Itt vannak az eddigi legnagyobb szankciók az orosz energiaexport ellen, a Gazprom és a tankerek is a listán

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia összehangolt szankciókat jelentett be az orosz energiaexport szereplőire, a közleményük szerint ezek az eddigi legszélesebb körű szankciók az orosz energiabiznisz szereplői ellen. A bejelentett szankciók alapvetően a kőolajkereskedelmet érintik. Közvetlen magyar érintettjeik egyelőre nem látszanak, de a listán rajta van a Gazprom is, a magyar kormánnyal szövetséges Szerbiát pedig arra köteleznék, hogy sürgősen vonják ki az orosz tőkét a szerb olajvállalatból.

A bejelentett szankciók az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket érint világszerte. A büntetőintézkedések 150 olyan tankerre is vonatkoznak, amelyek részt vesznek az orosz kőolaj szállításában - írja az MTI.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója egy sajtóbeszélgetésen pénteken azt mondta, hogy a washingtoni várakozások szerint a bevezetett szankciók kis mértékben növelhetik az olajárakat, de ez nem lesz meghatározó. Kirby szerint jelenleg nem jellemzőek azok a korábbi aggodalmak, hogy az orosz olajra bevezetett széles körű szankciók nagy kárt okoznak a világgazdaságnak, a 2025-ös előrejelzések szerint ugyanis a globális kőolajkitermelés meghaladja majd a keresletet.

A "közelmúltig a globális energiapiacokon tapasztalható szűkös ellátás korlátozott bennünket, mert azt jelentette volna, hogy a világnak szánt orosz olajkivitel szűkítése növeli Putyin exportbevételeit, miközben megemelte volna az árakat az üzemanyagkutaknál" - fogalmaz a washingtoni kormányzati közlemény.

A Gazpromnyeft és az Oroszország ellen irányuló amerikai-brit szankciós listára felvették a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is. Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Washington azt követeli, hogy Szerbia teljesen vonja ki az orosz tőkét és orosz érdeket a NIS-ből, minderre 45 napot adtak. Vucic azt mondta, hogy Szerbia felelősségteljesen fog reagálni a szankciókra, de Szerbia semmi olyat nem tett, amivel azt érdemelte ki, hogy ilyen szankciókat vezessenek be egy, az országban működő céggel szemben. A szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.