Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

A 2022-ben elfogadott azeri médiatörvény legalizálta a cenzúrát. Komoly büntetésre számíthat, aki a Facebookon vagy a Youtube-on bírálja a hatalmat.

Azerbajdzsánban a médiának már 2014 óta tilos együttműködni külföldi szervezetekkel. A reklámpiacot a kormány uralja, gazdaságilag mindenki ellehetetlenül, aki nem az azeri propagandát harsogja. A hatóságok lakásokkal és egyéb juttatásokkal vásárolnak meg újságírókat (is).

Képzeljék, Azerbajdzsánban léteznek álhírportálok, amiket a hatalom emberei működtetnek. (rsf.org)

Jó vergődèst! Dollárocska fogy :D :D :D

A mi hazánkos Novák Előd a dollárbaloldalt párhuzamba állította a szerinte izraeli érdekeket képviselő sékeljobboldallal.

Latorcai János azt tanácsolta neki, gondolja meg, milyen kifejezéseket használ.

Novák ezután Halászhoz intézte szavait, a törvényjavaslat benyújtóját egykori SZDSZ-esnek nevezve. Latorcai ismét rászólt, ezúttal azért, hogy ne személyeskedjen, és kilátásba helyezte, hogy megvonja tőle a szót. Novák szerint nem bántás az SZDSZ-esezés, az ezredfordulón még Orbán pártja is a Liberális Internacionáléban volt.

Ezután beszélhetett tovább.

Ilham Alijev elnök országában a médiaszektor totális állami ellenőrzés alatt áll. Nincs független, tévé, rádió, a megmaradt kritikus nyomtatott lapokat 2023-ban, a hegyi-karabahi konfliktus idején beszántották. A független hírportálok külföldről működnek, de újságíróiknak Nyugaton sincs nyugtuk. Zaklatják őket is, és odahaza maradt szeretteiket is.

A nem a hatalmat szolgáló újságírók munkája ellehetetlenült. Az állami szervek nem válaszolnak a kérdésekre, ez mondjuk itthonról is elég ismerős. Ahogy az is, hogy a médiahatóságok embereit a kormány nevezi ki, a kormánypárti médiumokban fenyegetik azokat, akik nem hajlandók beállni a sorba. (rsf.org)

Dudás szerint a törvényre Putyin elnök is csak csettintene. A tervezet arra bizonyíték, hogy nem igaz, amit Orbán Viktor mondott 2018-ban, miszerint nem vetemednének arra, hogy elhallgattassák azokat, akik nem értenek egyet velünk.

Kifogásolta, hogy nincs jogorvoslat a törvényjavaslat értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése ellen.

Azzal egyetért, hogy ne érkezzen külföldi befolyásolás a politikába. Felidézi, amit Nacsa Lőrinc mondott, hogy az EU-ban született ilyen irányelv - megkérdezi, hogy a kormánypártiak szerint ezt nem részben miattuk hozták meg? És felsorolja, milyen külföldi kavarásai volt Spanyolországtól Le Penig a Fidesznek. Ne legyen külföldi befolyásolás a politikában, ismétli meg, "de ez nem összekeverendő a civil szervezetek támogatásával".

Jó lett volna, ha a kormány ilyen vehemensen és gyorsan lép fel a nemzeti bank ellopott milliárdjai kapcsán is.

A felszólalását azzal zárta, hogy szégyenteljes és teljességgel elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat.

Az azeri hatóságok 2023 novemberében őrizetbe vették a független Abzas Media vezetőit, Ulvi Hasanlit és Sevinc Vagifgizit, akik az ország korrupciós ügyeinek feltárásán dolgoztak. A rendőrség azt állította, hogy 40 ezer eurót találtak Hasanli irodájában, de Hasanli azt állította, hogy a pénzt a rendőrök helyezték el ott, valamint a fogdán meg is verték. Másnap az Abzas főszerkesztőjét, Sevinj Vagifgizit is őrizetbe vették. Hasanlit és Vagifgizit is csempészettel vádolják, amiért akár 12 év börtönt is kaphatnak. Egyébként 2021-ben Vagifgizi telefonján a Pegasus nevű kémszoftvert is megtalálták, amit egyébként itthon is bevetettek újságírók ellen.

Az Abzas működése azért szúrhatta a hatalom szemét, mert cikkeikben korrupciós ügyekkel és jogsértésekkel foglalkoztak. Legutóbb bemutatták, hogyan mossák a pénzüket bel-és külföldon az azeri állam magasrangú tisztségviselői, például a karabahi örményektől elvett földeket is a hozzájuk köthető cégek kapták meg. Az egyik céget még Ilham Alijev elnök lányával is sikerült összekötniük. Egy kikerült felvételen Hasanli elmondta, hogy a rendőrség amiatt is kérdőre vonta, mert nem dicsőítette az azeri vezetést, amikor szeptemberben elfoglalták Hegyi-Karabahot.

Az akcióval párhuzamosan az azeri állami média azt kezdte harsogni, hogy meg kell tisztítani az országot az amerikai kémektől.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője jön. Dobrev Klára ekézésével kezdi felszólalását, majd azzal, hogy mindenki hazudik, aki ellehetetlenítési törvénynek nevezik a törvényjavaslatot, és azt állítják, nem pusztán az átláthatóságról szól.

Ő sem mulasztja el megemlíteni a 2022-es „dollármilliós támogatását”, amit az ellenzéki pártok kaptak, ahogy tankönyvszerűen az USAID "botrányt" is felmondja. Szerinte a demokráciában a politikai véleményütköztetésnek helye van, hiszen épp most is ezt teszik. Erre nevetgélés hallatszik az ellenzékből. Ugyanakkor szerinte „elfogadhatatlan, hogy idegen érdekből, külföldi pénzekből a törvényeket kijátszva és áthágva befolyásolják a közéletet”.

Reagált Dobrev azon állítására is, hogy a törvény szembe megy az EU jogaival. Nacsa szerint ez nem igaz, mert épp az EU kérte, hogy a parlament hozzon olyan törvényeket, amely biztosítja, hogy a parlamenti választások befolyásmentesek legyenek külföldtől.

Az Európai Bizottság általi támogatásokat is felhánytorgatja, amely szerint a baloldali, liberális, ukrajnai propagandát juttatja el így Magyarországra. Szabó Tímeát ez annyira felháborította, hogy többször is bekiabált, a házelnök figyelmeztette, elvileg utoljára. Nacsa le is vonta a következtetést: „aki itt hangosan a törvény ellen kiabál, annak takargatnivalója van, van valami a füle mögött”. Ezért fel is szólította az ellenzéket, hogy játszanak tisztességes módon, és engedjék el végre a külföldi megbízóikat.

Zdrasztvujtye daragije druzja, kezdte Dudás Róbert (Jobbik), aki kérte, hogy a törvény a kihirdetésekor ne cirill betűkkel jelenjen meg a Magyar Közlönyben.

Latorcai János már az első három orosz szón kiborult, de Dudás megnyugtatta, magyarul folytatja.

Hogy ha az ellenzéki képviselő nem fejezi be a hangos méltatlankodását, közbeszólásait a KDNP-s Nacsa Lőrinc felszólalása alatt, akkor nem mondhatja majd el saját felszólalását.

A háborúban nyíltan Oroszországnak szurkoló, Fidesz-tag és egykori fideszes jelölt Spöttle ma is felmondta a kötelező az Ultrahang podcastban, amit Szijjártó Péter szokott hallgatni futás közben: "Az orosz hadseregben megmaradt az a dinamika, hogy lassan, de biztosan halad előre. (…). Kisebb településeket foglaltak el Donyeck-megyében, ami jó hír, mert hogy ha elér Oroszország a stratégiai célt, tehát a négy megye felszabadítását, akkor én biztos vagyok benne, hogy Vlagyimir Putyin bejelenti, hogy elértük, amit akartunk mi készek vagyunk véget vetni a háborúnak.

A független média fejlődését adminisztratív eszközökkel akadályozzák. A külföldi finanszírozás vörös posztó.

A 37 milliós ország lakosságának 50 százaléka harminc év alatti, ők az internetről tájékozódnak, elsősorban a Facebookról, Telegramról, Youtube-ról. Itt találkozni olyan tartalmakkal, amikkel a tévében, a rádióban, az újságokban egyáltalán nem: korrupcióval, helyi hatalmasságok visszaéléseivel.

Otabek Sattoryit, a Xalq Fikri (Népi Vélemény) YouTube-csatorna alapítóját 2021-ben hat és fél évre ítélték. A peréről tudósítani akaró újságírókat fizikai atrocitások érték vagy büntetőeljárás alá vonták őket.

Voltak újságírók, akik 20 évet is börtönben töltöttek. Őket szabadon engedték, de nem rehabilitálták. (rsf.org)

A törvényjavaslatot hétfőn érdemi vita, kormánypárti hozzászólások nélkül vette a parlamenti tárgysorozatba az igazságügyi bizottság, bár az ellenzék képviselők kemény kritikákat mondtak róla. Az ülés után Halász János nem tudott olyan gyorsan menekülni a sajtó elől, hogy legalább egy jóságos figyelmeztetést ne tudtunk volna kicsikarni belőle:

Jut eszembe:

szegény 444 Tiszaimadó sajtónak nem szóltak, hogy ezentúl nem ezt a szennylapot, hanem csakis a Tiszat kell anyagilag tamogatni...mert ez lett kiadva a Tisza szektának ukászba....jaj,.mi lesz így a 444 el?? :D

A DK vezérszónoka szerint a kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem az, hogy ezt a sajtót megírja. Az ország forrong, az embereknek elegük van a rongyrázó fideszes milliárdosokból, miközben nincs orvos, tanár, a nyugdíjak elértéktelenednek. És ilyenkor a kormánypártiak szerint az a megoldás, hogy nem őket kell hibáztatni, hanem a sajtót, a civileket, Brüsszelt, Gyurcsányt, Dobrevet, a gyíkembereket.

A kormánypártiak rettegnek, nem tűrik az ellenvéleményeket, a vitát. Szerinte az 5 kifogásolt pont azt jelzi, hogy a kormány a baloldallal nem akar vitatkozni. Ez az 5 pont a jobboldali, populista politika alappillére. Azt mondja, hogy őket ez a tiltás nem fogja elrettenteni. Felsorolja a pontokat, azt mondja, a DK kiáll a szabad, független, "és ha a feltételeket teljesíti", a putyinista Orbánnal szemben az EU-tag Ukrajna mellett, a melegek mellett, továbbra is igazságtalannak tartja a határon túli magyarok szavazati jogát. A fideszes alaptörvényt, amit a szerinte undorító gyerekjátékhoz, a slime-hoz hasonlónak nevezett, szintén nem lehetne kritizálni, de ők ezt is kritizálni fogják.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?, kérdezte, és meg is válaszolta: két dolgot. Támogatni fogják, akiket a kormány el akarja nyomni a hangját. A másik pedig, hogy az EU intézményeihez fordulnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy szomorúan látja: az ő egyetlen ellenzéki EP-képviselő a teremben. Szerinte a kormány ezzel a törvénnyel féllábbal már elkezdi a kilépést az EU-ból.

Jövő tavasszal a bal- és jobboldali ellenzék le fogja váltani ezt a kormányt. "Addig is csak azt tudom mondani, hogy minden egyes szerkesztőség, amit bezáratnak, minden egyes civil szervezet, amit ellehetetlenítenek, hozzá fog járulni ahhoz, hogy megbukjanak. Ez a törvény sem fogja megmenteni Önöket."

Nem lett igazuk azoknak, akik Iszlam Karimov elnök-diktátor 2016-os halála után arra tippeltek, erősödnek majd a szabadságjogok Üzbegisztánban. Az országban valódi ellenzék nincs, csak külföldön. Valódi sajtó szintén csak külföldön működhet, oldalaik Üzbegisztánban blokkolva vannak.

Magántulajdonú tv-csatorna nincs. Az állami tv és rádió kizárólag propagandát sugároz. Vannak ugyan magánrádiók, ezek azonban nem kritizálják a helyi viszonyokat, mert tartanak a bezárástól. A nyomtatott sajtó kizárólag a hatalomnak tetsző híreket közöl.

A szabadság kis szigetei azok a helyi kis online lapok, amelyek nem regisztráltak hivatalos sajtóorgánumként, ezzel viszont azt kockáztatják, hogy bármikor büntetőeljárást indíthatnak ellenük vagy súlyos bírságot szabhatnak ki rájuk. (rsf.org)