Szimplisziti, az ősmagyar agysebészek, és a piros pöttyös fenekű japán gyerekek – Matolcsy György legemlékezetesebb mondásai

ÉLET
március 03., 10:02

Matolcsy György 2010-ben a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztereként lépett a hazai gazdaságpolitika színpadára, majd onnan 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank élére került. Ez a közel 15 éves időszak ér véget március első napjaiban, hiszen helyét a tavaly év végéig pénzügyminiszteri posztot betöltő Varga Mihály veszi át március 4-én. Hogy a jegybankból kikerülve mihez is kezd majd Matolcsy György, arról egyelőre nincsenek információk, viszont az elmúlt közel 15 év tele volt emlékezetes megszólalásokkal.

A lassan ex-jegybankelnök ugyanis óriás világmegfejtésekbe tudott bocsátkozni egy-egy megszólalásakor, nem egy gondolatmenete súrolta a követhetetlenség határát. Volt, hogy minden elsötétült benne, a megszorítócsomag pedig nem az, hiszen „ju nó, pekidzs”. Neki köszönhetően tudhatta meg az ország, mi az a magyar banán, hogy interkontinentális fordítótengely vagyunk, máskor meg egy aranyos, játékos kistigris fogakkal. Mementóként egy csokorba szedtem a legemlékezetesebb gondolatait.

Térszerkezeti fordítókorong

Talán Matolcsy György első villanásainak és a legelborultabb anyagának egyike lehetett a 2011 decemberében összeállított Magyar Növekedési Terv. Ez egy vízió 177 oldalas kifejtése volt, amelyben nem volt rest az akkori nemzetgazdasági miniszter az 1940-50-es évek történéseit is felidézni az aktuális állapot részletes ismertetése mellett. A dokumentum egyik különlegessége, hogy bár növekedési tervről volt szó, a víziók ismertetése mellé már nem igazán fértek be a számok. Arra tehát nem adott választ Matolcsy, hogy ha minden megvalósul, amit ő leírt, akkor ez mit is jelent a számok nyelvén, vagyis például a GDP-ben, foglalkoztatottságban, fogyasztásban.

Az anyagot ezen kívül azért is nehéz volt komolyan venni, mert a vízió alapja az volt, hogy Magyarország „interkontinentális térszerkezeti fordítókorong” szerepet fog betölteni „az új selyemút” és „az új borostyánút” találkozásán.

Magyarország egyébként a „Keleti-Európai Banánnak” is nevezett „Prága-Bécs-Pozsony-Budapest négyszög” része. Erdélyről pedig azt vizionálta, hogy erős és „többségi nemzettel, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt Kelet Svájcává” válhat.

Ilyen csodás ábrák szemléltették a Matolcsy-víziót
photo_camera Ilyen csodás ábrák szemléltették a Matolcsy-víziót Fotó: Növekedési Terv, 2011

Szimplisziti, imprúving jór lájf! és az agysebész ősmagyarok

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!