Még békeidőben is hordozott némi kockázatot az, hogy a magyar kormány már nyár elejére összeállítja a következő évi költségvetést. A jelenlegi körülmények között pedig, mint az orosz-ukrán háború alakulása, a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború, finoman szólva is lehetetlen komolyan vehető dokumentumot összeállítani.

Főleg annak ismeretében, hogy a napokban közölte a Központi Statisztikai Hivatal, hogy a vártnál rémesebb teljesítményt nyújtott az első negyedévben a magyar gazdaság. Emiatt már több elemző is lefelé korrigálta az idei növekedési várakozását (nem kizárva egy technikai recesszió esélyét), sőt még az adat megjelenése előtt Nagy Mártonék is közölték, a várt 3,4 százalék helyett csak 2,5 százalék lehet az idei növekedés, az infláció pedig 3,2 százalék helyett 4,5 százalékos lehet. Vagyis két olyan értéket módosítottak, ami alapjaiban határozza meg a költségvetési folyamatokat.

A kormány tavaly rendkívüli módon – és egyébként helyesen – őszre halasztotta a költségvetés összeállítását és benyújtását, megvárva az amerikai elnökválasztás eredményét. Donald Trump győzelmével ugyanis békeköltségvetésre készült a kormány. Trump a helyén, a béke még sehol, a kormány viszont visszatért korábbi ütemtervéhez, és már húsvétra elkészítette a 2026-os költségvetést, amit május 4-ére véleményezett is a Költségvetési Tanács.

Az pedig az egésznek egy külön pikantériát ad, hogy most először Varga Mihály volt pénzügyminiszter, ma már az MNB elnökének vezetésével készült el a vélemény az utód, Nagy Márton által összerakott költségvetésről.

Kockázat kockázat hátán

Összefoglalva alapvető ellenvetéseik nincsenek, így nem indokolt az egyet nem értésük jelzése, mégis összesen 27-szer szerepel a 28 oldalas dokumentumban a „kockázat” valamilyen formája.

A kormány jövőre az idei 2,5 százalékos várt növekedés után 4,1 százalékos bővüléssel számol, a Tanács véleménye szerint „a növekedési kilátásokat mindkét évben jelentős bizonytalanság övezi”. Az infláció 4,5 százalék után 3,6 százalék lehet jövőre. A költségvetési hiányt 3,7 százalékra tervezik, ami megegyezik az idei tervvel, viszont mivel 2025-re már a tervvel ellentétben 4 százalékos hiánnyal számol a kormány, így összejöhet az EU által is vizsgált csökkenő trend. Az idei évi költségvetésben egyébként még azzal számolt a kormány, hogy jövőre 2,9 százalékra mérséklődhet a hiány. Vagyis az alapfolyamatok nagyon eltérnek a költségvetési törvényben rögzített pályától.

Az idei évre a kormány 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal számolt, ez jövőre 403,4 forintra emelkedik, vagyis nem számít arra, hogy érdemben erősödni tudna a hazai fizetőeszköz.

Ez már csak azért is probléma, mert a forint-euró árfolyamában egy 10 forintos mozgás nagyjából 0,6 százalékpontos hatással van a GDP-arányos államadósságra az állomány devizarészén keresztül. Ugyan az Államadósság Kezelő Központ rögzítette korábban, hogy a devizaadósság aránya nem lehet 30 százaléknál nagyobb, ahogy arra a KT is felhívja a figyelmet, „a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány, és a tervezet szerint ennek mértéke 29,7 százalékban alakul”. Értelemszerűen minél kisebb a devizaarány, annál kevésbé van hatással a GDP-arányos adósságra a forint-euró árfolyam alakulása.

A 2026-os költségvetést 39 546,3 milliárd forint bevétellel tervezték, ami az idei előirányzatnál 2,1 százalékkal több, a kiadások 43 764,9 milliárd forintot tehetnek ki, ami szintén 2,1 százalékkal haladja meg az idei előirányzatot.

• Áfából 8793 milliárd forint bevételt várnak, 6,2 százalékkal többet az ideinél. A növekedés alapja, hogy a kormány szerint a háztartások fogyasztása 4,4 százalékkal bővülhet jövőre. Arra viszont felhívja a figyelmet a KT, hogy ha az idei évi folyamatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak, az veszélyeztetheti a jövő évi terveket is. Ez az előirányzat csak akkor teljesülhet, ha a kormány növekedési, inflációs, bérnövekedési, és fogyasztási prognózisa teljesül.
• A már bejelentett szja-kedvezmények (a három- és kétgyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény duplázása és a CSED, GYED szja-mentessége) 500 milliárd forintos kiesést jelentenek az idei évhez képest. (Az szja-mentességről ebben a podcastunkban beszélgettünk hosszan)
• 1894 milliárd forintnyi uniós bevétellel is számolt a kormány a költségvetésben, ám ennek teljesülésében nagy kockázatot lát a KT.
• Családtámogatásokra 1126,3 milliárdot terveznek költeni, lakástámogatásokra pedig 437,9 milliárdot, ami 70,2 százalékkal több az idei előirányzatnál.

Komoly kockázatként azonosította a Tanács, hogy rendkívüli kormányzati tartalékként csupán 50 milliárdot képzett a kormány, ami jócskán elmarad a korábbi évek szintjétől. Ezzel összefüggésben hétfőn délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium már jelezte, hogy megemeli a tartalék szintjét 192 milliárd forintra.

Jövőre is hatalmas terhet jelentenek majd a kamatkiadások, amelyekre 3314,7 milliárd forintot irányzott elő a kormány, ami egyébként 13,6 százalékkal alacsonyabb az idei tervnél. A csökkenés hátterében az inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok csökkenése áll.

Az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezetben 1710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb a 2025-ös előirányzatnál. Ezen belül a KT külön megjegyzést is fűz a teljes alap mintegy 10 százalékát kitevő nagy értékű gyógyszerfinanszírozáshoz, amelynek előirányzata véleményük szerint az utóbbi három év, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve

valószínűleg nem elégséges.