„A fizetés azért most vált aktuálissá, mert a szabálytalansággal érintett közbeszerzéssel kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék előtt büntetőeljárás van folyamatban, azonban az operatív program zárása miatt a szabálytalansági eljárás lezárására került” – írta az ATV kérdésére a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium arra a kérdésre, hogy miért most fizettetnének ki 4,1 milliárd forintos korrekciós büntetést/bírságot a fővárossal a még a Demszky Gábor főpolgármestersége idején indított, majd Tarlós István főpolgármestersége idején átadott 4-es metró járműbeszerzése miatt.

Arról a kirívó korrupciós ügyről van szó, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgált, és amely miatt Lázár János kancelláriaminiszter maga tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt, mert „170 milliárdos csalás és lopás történt, 76,5 milliárd forintos bírságot kell majd fizetnie az országnak azért, amit a balliberális városvezetés tett”. A valóban súlyos megállapításokat tartalmazó jelentést a kormány - szemben az Eliosra vonatkozóval - nyilvánosságra hozta. (Itt letölthető.)

2019 óta külön nyomoztak az Alstom-ügyben és a Siemens-szálon is. Előbbiben áprilisban jelentették be, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt négy ember ellen vesztegetés miatt. Az ügyészség szerint eurómilliós kenőpénzekkel intézték el, hogy az Alstom-szerelvényei mellett döntsenek a 2005-ös közbeszerzésen. Három fiktív tanácsadói szerződésben fizették ki összesen 8,4 millió eurót az ügyben eljáró dán és osztrák gazdasági társaságoknak. A teljes beszerzés értéke 263 millió euró volt. A nemzetközi szál miatt a vádlottak között két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van, a négy ember egyike sem közszereplő. Egyikük az Alstom korábbi tisztségviselője.

A Siemens a 4-es metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 32 milliárd forintért. Az OLAF arra jutott, hogy cég bennfennfentes információk megszerzésével tudta megnyerni a tendert, 300 millió forintot fordított erre, amit a jelentés szerint egy Puch László volt MSZP-pártpénztárnokhoz köthető cégen keresztül terítettek szét várospolitikusok, mérnökök és BKV-alkalmazottak között.

Az viszont a mostani városvezetés szerint nem következik mindezekből, hogy a hazai uniós fejlesztéseket elvileg felügyelő Navracsics-minisztérium miért most, 2024-ben rendelt el pénzügyi korrekciót az ügyben, azaz miért most szabta ki a 4,1 milliárdos büntetést. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója sérelmezte is, hogy már minden eljárási határidő „réges-rég lejárt” az ügyben.

De a KTM beszállt a fovárosi költségvetés körül kialakuló politikai vitába is. Ugyancsak az ATV-nek beszélt arról Navracsics Tibor, hogy „nem fair és nem tisztességes” Budapest hozzáállása a szolidaritási hozzájáruláshoz, azaz, hogy 50 milliárdot nem akarnak befizetni. Ezen a fronton a minisztérium ütőkártyája a Versenyképes Járások Program, amelyről a miniszter világossá tette, hogy Karácsony Gergelyék nem kapnak semmilyen “opt outot”, hogy ne vonják el tőlük az iparűzési adó - növekményt. A miniszter leszögezte: „2025-ben nem. Aztán majd meglátják, hogy alakul a 2025-ös év, és aztán majd beszélhetünk ‘26-ról”.

A költségvetésről ma Sára Botond főispán is megszólalt, ő azt mondta, Karácsony Gergely „arra készül, hogy jogszabálysértő költségvetést fogadtasson el a közgyűléssel, mert nem akarja megfizetni a szegényebb településeknek járó 50 milliárd forintot”. Sára Botond szerint ez nem jelent megoldást a főváros csődközeli helyzetére, sőt „maszatolja a problémát, időhúzás, nehezebb helyzetbe hozza a várost”. A végén megjegyezte: „Természetesen a jogszabálysértő döntést meg fogjuk támadni”. Erről itt írtunk.