Rég volt az év tizenegyedik hónapja annyira kedvező a költségvetés szempontjából, mint az idei, hiszen legutóbb 2019 novemberében termelt a mostaninál kisebb hiányt a költségvetés. Ennek ellenére meglehetősen visszafogott örömmel tudatta ezt a tényt a Pénzügyminisztérium két héttel ezelőtt. Most, megismerve a részleteket, az is látszik, miért lehetett visszafogott hangvételű a korábbi közlemény, hiszen az év utolsó előtti hónapja sem hozott markáns fordulatot a költségvetési folyamatokat illetően. Bődületesen sok pénz hiányzik egyes bevételi sorokról, miközben egyes kiadási sorokon az egész évre tervezettnél is sokkal többet költöttek el.

Ennek ellenére a kormány év közbeni módosításai miatt, a költekezés szempontjából kedvező helyzetben fordulhatott rá a költségvetés az utolsó hónapra. Az év során ugyanis kétszer is megemelték az idei hiánycélt: először 1500 milliárddal 4000 milliárd forintra, majd ősszel még közel 800 milliárd forinttal. Így nominálisan nézve akár egy hatalmas év végi pénzosztás is beleférhet a kormánynak, hiszen a 3284 milliárd forintos november végi deficit majdnem 1500 milliárddal alacsonyabb az aktuális hiánycélnál.

Ennél több pozitívum viszont már nehezen mondható el a költségvetésről, hiszen bár november végéig az időarányosnál 452 milliárd forinttal kevesebbet 36 903 milliárd forintot költött el a kormány, a bevételi oldalról ennél jóval több pénz hiányzik,

1432 milliárd forint az, amivel tervezett a kormány, ám nem folyt be az államkasszába.

Ez pedig már nem tekinthető egyszerű hibának, komoly tervezési hibára utal. Az áfabevételeknél már a költségvetés elfogadásakor, tavaly nyár elején jelezték a szakértők, hogy túltervezhette a kormány, és igen kétséges, hogy beérkezik-e az a bő 8500 milliárd forint, amire számítottak. Ez ugyanis 1500 milliárddal, 23 százalékkal több a tavalyi előirányzatnál, a tavaly befolyt összegnél pedig 39 százalékkal magasabb.

November végéig időarányosan 1226 milliárd forintnyi áfa nem folyt be a költségvetésbe, hiába éledezik már a kiskereskedelem és a tavalyinál jóval alacsonyabb infláció miatt emelkedtek a reálkeresetek is.

A kormány nyilvánvalóan rosszul mérte fel a lakosság reakcióját a kedvezőbb inflációs környezetre, ennek hangot is adott nyáron Nagy Márton, aki látta a fogyasztást gátló óvatossági motívumokat, amelyek miatt nem költekeztek kellőképpen a magyarok. Pontosabban úgy, ahogy azt a kormány elvárta volna.

Az áfa mellett nagyon rosszul mérte fel a kormány az unióval való kapcsolatát is, hiszen a költségvetés összeállításakor arra számítottak, hogy rendeződik a viszony Brüsszellel, és hajlandó lesz elutalni az idei évre számolt közel 2500 milliárd forint. Ehelyett azonban mindössze két hónapban volt egy szemmel jobban látható összegű utalás, november végéig mindössze 622 milliárd forintot kaptunk az EU-tól.

Vagyis 1650 milliárd forint az, ami nem érkezett be az államkasszába Brüsszeltől, hiába várta a kormány.

Bár a kiadási oldalon az időarányoshoz képest 452 milliárd forinttal kevesebbet költött el a kormány, egyes tételeknél bőven túllépte már a kormány az egész évre tervezett összeget is.

Az egyik legfájóbb pontot a kamatkiadások jelenthették idén Orbánéknak, hiszen az egész évre tervezett 3103 milliárd forint helyett november végéig több mint 3400 milliárdot költött a kormány. Ennek oka a lakossági Prémium Magyar Állampapírok után fizetendő kiemelkedő mértékű kamatok voltak, amivel kapcsolatban megint felmerül a kérdés: ezt hogyan nem látta előre a kormány?

Az éves előirányzatot túllépték egyebek mellett az állami vagyonnal kapcsolatban is, amire 534 milliárd helyett közel 860 milliárdot költöttek el. Az állami beruházásokra is a tervezett 262 milliárd forint helyett 471 milliárdot fordítottak november végéig.