Béljóslás, a mi Trump-kártyánk és a fantasztikus 2025 – Nagy Márton megint bemutatta a szép jövőt, majd megsértődött
„Márton miniszterünk olyan, mint a gazdasági kilábalás: csak várjuk, csak várjuk”
– hangzott el a parlament Tisza Kálmán terme előtt kedd délelőtt negyed tíz körül. Ekkor már nagyjából negyedórája kellett volna tartania a mostani nemzetgazdasági, leendő gazdasági csúcsminiszter Nagy Márton parlamenti gazdasági bizottsági meghallgatásának, és bár a minisztérium látványos erőkkel készült az eseményre – több mint tíz széket foglaltak le az NGM-nek –, a miniszter nem volt sehol. Igaz, ekkor még nemcsak a miniszter, hanem a bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik sem érkezett meg.
Nagy végül körülbelül húszperces késéssel kezdte meg a beszámolóját, ami elég jó eredmény ahhoz képest, hogy a már említett gazdasági kilábalás viszont két éve várat magára: a recesszióval zárult 2023 után ez év közepén ismét technikai recesszióba csúszott az ország, a harmadik negyedévben konkrétan a magyar gazdaság nyújtotta a legrosszabb teljesítményt.
De ennek most vége! Legalábbis Nagy Márton már megint látja a dicső jövőt, ahogyan látta 2022 óta minden évben.
Fotó: Bankó Gábor/444
Az elmúlt öt évben három válság volt, covid, energiaválság, és „most Németország válságán próbálunk úrrá lenni”, és ezek sikeres válságkezelések voltak. A tények mondjuk ezt árnyalták, hiszen 2023-ban 0,9 százalékos visszaesés volt a kormány által várt 4 százalék körüli növekedés helyett, 2024-ben is technikai recesszióba estünk a kormány által várt 4 százalék körüli növekedés helyett.
Aztán maga Nagy Márton is árnyalta saját szavait, amikor azután, hogy sikeres válságkezelésről beszélt, azzal folytatta, hogy jövőre jön a sikeres új gazdaságpolitika: „jövőre jön a visszapattanás, a békeköltségvetés, a nem ideológiai irányzatokat, hanem az ország érdekeit figyelembe vevő gazdaságpolitika”. Persze lehet sikert sikerre halmozni, de ha azt sikernek értékeli Nagy Márton, ami az elmúlt két évben történt, az igencsak új karaktereket ad a siker kifejezésnek, és okot adhat némi aggodalomra 2025 kapcsán is.
Nem sokkal később fanyar ízt adott Nagy Márton a nem ideológiavezérelt új gazdaságpolitikának azzal, hogy ideológiai síkra tért: arról beszélt, hogy az európai gazdaságoknak, de főleg a németnek az a baja, hogy a gazdaságok támogatása helyett egyebekre költötték a pénzt, „például a migráció támogatására”. Szerinte „olyan ideológiailag megkérdőjelezhető lépéseket tettek, amik a német gazdaságot teljesen elpusztították", így aztán „a német kormányt végül a német ipar buktatta meg”.
A leendő német magyar gazdasági csúcsminiszter szerint szembe kell néznünk azzal, hogy a német gazdaság mély válságban van. „Mindennap érkezik egy autóipari rossz hír”, de az egész európai autógyártás nagy bajban van, példaként említette a németek mellett a francia-olasz-spanyol Stellantis krízisét is.
Nem csoda ennek fényében, hogy a miniszter szerint 2025-ben a belső konjunktúra helyreállítása a cél, hiszen a külső konjunktúra a német gazdaságtól függ, „annak hatását próbáljuk enyhíteni, de a német kormánynak kell a német problémákat megoldani”. A határainkon belül azonban minden rendben lesz, sőt, már rendben van, de még jobban rendben lesz.
Grafikonon mutatta meg, hogyan fog a gazdaság negyedévről negyedévre felívelni egészen odáig, hogy jövőre „4 százalék körüli növekedést fogunk elérni”.
Érdemes lesz megjegyezni ezt a jóslatot, különösen annak fényében, hogy a 2022-es jóslatai hogyan kerülték el széles ívben a valóságot.
link
Forrás
A minisztert láthatóan nem aggasztotta az elmúlt két év gazdaságpolitikai és gazdasági kudarcainak sorozata. „Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy a fogyasztás helyreáll, gyorsulni fog a következő hónapokban” – ami a korábbi hurráoptimista jóslatainak pontatlansága fényében szintén ad okot némi aggodalomra.
Azt is mondta, hogy inflációban „nincs semmi látnivaló”, az inflációs visszapattanás a várakozásoknál sokkal alacsonyabb, a maginfláció csökken. „Az inflációs krízis az a múlt, legyőztük és lenn is marad (…) „az infláció nem egy issue, nem egy kihívás, azt gondolom, az rendben van”. A legfrissebb KSH-jelentés szerint egyébként így áll az élelmiszer-infláció:
link
Forrás
Ahogy hallgattuk Nagy Mártont, az a benyomásunk támadt, hogy a Brian életét nézzük – „Szerintem te vagy a Messiás. Én tudom, követtem már egy párat.” –, és szinte hallottuk a miniszter hangján: „Szerintem most jön a gazdasági sikerek éve. Én tudom, megjósoltam már egy párat.”
Feltűnő volt ugyanakkor, hogy bár jövőre átveszi az MNB-be hattyúdalolni küldött Varga Mihálytól a pénzügyminisztériumot, Nagy Márton a költségvetési politikai kérdésekről szinte semmit sem beszélt. Holott ezen a téren is súlyos problémákkal küzd az ország, az államháztartási terveket évek óta nem sikerült megvalósítani, idén például már három hónap alatt, április elejére összeomlott a költségvetés. Az idei költségvetési törvényjavaslatot, bár parlamenti tárgyalásra alkalmasnak találta, számos ponton nagyon kockázatosnak minősítette a Költségvetési Tanács, de nincs kibékülve a középtávú magyar gazdasági előrejelzéssel az Európai Bizottság sem.
A miniszter előadása után ellenzéki (inflációs, gazdaságpolitikai és költségvetési aggályok, statisztikaértelmezési kérdések, Nagy Márton KSH-kritikájának problémája, akkugyárak) és kormánypárti (kecskeméti kollégiumépítések, reptér visszavásárlása és fejlesztési tervek) hozzászólásokkal folytatódott az ülés.
Mellár Tamás arról beszélt, hogy a gyenge árfolyam miatt a csökkenő adósságpályát csak akkor lehet tartani, ha legalább 8%-os nominális GDP-növekedés lesz, ehhez 5-6 százalékosnak kell lennie az inflációnak (a gyenge forint, amiről Z. Kárpát Dániel is kérdezte a minisztert, az államadósság mellett az import miatt is pörgeti az inflációt). Majd Gelencsér Ferenc felidézte, hogyan korrigálta Nagy újra és újra az idei jóslatait,
„most azt láthattuk, hogy ismét 4 százalékot jósol kávézacc vagy béljóslás következtében, nem lehetne ezt már most kipipálni, és egyből a reális számot mondani?”.
Az ellenzéki hozzászólásokat láthatóan nehezen viselte Nagy Márton, ugyanis többször közbevágott, ami elég szokatlan egy bizottsági meghallgatáson.
A hozzászólások során Riz Gábor egy nehezen követhető analógiát hozott elő minimálbérről, Ausztriáról, Romániáról és arról, hogy az ellenzék olyan, mint a feleség: reggelente kinéz, hogy bezzeg a szomszéd mennyivel szebben nyírja a füvet, mint én. Csárdi Antal az élelmiszer-infláció problémáját említette - a fenti chartunkból látható, miért -, ami Nagyot szintén közbeszólásokra ingerelte, valamint ő is, Tordai Bence is előhozta a lakhatási problémákat, illetve Tordai a katás szabályok esetleg változásairól, Csárdi az akkugyárakról is kérdezte a minisztert.
Nagy Márton a válaszában érezhető sértettséggel (ahogy ő mondta, szomorúsággal) az ellenzéki képviselők nagy részének a hozzáállását sérelmezte. "Azt hittem, hogy fejlődőképes a képviselők nagy része, kihasználják a lehetőséget, hogy segíthetik a gazdasági miniszter munkáját". Szerinte "tök jó" lenne vitázni előremutató dolgokról, de a képviselők csak kifogásokat és kritikákat soroltak, nem voltak javaslataik, hogyan lehetne nagyobb a gazdasági növekedés.
A téves prognózisait érintő kritikákról azt mondta, hogy mindenki tévedett, nem csak ők. A gazdasági semlegességet érintő kritikák miatt is felháborodott, "miről beszélnek, miről beszélnek?", kérdezte. Az élelmiszerárak kapcsán azt mondta, hogy az ellenzéki politikusok kiragadtak egy példát. "Olyan dologgal jöjjön, amiről lehet beszélni, ne az időjárással!", később Csárdi Antalt szólította fel arra, hogy a zöld átállás ügyében "legyen már legalább konzisztens!".
Csárdival később a lakhatás ügyében is egymásnak estek, egymás szavába vágva vitatkoztak azon, hogy az airbnb-k szabályozására volt-e, van-e az önkormányzatnak szigorítási lehetősége. "Olyan dolgokat kérnek számon, ami az önkormányzatoknak lett volna dolga, a fővárosnak lett volna dolga, azért nyúlt a lakhatás ügyéhez a kormány, mert azt látta, hogy az önkormányzatoknak kudarcaik vannak. Hozzám senki nem jött be, hogy szigorítást szeretne". Az árfolyamproblémát sem kormányzati felelősségnek tartja, az szerinte jegybanki kérdés.
Egy kormánypárti képviselő kérdésére, hogy mit tehetünk, ha Németország után Franciaország is válságba süllyed, azt mondta, hogy
Magyarország ki fogja játszani a Trump-kártyát, illetve az AI-ben rejlő lehetőségeket is említette, mondván: nem véletlenül találkozott Orbán Viktor most Amerikában Elon Muskkal is.
A mesterséges intelligencia kapcsán azt is megemlítette, hogy hamarosan létrejön egy magyarországi AI-hivatal, aminek számos szabályozási kérdést kell áttekintenie.
A beszéde végén azért egy önkritikus mondata is volt: elismerte, hogy a 21 pontos gazdasági tervet bemutató prezentációjában "a pipálási programunk rossz volt".