Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

Az azeri hatóságok 2023 novemberében őrizetbe vették a független Abzas Media vezetőit, Ulvi Hasanlit és Sevinc Vagifgizit, akik az ország korrupciós ügyeinek feltárásán dolgoztak. A rendőrség azt állította, hogy 40 ezer eurót találtak Hasanli irodájában, de Hasanli azt állította, hogy a pénzt a rendőrök helyezték el ott, valamint a fogdán meg is verték. Másnap az Abzas főszerkesztőjét, Sevinj Vagifgizit is őrizetbe vették. Hasanlit és Vagifgizit is csempészettel vádolják, amiért akár 12 év börtönt is kaphatnak. Egyébként 2021-ben Vagifgizi telefonján a Pegasus nevű kémszoftvert is megtalálták, amit egyébként itthon is bevetettek újságírók ellen.

Az Abzas működése azért szúrhatta a hatalom szemét, mert cikkeikben korrupciós ügyekkel és jogsértésekkel foglalkoztak. Legutóbb bemutatták, hogyan mossák a pénzüket bel-és külföldon az azeri állam magasrangú tisztségviselői, például a karabahi örményektől elvett földeket is a hozzájuk köthető cégek kapták meg. Az egyik céget még Ilham Alijev elnök lányával is sikerült összekötniük. Egy kikerült felvételen Hasanli elmondta, hogy a rendőrség amiatt is kérdőre vonta, mert nem dicsőítette az azeri vezetést, amikor szeptemberben elfoglalták Hegyi-Karabahot.

Az akcióval párhuzamosan az azeri állami média azt kezdte harsogni, hogy meg kell tisztítani az országot az amerikai kémektől.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője jön. Dobrev Klára ekézésével kezdi felszólalását, majd azzal, hogy mindenki hazudik, aki ellehetetlenítési törvénynek nevezik a törvényjavaslatot, és azt állítják, nem pusztán az átláthatóságról szól.

Ő sem mulasztja el megemlíteni a 2022-es „dollármilliós támogatását”, amit az ellenzéki pártok kaptak, ahogy tankönyvszerűen az USAID "botrányt" is felmondja. Szerinte a demokráciában a politikai véleményütköztetésnek helye van, hiszen épp most is ezt teszik. Erre nevetgélés hallatszik az ellenzékből. Ugyanakkor szerinte „elfogadhatatlan, hogy idegen érdekből, külföldi pénzekből a törvényeket kijátszva és áthágva befolyásolják a közéletet”.

Reagált Dobrev azon állítására is, hogy a törvény szembe megy az EU jogaival. Nacsa szerint ez nem igaz, mert épp az EU kérte, hogy a parlament hozzon olyan törvényeket, amely biztosítja, hogy a parlamenti választások befolyásmentesek legyenek külföldtől.

Az Európai Bizottság általi támogatásokat is felhánytorgatja, amely szerint a baloldali, liberális, ukrajnai propagandát juttatja el így Magyarországra. Szabó Tímeát ez annyira felháborította, hogy többször is bekiabált, a házelnök figyelmeztette, elvileg utoljára. Nacsa le is vonta a következtetést: „aki itt hangosan a törvény ellen kiabál, annak takargatnivalója van, van valami a füle mögött”. Ezért fel is szólította az ellenzéket, hogy játszanak tisztességes módon, és engedjék el végre a külföldi megbízóikat.

Zdrasztvujtye daragije druzja, kezdte Dudás Róbert (Jobbik), aki kérte, hogy a törvény a kihirdetésekor ne cirill betűkkel jelenjen meg a Magyar Közlönyben.

Latorcai János már az első három orosz szón kiborult, de Dudás megnyugtatta, magyarul folytatja.

Hogy ha az ellenzéki képviselő nem fejezi be a hangos méltatlankodását, közbeszólásait a KDNP-s Nacsa Lőrinc felszólalása alatt, akkor nem mondhatja majd el saját felszólalását.

A háborúban nyíltan Oroszországnak szurkoló, Fidesz-tag és egykori fideszes jelölt Spöttle ma is felmondta a kötelező az Ultrahang podcastban, amit Szijjártó Péter szokott hallgatni futás közben: "Az orosz hadseregben megmaradt az a dinamika, hogy lassan, de biztosan halad előre. (…). Kisebb településeket foglaltak el Donyeck-megyében, ami jó hír, mert hogy ha elér Oroszország a stratégiai célt, tehát a négy megye felszabadítását, akkor én biztos vagyok benne, hogy Vlagyimir Putyin bejelenti, hogy elértük, amit akartunk mi készek vagyunk véget vetni a háborúnak.

A független média fejlődését adminisztratív eszközökkel akadályozzák. A külföldi finanszírozás vörös posztó.

A 37 milliós ország lakosságának 50 százaléka harminc év alatti, ők az internetről tájékozódnak, elsősorban a Facebookról, Telegramról, Youtube-ról. Itt találkozni olyan tartalmakkal, amikkel a tévében, a rádióban, az újságokban egyáltalán nem: korrupcióval, helyi hatalmasságok visszaéléseivel.

Otabek Sattoryit, a Xalq Fikri (Népi Vélemény) YouTube-csatorna alapítóját 2021-ben hat és fél évre ítélték. A peréről tudósítani akaró újságírókat fizikai atrocitások érték vagy büntetőeljárás alá vonták őket.

Voltak újságírók, akik 20 évet is börtönben töltöttek. Őket szabadon engedték, de nem rehabilitálták. (rsf.org)

A törvényjavaslatot hétfőn érdemi vita, kormánypárti hozzászólások nélkül vette a parlamenti tárgysorozatba az igazságügyi bizottság, bár az ellenzék képviselők kemény kritikákat mondtak róla. Az ülés után Halász János nem tudott olyan gyorsan menekülni a sajtó elől, hogy legalább egy jóságos figyelmeztetést ne tudtunk volna kicsikarni belőle:

Jut eszembe:

szegény 444 Tiszaimadó sajtónak nem szóltak, hogy ezentúl nem ezt a szennylapot, hanem csakis a Tiszat kell anyagilag tamogatni...mert ez lett kiadva a Tisza szektának ukászba....jaj,.mi lesz így a 444 el?? :D

A DK vezérszónoka szerint a kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem az, hogy ezt a sajtót megírja. Az ország forrong, az embereknek elegük van a rongyrázó fideszes milliárdosokból, miközben nincs orvos, tanár, a nyugdíjak elértéktelenednek. És ilyenkor a kormánypártiak szerint az a megoldás, hogy nem őket kell hibáztatni, hanem a sajtót, a civileket, Brüsszelt, Gyurcsányt, Dobrevet, a gyíkembereket.

A kormánypártiak rettegnek, nem tűrik az ellenvéleményeket, a vitát. Szerinte az 5 kifogásolt pont azt jelzi, hogy a kormány a baloldallal nem akar vitatkozni. Ez az 5 pont a jobboldali, populista politika alappillére. Azt mondja, hogy őket ez a tiltás nem fogja elrettenteni. Felsorolja a pontokat, azt mondja, a DK kiáll a szabad, független, "és ha a feltételeket teljesíti", a putyinista Orbánnal szemben az EU-tag Ukrajna mellett, a melegek mellett, továbbra is igazságtalannak tartja a határon túli magyarok szavazati jogát. A fideszes alaptörvényt, amit a szerinte undorító gyerekjátékhoz, a slime-hoz hasonlónak nevezett, szintén nem lehetne kritizálni, de ők ezt is kritizálni fogják.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?, kérdezte, és meg is válaszolta: két dolgot. Támogatni fogják, akiket a kormány el akarja nyomni a hangját. A másik pedig, hogy az EU intézményeihez fordulnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy szomorúan látja: az ő egyetlen ellenzéki EP-képviselő a teremben. Szerinte a kormány ezzel a törvénnyel féllábbal már elkezdi a kilépést az EU-ból.

Jövő tavasszal a bal- és jobboldali ellenzék le fogja váltani ezt a kormányt. "Addig is csak azt tudom mondani, hogy minden egyes szerkesztőség, amit bezáratnak, minden egyes civil szervezet, amit ellehetetlenítenek, hozzá fog járulni ahhoz, hogy megbukjanak. Ez a törvény sem fogja megmenteni Önöket."

Nem lett igazuk azoknak, akik Iszlam Karimov elnök-diktátor 2016-os halála után arra tippeltek, erősödnek majd a szabadságjogok Üzbegisztánban. Az országban valódi ellenzék nincs, csak külföldön. Valódi sajtó szintén csak külföldön működhet, oldalaik Üzbegisztánban blokkolva vannak.

Magántulajdonú tv-csatorna nincs. Az állami tv és rádió kizárólag propagandát sugároz. Vannak ugyan magánrádiók, ezek azonban nem kritizálják a helyi viszonyokat, mert tartanak a bezárástól. A nyomtatott sajtó kizárólag a hatalomnak tetsző híreket közöl.

A szabadság kis szigetei azok a helyi kis online lapok, amelyek nem regisztráltak hivatalos sajtóorgánumként, ezzel viszont azt kockáztatják, hogy bármikor büntetőeljárást indíthatnak ellenük vagy súlyos bírságot szabhatnak ki rájuk. (rsf.org)

Az autoriter országokban az is politika, ami nem politika. A 2023-as 45 ezer halálos áldozatot követelő törökországi földrengés után pénzbírságot szabtak ki, mert a műsorszolgáltató szerint kifogásolható módon tudósítottak (értsd: tudósítottak) a földrengésről.

Telex, 444, Partizán.

A cikk folytatódik

Illés Boglárka, a Fidesz képviselője folytatta Halász után.

Ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint a múlt történelmének és földrajzának tanulságáról, ugyanis ez a törvény garanciát jelenthet arra, hogy Magyarország később is önállóan, szabadon dönthessen saját sorsáról, kezdte kicsit homályosan a képviselőnő.

Majd egy térhasonlatot hozott, amelynek lényege volt, hogy minél átláthatóbb egy tér, annál biztonságosabb. Vajon ki ne akarná átláthatóvá tenni a közéletet? - tette fel a kérdést. Illés szerint a törvényjavaslat világos és méltányos keretet akar adni a magyarországi szervezetek átláthatóságára, „amellyel teljes szektorok, területek hitelessége növekedhet”.

Ő is felemlegette a 2022-es választások példáját, amely bizonyítja, hogy a külföldi befolyás valós fenyegetés. A cél, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő újra. Külföldi finanszírozású médiumok, sőt álcivil szervezetek is befolyásolhatják a közéletet. Ugyanakkor szerinte a hivatal nem büntetni akar, hanem átláthatóságot akar.

A törvényjavaslat szerinte nem egyedülálló, Szlovéniában, Görögországban és Finnországban is átláthatóságra törekszenek (az nem volt világos, mely területen), de az élen az Egyesült Államok jár ebben.

A törvényjavaslat nem a véleményeket korlátozza, hanem a pénzforrásokat feltárja, mondta. Beszéde végén megköszönte Halász Jánosnak, hogy a törvényjavaslattal Magyarország szuverenitásának pajzsát erősíti. Az ellenzéket pedig arra kérte, hogy ,,értelmezzék" a törvényt.

Arató és Jámbor képviselőt figyelmezteti Latorcai János, hogy a viselkedésük kizárást von maga után, "ne kényszerítsenek", kérte, hogy így kelljen döntenie.

A tavasszal vették őrizetbe Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármestert, aki esélyes kihívója lehetett volna Erdogan elnöknek a 2028-as választáson. (Megjegyezzük, ez is egy átvételre érdemes forma lehet a mai magyar hatalomnak, nem vagyunk benne biztosak, hogy a harcosok nem törik ezen is a fejüket.)

A letartóztatottak között újságírók is vannak. Egyikük éppen a városháza előtt tudósított, amikor őrizetbe vették, kilenc másik újságírót pedig egy hajnali razzia után vittek el. Az újságírók többsége fotós. Ez nem véletlen, hiszen elég látványos képek készülnek az ellenállásról, például a hatalom által bevetett könnygázról vagy vízágyúzásról.

A fenti képet Yasin Akgul nevű török fotós újságíró lőtte, aki egyike annak a hét embernek, akiket a rendőrség az otthonában kapott el március 23-án. Azzal vádolják őket, hogy illegális megmozdulásokon vettek részt.

„Ez az üzenet minden újságírónak szól. Ne fényképezzetek, ne beszéljetek, ne filmezzetek. Azzal rémítik meg a többieket, hogy ha visszamennek a terepre, ezzel kell szembesülniük” – mondta, hozzátéve, többen már a márciusi intézkedések után felhagytak a munkájukkal. Azt is elmondta, hogy sok szabadúszó munkatársa elhagyta Törökországot, mert vagy megvádolták őket, vagy vádat terveztek emelni ellenük.

Akgult két nap után engedték ki a börtönből.