• A rendszerváltás utáni évek egyik legnagyobb hatású írása volt Csurka István Néhány gondolata, ami a magyarországi szélsőjobboldal zászlóbontásának is tekinthető.
• A legnagyobb felhördülést a zsidózás váltotta ki, de olyanokról is írt, amiről manapság Orbán is beszél: a Nyugat hanyatlása, saját sajtó fontossága, Soros démonizálása, Kína dicsérete.
• A Fidesz 1992-ben élesen elítélte Csurka írását, Kövér László szerint szalonképessé tették a náci nézeteket azzal, hogy a parlamentben vitáztak a pamfletről.
• Most, 32 évvel később a fideszes holdudvar konferenciát rendezett az első virtigli szélsőjobbolali politikusnak, Lakiteleken pedig szobrot állítanak neki.
• Schmidt Mária szerint Csurkának „nagyon rossz volt az időzítése, neki ugyanis mindenben túl korán volt igaza”.

Kilencven éves lenne Csurka István, és mintha a Fidesz valamiféle óvatos kultuszt építene a rendszerváltáskori politikusnak, aki 1992-es írásával olyan hatást ért el a magyar közéletben, mint amikor a családi karácsony gyertyagyújtásakor telefingja valaki a szobát.

Orbán nem hivatkozik rá lépten-nyomon, a parlamentben nem téma, legfeljebb azt szokták idézni tőle, hogy a szakértelem bolsevista trükk – nyilván nem véletlen, jó ezt mondani, ha valamihez nem értünk. (Csurka mondásának eredetije valójában úgy hangzik, hogy „a szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk”, az apropója meg Surányi György jegybankelnök kirúgása volt.)

Csurka jövő hét szombaton szobrot kap egykori párttársa, Lezsák Sándor játszóterén, a lakiteleki Hungarikum Ligetben. Szerdán meg egy konferenciát rendezett neki a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum.

Azért írtam óvatos kultuszt, mert bár Schmidt Mária mindkét helyen feltűnt, feltűnik, de igazi fideszes nagykutya nem. A szoboravatáson ott lesz Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő vagy Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a konferencián meg a holdudvar olyan ideológusai, értelmiségijei beszéltek, mint Békés Márton, Lánczi András, L. Simon László vagy G. Fodor Gábor. A cikk végén jön az is, hogy mit mondtak róla, de előbb álljon itt egy terjengős bevezető, mert mégiscsak 2024 van, amiről meg Csurka elhíresült, az meg 1992-ben történt.

Virtigli szélsőjobbos

A konferencia meghívójában Csurkát a rendszerváltás ikonikus figurájának, az események formálójának és értelmezőjének nevezik, aki felhívta a figyelmet a rendszerváltás hiányosságaira. Az igazán meredek csak most jön: „Személye karaktergyilkosság áldozata lett, ellenfelei minden módon igyekeztek lejáratni, hogy ezzel akadályozzák az érdemi párbeszédet az elmaradt történelmi igazságtétel okairól és következményeiről.” Itt van hát az idő újraértékelni Csurkát.

Csurka a rendszerváltás utáni első szabad választást megnyerő MDF politikusa volt, az első virtigli szélsőjobbos, ha mondjuk Potyka bácsit nem számítjuk. Téziseit a rendszerváltás után két évvel foglalta össze Néhány gondolat és nyolc társgondolat címmel lapjában, a Magyar Fórumban. Írását akkor általános borzongás követte, miközben írását újraolvasva van benne olyan, amiből a Fidesz azóta kormánypolitikát csinált.

Ilyen a

• saját sajtó megteremtése,
• a szétforgácsolt jobboldal összefogása,
• szakítás a Nyugatnak való megfelelési kényszerrel,
• a hanyatló Nyugat képének felfestése,
• a családok támogatása,
• Soros György démonizálása,
• Kína elismerése.

Mit kezdjünk Csurka zsidózásával?