Folytatódott a bíróságon a Corvinusról kirúgott Ádám Zoltán pere, az egyetem vezetői most először mondták el részletesen, hogy szerintük mi történt.

Mielőtt erre rátérünk, összefoglaljuk a történetet röviden.

Ádám Zoltán volt az, aki 2023 februárjában etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután a meghatározó mennyiségű Mol-részvénnyel rendelkező Timur Megdetovics Rahimkulov üzletember fia úgy vizsgázhatott le az egyetemen, hogy nem teljesítette az összes ehhez szükséges feltételt.

A diák Ádám kurzusára járt, egy tesztje hiányzott (amit kvíznek hívnak), ezt dékáni méltányossággal pótolta, utána vizsgázott. A diák édesanyja is járt az egyetemen emiatt. Az etikai eljárás első körben megállapított szabálytalanságokat, majd második körben végül felmentették a rektort és a két dékánt is a vádak alól.

Ezek után indult el a szabálytalansági eljárás, aminek a végén Ádámot kirúgták. A kulcsmomentum két e-mail volt, amit nem küldött át a kancellárnak. Ádám szerint tévedésből nem ment át, bár az egyetemen inkább szándékosságot feltételeztek. A kancellár többször kérte ezeket a leveleket, ez az e-mailezés durvult el.

Az ügyben több tárgyalási fordulót tartottak, Ádám, illetve jogi képviselője az egyiken arról beszélt, ellenséges hangulat alakult ki vele szemben az egyetem vezetése részéről, és a kirúgását egyértelműen összefüggésbe hozták az általa kezdeményezett etikai eljárással.

A sértések

A szerdai tárgyaláson Szabó Lajos – aki abban az időszakban rektorhelyettes illetve megbízott rektor volt, – azt mondta, a kettő között nincs összefüggés, és Ádámot nem érte hátrány a véleménynyilvánítása miatt sem.

Ádámot azért rúgták ki azonnali hatállyal, mert a szabálytalansági eljárás során nem volt együttműködő, sértegette a kancellárt, illetve kettőjük levelezését – kommentárokkal együtt - kiposztolta egy olyan „zárt” Facebook-csoportba, ahonnan több részlet kiszivárgott a sajtóhoz. Vagyis: „súlyos kötelezettségszegést követett el.”

Szabó Lajos azt mondta, Ádám megkérdőjelezte Domahidi Ákos kancellár szellemi képességeit, mikor azt írta neki, hogy ha segítségre van szüksége ahhoz, hogy két nem túl nehéz szöveget összevessen, szóljon.

Szabó szerint Domahidi több milliárd forint felett diszponál, így Ádám megjegyzése azt is megkérdőjelezi, hogy jó kézben van-e nála a pénz. „Lejáratta az egyetem vezetését”, mindenfajta alátámasztás nélkül.

Amikor a bíró megkérdezte, milyen volt a hangulat azon a megbeszélésen, ahol Ádám Zoltánnal közölték a felmondást, Szabó azt mondta, egy vezetőnek egy pontig tűrnie kell, de számára elfogadhatatlan módon sértegette Ádám.

Konkrétan idézte is: „Téged még a gyerekeid és szégyellni fognak”, illetve „egy jobb kocsmában sem állnának veled szóba”. (Ezt a bíró úgy mondta jegyzőkönyvbe, hogy egy jobb kocsmából is kidobnának.) Ezeket egyébként a jelen lévő HR vezető szó szerint jegyzőkönyvezte.

Szabó azt mondta, „az egyetem magas intellektusú munkahely, ott ezek a kifejezések elfogadhatatlanok. Megértem, hogy valakit indulattal tölt egy számára kedvezőtlen határozat, de ezt a hangnemet senki sem engedheti meg magának.”

A tárgyalás után Ádám Zoltán a 444-nek elismerte, hogy ezt mondta, bár nem pontosan úgy, ahogy Szabó emlékezett rá.

Azt mondta, éles hangú vita alakult ki köztük, és azt mondta Szabónak, hogy „ezért az unokáid is szégyenkezni fognak, illetve, hogy téged egy jobb kocsmába se engednének be. Soha senkivel nem beszélek így, de felháborítóan normasértő, hazug és álságos volt, amit csináltak.”

Sok új részlet derült ki

Ádám Zoltán korábban arról beszélt, a szabálytalansági eljárással valójában csak el akarták kenni az etikai vizsgálat eredményét, Szabó Lajos viszont hosszan indokolta, miért volt arra szükség. Arról beszélt, az etikai eljárás során több szabálytalanságot is feltártak, ezeket kellett kivizsgálni.

A többi között kiderült, hogy Rahimkulov fia mellett volt egy másik hallgató is, aki a vizsgához szükséges 8 helyett ugyanúgy csak 7 kvízt töltött ki, őt mégis engedték vizsgázni, dékáni engedély nélkül.

Az sem igaz, hogy később kezdte volna meg a tanévet ezért ne lett volna ideje kitölteni a tesztet. (Pontosítás: Ezt az érvet Ádám is említette egy interjúban korábban, de hangsúlyozta, az ügyhöz nem volt köze, a hallgatóról a kollégája döntött.)

Szabó közölte, megnézték, a hallgató a beiratkozási periódus vége felé iratkozott be, és a beadási határidő lejárat előtt rákattintott az első tesztre, amit nem töltött ki.

Szabó azt mondta, a két hallgató (akiket a tárgyalás során A és B hallgatónak nevezett) ugyanolyan helyzetben volt, és miután az egyiknek engedték a kvíz pótlását, a másiknak nem, diszkriminációt követtek el.

A szabálytalansági eljárás során kíváncsiak voltak arra, ennek a diáknak az ügyében ki döntött. Ő nem Ádám Zoltán kurzusára járt, hanem Vyacheslav Arbuzovéra, aki Ádám kurzusának a tantárgyi koordinátora volt. (A beceneve Szláva, a cikkben eredetileg így szerepelt, ezt javítottuk.)

Ő fontos szereplő, Ádám vele egyeztetett arról, hogy Timur Rahimkulov fiának nem adnak pótkvízre lehetőséget.

Ádám a szabálytalansági eljárás során azt mondta, a „B” hallgatóról nem egyeztettek, Arbuzov viszont először ennek az ellenkezőjét állította, másodjára pedig azt mondta, „úgy emlékszik, hogy egyeztettek, de lehet, hogy nem.”

A tárgyaláson Domahidi Ákos kancellár arról beszélt, Ádám kérés nélkül idézett az Arbuzovval folytatott levelezéséből, amit „két másodperc alatt megtalált”.

Utána ezt a levelezést kérte be, de nem kapta meg, pedig kiszámolta, „Ádámnak 620 ezer másodperce lett volna megtalálni.”

Noha Ádám korábban arról beszélt, miután a meghallatáson felolvasta a levelezést, nem hátráltatta az eljárást, hogy az nem jutott el a kancellárhoz. Domahidi viszont arról beszélt, a két ember ellentmondásos nyilatkozata után látni akarták, hogy valóban egy e-mailből olvasott-e fel Ádám, illetve hogy mi volt az egész kontextusa. (Ádám a 444-nek azt mondta, a teljes szöveget felolvasta, és nem tudott a B hallgató ügyéről.)

Domahidi szerint Ádám „megtagadta” a levelek átküldését, és furcsa volt számára, hogy pont akkor nem érkeznek meg a bizonyítékok, mikor új kontextusba került a „B” hallgató ügye, és egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat hallottak. Innentől nevezte szerinte Ádám alibieljárásnak a folyamatot.

Domahidi elmondta, felzaklatta a levelezés stílusa, és az is, hogy ezt Ádám kiposztolta.

Személyesen nem beszélt Ádámmal arról, hogy milyen e-maileket hiányol. Erről korábban Szabó azt mondta, Ádám a kiküldött leveleknél ellenőrizhette volna, mi ment át.

Ádám Zoltán a tárgyalás után megismételte, ő végig abban a tudatban volt, hogy a leveleket átküldte, csak a kirúgása után tudta meg, hogy ez nem így volt.

Korábban azzal érvelt, az ő monitorján úgy látszott, hogy elküldte azokat a maileket, amiket Domahidi kért, de a Corvinus ügyvédjei egy informatikai szakvéleményre hivatkozva azt mondták, ez nem így fordulhat elő.

A taktikai megbeszélés

Domahidi október 6. délutánig várta a hiányzó maileket, és még aznap este le is zárta a szabálytalansági eljárást. Addigra többször hosszabbítottak, és szerették volna elkerülni az Ádám által sokszor hangoztatott vádat, hogy húzzák az időt.

Szabó Lajos rektor október 9-én, Major Klára intézetvezető 11-én kapta meg a határozatot, amiben kérték, hogy tegyen munkajogi lépéseket. (A dátumokat a cikk megjelenése után pontosítottuk.)

Az Ádámot képviselő TASZ-os ügyvéd, Kollarics Flóra Major Klárának szegezte a kérdést, hogy tudott-e egy „taktikai” megbeszélésről a döntést megelőzően, ami az egyetem vezetői és a kuratórium titkára között zajlott, amire az intézetvezető nemmel felelt.” (A cikknek ezt a bekezdését a Corvinus jelzése után pontosítottuk, állították, nem volt olyan munkajogi taktikai megbeszélés a vezetők között, amire Kollarics rákérdezett.)

Major Klárának szegezte a kérdést, hogy tudott-e erről az egyeztetésről, amire nemmel felelt. Intézetvezetőként ő volt Ádám közvetlen felettese, a tárgyaláson pedig azt mondta, miután elolvasta a határozatot és konzultált jogásszal, úgy döntött, hogy azonnali hatállyal el kell bocsátani Ádámot.

Egy ilyen döntést nem hozhat meg egyedül, de miután Szabó Lajos rektornak ugyanez volt a véleménye, október 24-én behívták Ádámot, és közölték vele az elbocsátást. Ádám itt Majornak is megjegyzést tett, azt mondta, „nem hiszi el, hogy ez az ő döntése volt, és nem utasításra cselekedett.”

Major a tárgyaláson többször elmondta, ez a saját döntése volt. Súlyosnak tartotta, hogy Ádám többszöri felszólításra sem küldte át a kért leveleket, és ha valaki együtt akar működni, „biztosan talál valami módot egy olyan szellemi kihívást nem tartalmazó probléma megoldására, mint egy mail átküldése.”

Abból, hogy sorozatosan megtagadta a mailek átküldését, és megkérdőjelezte, milyen alapon jár el az ügyben a kancellár, nem lehet másra következtetni, mint hogy súlyosan gondatlanul járt el.

Ezt tetézte a levelek hangneme. „Amikor olvastam, összerándult a gyomrom” – mondta Major, hosszan részletezve, hogy egy egyetemen nem ilyen stílusban kommunikálnak egymással. „Ez súlyosan kirívó eset.” Vezetőként pedig meg kellett állítani ezt a folyamatot, „bármilyen nehéz is volt a döntés.”

Az Ádám által kezdeményezett etikai eljárást nem tartotta indokoltnak, mert szerinte Rahimkulov fia nem külső nyomásra vizsgázhatott mégis.

A tárgyalás januárban folytatódik, akkor még mindig a Corvinus illetékeseit hallgatják meg. Szabó, Domahidi és Major nem járult hozzá, hogy róluk kép készüljön, ezért nem szerepelnek a cikkben.