Szijjártó Péter büszkén említett egy adatot – ami éppen a magyar gazdaságpolitika súlyos kudarcát mutatja

Még csütörtökön említette meg Szijjártó Péter az indokolt szerénységgel, hogy tavaly minden idők második legnagyobb összegét költötte a magyar állam beruházások támogatására: összesen 4000 milliárd forintot. Mintegy mellékesen megjegyezte, hogy ez is azt mutatja, hogy a gazdasági semlegesség működik, sőt, csak az működik, hiszen ennek a gigantikus összegnek a 80 százalékát kínai, japán és dél-koreai cégek kapták. Sőt, ha tovább szűkítjük a kört, kiderül, hogy a pénz felét, tehát 2000 milliárd forintot mindössze 7 kínai vállalat kapta.

Már azon felhúzhatnánk a szemöldökünket, hogy miközben őrületes sikerként ígérik meg, hogy idén majd 1400 milliárdos támogatást kaphat majd az összesen több mint 800 000 magyar kkv, addig ennek a pénznek a másfélszeresét adták oda tavaly mindössze hét kínai nagyvállalatnak. De hát a nagyvállalat nyilván más nagyságrendben járul hozzá egy ország GDP-jéhez – akár úgy is, hogy beszállítói kkv-k lesznek –, szóval ezen lépjünk most túl.

De sokkal szomorúbb a helyzet ennél. Szijjártó Péter ugyanis úgy büszkélkedett 4000 milliárd forint beruházást támogató elköltésére – csak hogy érezzük a nagyságrendet: ez majdnem annyi pénz, mint a teljes egészségbiztosítási alap 2024-es előirányzott költségvetése volt, és csaknem négyszer több annál, mint amennyit az önkormányzatok támogatására szánt az állam tavaly –, hogy a beruházások közben a KSH adatai szerint nyolcadik negyedéve csökkennek.

Ennyire rossz mutatókat még a 2008-2009-es gazdasági válság idején sem láttunk. Akkor például 2008-ban nőtt, és csak 2009-ben esett vissza a beruházások volumene, és csak is „csak” 91,9 százalékra, miközben 2023-ban 91,5-a volt az előző évinek, és az első háromnegyed év alapján 2024 szeptemberének végén már csak 85,8 százaléka volt a 2023-as, nagyon gyenge adatnak is. Ha az elmúlt öt év adatát nézzük, akkor is látványos, hogy mennyire hiába elszórt pénz volt ez a 4000 milliárd forint.