról, és ennek során arról is, hogy a disszertáció a jelölt saját szellemi terméke. Az egyetem minden doktori dolgozat eredetiségét plágiumkereső szoftverrel ellenőrzi; Orbán Balázs dolgozatában a szoftver nem talált gyanúra okot adó szövegrészt. A doktori.hu-n a tézisek csak a disszertációval együtt válnak nyilvánossá, ezért Orbán Balázs doktori disszertációjának tézisei továbbra is elérhetők az ELTE ÁJK honlapján.

Ami a disszertáció nyilvánosságát illeti: Az Egyetemi Doktori Szabályzat rendelkezése alapján a disszertáció a védést követően digitálisan lesz elérhető az ELTE Intézményi Tudástárban, kivéve, ha szabadalmi vagy oltalmi eljárás van folyamatban a mű tárgyát illetően, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják, illetve, ha érvényes kiadói szerződése van a szerzőnek a mű megjelentetésére. Ez utóbbi esetben az akkori szabályok szerint egy év múlva kerül nyilvánosságra szöveg, ha nem került kiadásra a mű. A szóban forgó jelölt az eljárásban kiadói szándéknyilatkozatot csatolt, ezért a nyilvánosságra hozatalra moratórium vonatkozik. A jelölt dönthet a nyilvánosságra hozatalról, erre azonban szerzői jogi okokból még nem volt példa, hiszen ha a szöveg nyilvános, akkor a kiadók aligha vállalják a kiadást.”

Rácznak más is fura volt

Rácz András pár napja a közösségi oldalán arról is írt, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója ismeretlen időpontban változtatott témát, nem tudni, mi volt az eredeti, de a nyilvánosan elérhető publikációi alapján ez nem szuverenitás fókuszú lehetett.

Orbán 2009-ben kezdte a doktori iskolát, 2012-ben szerzett abszolutóriumot, Rácz azt írta, szokatlan mértékű adminisztratív jóindulatra volt szükség a doktori iskola vezetése részéről ahhoz, hogy 12 évvel az abszolutórium megszerzése után megvédhesse a disszertációját, ráadásul más témában, mint amivel anno az abszolutóriumot szerezte. Az sem látszik Rácz szerint, hogy Orbán publikációs teljesítménye hogyan felelne meg a most hatályos egyetemi szabályoknak.

Az ELTE ezzel kapcsolatban azt írta: „Doktori iskolánkba Orbán Balázst 2009-ben vettük fel »A képviselők jogállása (parlamenti jog)« témában, abszolutóriumát 2012-ben szerezte meg. A 2009-ben választott témának része a szabad mandátum és szuverenitás vizsgálata, tehát a jelölt nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát.

A vonatkozó jogszabályok szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók doktori eljárását a 2016 előtti szabályok szerint kell lefolytatni. 2012-ben két, témába tartozó publikáció kellett az abszolutóriumhoz és az eljárás indításához. A 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026-ig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását és a doktorjelölti jogviszony létesítését.”

Orbán Balázs doktori témája volt az egyetlen az ELTE jogi karán, amelynek tovább engedéséről nem egyhangúlag döntött idén a testület.

Orbán Balázs tudományos publikációs listájában Twitter-bejegyzések is fel vannak sorolva, sőt olyan cikk is, amit kollégánk, Haszán Zoltán írt egy vitáról, amin Orbán Balázs is részt vett. Orbán a kollégánkat társszerzőként tüntette fel.