Alig több mint egy éve öt ember halt meg az Esztergom-Nyerges ralin, amikor egy autó a nézők közé csapódott.

A Tatabányai Járási Ügyészségtől kapott információink szerint eddig már két gyanúsítottat hallgattak ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Mindkét kihallgatott panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen, amit az ügyészség elutasított.

A tragédia után a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) is felállított egy vizsgálóbizottságot. A jelentésük nyárra elkészült, ennek szövegét azonban az MNASZ nem hozta nyilvánosságra. Sőt, lehet, hogy soha nem is fogja. Szujó Zoltán elnök akkor így nyilatkozott: „A hatósági vizsgálat lezárultával az elnökség dönt arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a vizsgálóbizottság jelentését, vagy sem.”

Lapunk birtokába került a vizsgálóbizottság jelentése, ez alapján még inkább érthetetlen, hogy miért kellett titkolózni. A legtöbb megállapítás ugyanis kikövetkeztethető abból, hogy milyen szigorításokról döntött az MNASZ a bizottság jelentése után:

• A méltányosságból kiadott rali A-licencek kiadásának felülvizsgálata. (Egy ilyen licenccel rendelkező sofőr hajtott a tömegbe.)
• A Biztonsági Bizottság megerősítése. (Vélhetően nem volt kellő létszámú és/vagy eléggé erélyes biztonsági személyzet, hogy kikényszerítse a nézők távoltartását az egyébként jól láthatóan tiltott területről.)
• Soron kívüli oktatás szervezése versenyigazgatóknak, részlegvezetőknek az előírások betartásáról. (A lábatlani tragédia egy lassítónál következett be, itt több sportbíró is szolgálatot teljesít. Felmerült, miért nem jelezték a verseny szervezőinek, hogy a tiltott zónában nézők állnak.)

És most nézzük magát a jelentést.

Felelőtlen nézők a tiltott területen

A tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás a szokásoknak megfelelően jelölve volt. Ez a legfontosabb. Ha a nézők fegyelmezettek, betartják a szabályokat, akkor most nem lenne miről beszélni. És persze akkor sem, ha addig megállítják a futamot, amíg a nézők az illegális helyen tartózkodnak.

A versenyzőpáros ismerte a helyszínt, egyszer már végighaladtak itt versenytempóban. A bizottság azt vélelmezi, hogy a versenyző a technikai hibáját a kevés versenytapasztalat miatt nem tudta korrigálni. (A versenybalesetnél alapból a pilóta nem hibáztatható, mivel annak tudatában megy végig a pályán, hogy a nézők akkor is biztonságban vannak, ha ő hibázik.)

A jelentés szerint az adott helyszínre (csirkegyári lassító) vonatkozó biztonsági előírások a gyakorlatnak megfeleltek. (A lassítóknál mesterséges útakadályokat állítanak, többnyire teherautók gumiabroncsaiból állítják össze egymástól tíz méter távolságban. Az ilyen lassítók kiépítésének biztonsági célja van, a versenyautók magas átlagsebességét csökkentik.) A jelentés megjegyzi, hogy a terület veszélyessége indokolta volna részletes rajz és leírás becsatolását.

Szigorítani kell a méltányossági licenckiadáson

A vizsgálóbizottság szerint a versenyző a rendelkezésre álló előélete alapján nem kaphatott volna A licencet. Korábban megírtuk: a balesetben érintett versenyzőpárosnak egy évig kellett volna versenyeznie az MNASZ rali szakágában gyengébb autóval eredményesen, hogy azzal elérje a versenyengedélyhez szükséges helyezéseket, de ilyen eredményekről senki sem tud.

Az MNASZ szabályzata alapján ugyanakkor lehetőség van méltányosságból odaítélni az A licencet. Hoffer Zsolt, az azóta lemondott rali szakágvezető az elnökség kérésére bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján jogosnak érezte az A licenc kiadását. A jelentés szerint ugyanakkor bizottsági határozat nem lelhető fel a licenc kiadásával kapcsolatban.

A bizottság javasolta (és ez meg is történt), hogy szigorítsák a méltányossági licenc kiadásának folyamatát, és vizsgálják felül az elmúlt két évben kiadott A licenceket.