Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

Ha 2010-ben hozták volna meg ezt a törvényt, az érthető lenne. Most azt gondolja, ez egy hiba, a törvényt vissza kellene vonni, hiba volt kiadni ezt a feladatot Halász Jánosnak.

„Hogy a kormány átláthatóságról beszél, az elég gáz”, mikor az emberek nem tudják, mi van Paks2-vel, a letelepedési kötvényekkel, a Fudan egyetemmel, a lélegeztetőgépekkel, sorolta az egykori jobbikos független képviselő. A letelepedési kötvényekről beszél ezután hosszabban.

A demokrácia nem a félelmet jelenti, a demokrácia, az a bizalom. De a kormány fél, ezért el akarja hallgattatni a kritikus hangokat. "Önök most hibázni fognak, ha ezt a törvényt keresztülverik". Nem érti, miért most találták ki, hogy ezt a törvényt be kell vinni a parlamentben? "Rosszak a számok, mindent be kell vetni, hogy megakadályozzák a Tisza párt kormányváltását?" – kérdezte. A felmérések és az elmúlt hetek, hónapok politizálása alapján „önök most lejtmenetben vannak, önökkel elégedetlenek a választópolgárok”.

A törvény eszköz a kritikus hangok elsajátítására, nem a befolyásolástól fél a kormány, hanem a tájékoztatástól. Ez a tervezet támadás a demokrácia ellen. Kérte, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot.

Tordai Bence a Párbeszédtől folytatja Orbán Viktor szavaival: „mi sosem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet.” Majd ahogy kollégám is írta, szerencsétlen lúzernek nevezte Halász Jánost, mire a házelnök figyelmeztette, és arra utasította Tordait, hogy kérjen bocsánatot. Tordai szerint vesztesnek nevezte Halászt, mert hamarosan az lesz, és figyelmen kívül hagyta a házelnök felszólítását.

Tordai szerint egy vergődő hatalom jobb ötlet hiányában írta meg ez a törvényjavaslatot, miközben a hibás kormányzást próbálják ezzel elfedni. Tordai szerint ez azonban csak összekovácsolja a civileket, az ellenzéket. A kormány el akarja lehetetleníteni a médiát a kampány előtt, és később lehet, hogy a lenagyobb ellenzéki pártot, hogy ne indulhasson a választáson. Ugyanakkor Tordai szerint van a magyar társadalomban annyi erő, hogy ellenálljon.

Az ülést levezető országgyűlési alelnök ezért figyelmeztette Tordait, azt mondta, hogy kérjen bocsánatot Halász Jánostól, mert "nem becstelenítheti így meg".

Kazahsztánban az online tér az egyetlen, ahol megszólalhatnak független hangok. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy 2014-ben bezárták az utolsó független újságot. Csakhogy 2019 óta már nem a keleti despotaként uralkodó Nurszultan Abisuli Nazarbajev vezeti Kazahsztánt. A helyzet ettől még messze van az ideálistól.

Hivatásos újságírók saját Youtube-, Telegram- vagy Instagram-csatornáikon tudnak szabadon beszélni közönségükhöz.

A kormányzati sajtótájékoztatón még a kérdéseket is cenzúrázzák (hahó, kormányinfó, van még hova fejlődni), azt meg már szóra sem érdemes, hogy a magántulajdonú médiumok is a kormány propagandáját terjesztik, az állami média vezetőit a kormány nevezi ki, a Tájékoztatási Minisztérium médiafelügyeleti szerv is egyben. (rsf.org)

A Párbeszéd álláspontját két felszólaló ismerteti, Szabó Tímea kezd. Méghozzá azzal, hogy felidézi: hétfőn Gulyás Gergelynek felsorolta, milyen támogatásokat nyújtott a magyar állam külföldi pártoknak. Most ismét felsorolja: 1,6 milliárd szlovén szélsőjobbos lapoknak, 2011-19 különböző szerbiai lapoknak 4,7 milliárd forint, Spanyolországban a Vox pártnak 4 millió euró, Le Pennek 4 milliárd forint hitel, a szakadár boszniai Milorad Dodiknak 45 milliárd forintos alacsony kamatozású közpénzkölcsön, és "Rogán Antal is jelentősen támogatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda által" a lengyel választásokra.

Mondja már el nekem, tisztelt államtitkár úr, hogy az önök törvénye szerint ez minek számít? Az ön megítélése szerint ezeknek a pártoknak hányszorosát kellene visszafizetni a saját államkasszájukba? - kérdezi.

Azt is kérdezi Répássytól, "ha idefigyel, és nem beszélget", hogy ha a 2026-os választás után kiderül, hogy magánszemélyek kínai, orosz, dubaji támogatást fogadtak el, az milyen büntetéssel jár. A 800 milliárdos kínai Belgrád-Budapest vasútvonalról, a Paks 2.-es orosz beruházásról beszél, amelyek szerződéses titkosítva van. Szerinte ezeken keresztül lehet, hogy az oroszok és a kínaiak fideszes, kormányzati politikusokat befolyásolnak.

A tervezetet silány, ürülék megfogalmazású törvénynek nevezi, Halász Jánosnak azt mondja, pontosan lehet tudni, hogy ezt nem ő írta, "szívem, lelkem, Halász János, már kezdi elhinni, ha maga írta"?

Nacsa Lőrinc szerint az ő Facebook-oldala elárulja, mit jelent az ukránpárti propaganda, amit majd büntetni fognak. "Ha én azt mondom, hogy egy megtámadott ország mellett állok, vagy ha támogatom Ukrajna gyorsított EU-tagságát, akkor én sértem a magyar érdekeket, és kapok az erdélyi unokatestvéremtől 5000 forintot, azt fogják mondani, hogy külföldi pénzből kampányolok?"

Szerinte a fideszes pedofilbotrányokról, az inflációról és a pocsék GDP-ről akarják elterelni a figyelmet, "de nem fognak célba érni".

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője beszél. Szerinte a Facebook és a Meta ellen kellene fellépnie a Fidesznek, mert azok avatkoznak be legjobban külföldről a közéletbe.

A törvényjavaslat céljaival a Mi Hazánk egyetért, a külföldi beavatkozás ellen fel kell lépni, de szerinte a Metát a tenyerén hordozza a kormányt. Novák szerint Halász János hiteltelen, mert SZDSZ-es politikus, és az MSZP-s összeborulás után is SZDSZ-es maradt. Majd hosszan beszélt arról, milyen sérelmek érték a Mi Hazánk Mozgalmat, a házelnök rá is szólt, hogy hagyja abba a személyeskedést.

Ezután visszatért arra, hogy miért nem szankcionálja a törvény a Metát, vagyis a globalista elitet nem állítja meg törvény. Mindezt miért emlegeti? Mert a Mi Hazánk Mozgalom Facebook oldalát tartalmai miatt többször törölte már a Meta.

Novák szerint azért is kellene kiterjeszteni a külföldi székhelyű szervezetekre is a törvényt, mert ha például a Telex kihelyezi külföldre a székhelyét, ugyanúgy írhat magyar cikkeket. Hiányolja a törvényjavaslatból azt is, hogy a bírság összegét nem írták bele. Szerinte számos sebből vérzik ez a törvényjavaslat, sok mindent nem tartalmaz.

A 2022-ben elfogadott azeri médiatörvény legalizálta a cenzúrát. Komoly büntetésre számíthat, aki a Facebookon vagy a Youtube-on bírálja a hatalmat.

Azerbajdzsánban a médiának már 2014 óta tilos együttműködni külföldi szervezetekkel. A reklámpiacot a kormány uralja, gazdaságilag mindenki ellehetetlenül, aki nem az azeri propagandát harsogja. A hatóságok lakásokkal és egyéb juttatásokkal vásárolnak meg újságírókat (is).

Képzeljék, Azerbajdzsánban léteznek álhírportálok, amiket a hatalom emberei működtetnek. (rsf.org)

Jó vergődèst! Dollárocska fogy :D :D :D

A mi hazánkos Novák Előd a dollárbaloldalt párhuzamba állította a szerinte izraeli érdekeket képviselő sékeljobboldallal.

Latorcai János azt tanácsolta neki, gondolja meg, milyen kifejezéseket használ.

Novák ezután Halászhoz intézte szavait, a törvényjavaslat benyújtóját egykori SZDSZ-esnek nevezve. Latorcai ismét rászólt, ezúttal azért, hogy ne személyeskedjen, és kilátásba helyezte, hogy megvonja tőle a szót. Novák szerint nem bántás az SZDSZ-esezés, az ezredfordulón még Orbán pártja is a Liberális Internacionáléban volt.

Ezután beszélhetett tovább.

Ilham Alijev elnök országában a médiaszektor totális állami ellenőrzés alatt áll. Nincs független, tévé, rádió, a megmaradt kritikus nyomtatott lapokat 2023-ban, a hegyi-karabahi konfliktus idején beszántották. A független hírportálok külföldről működnek, de újságíróiknak Nyugaton sincs nyugtuk. Zaklatják őket is, és odahaza maradt szeretteiket is.

A nem a hatalmat szolgáló újságírók munkája ellehetetlenült. Az állami szervek nem válaszolnak a kérdésekre, ez mondjuk itthonról is elég ismerős. Ahogy az is, hogy a médiahatóságok embereit a kormány nevezi ki, a kormánypárti médiumokban fenyegetik azokat, akik nem hajlandók beállni a sorba. (rsf.org)

Dudás szerint a törvényre Putyin elnök is csak csettintene. A tervezet arra bizonyíték, hogy nem igaz, amit Orbán Viktor mondott 2018-ban, miszerint nem vetemednének arra, hogy elhallgattassák azokat, akik nem értenek egyet velünk.

Kifogásolta, hogy nincs jogorvoslat a törvényjavaslat értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése ellen.

Azzal egyetért, hogy ne érkezzen külföldi befolyásolás a politikába. Felidézi, amit Nacsa Lőrinc mondott, hogy az EU-ban született ilyen irányelv - megkérdezi, hogy a kormánypártiak szerint ezt nem részben miattuk hozták meg? És felsorolja, milyen külföldi kavarásai volt Spanyolországtól Le Penig a Fidesznek. Ne legyen külföldi befolyásolás a politikában, ismétli meg, "de ez nem összekeverendő a civil szervezetek támogatásával".

Jó lett volna, ha a kormány ilyen vehemensen és gyorsan lép fel a nemzeti bank ellopott milliárdjai kapcsán is.

A felszólalását azzal zárta, hogy szégyenteljes és teljességgel elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat.

Az azeri hatóságok 2023 novemberében őrizetbe vették a független Abzas Media vezetőit, Ulvi Hasanlit és Sevinc Vagifgizit, akik az ország korrupciós ügyeinek feltárásán dolgoztak. A rendőrség azt állította, hogy 40 ezer eurót találtak Hasanli irodájában, de Hasanli azt állította, hogy a pénzt a rendőrök helyezték el ott, valamint a fogdán meg is verték. Másnap az Abzas főszerkesztőjét, Sevinj Vagifgizit is őrizetbe vették. Hasanlit és Vagifgizit is csempészettel vádolják, amiért akár 12 év börtönt is kaphatnak. Egyébként 2021-ben Vagifgizi telefonján a Pegasus nevű kémszoftvert is megtalálták, amit egyébként itthon is bevetettek újságírók ellen.

Az Abzas működése azért szúrhatta a hatalom szemét, mert cikkeikben korrupciós ügyekkel és jogsértésekkel foglalkoztak. Legutóbb bemutatták, hogyan mossák a pénzüket bel-és külföldon az azeri állam magasrangú tisztségviselői, például a karabahi örményektől elvett földeket is a hozzájuk köthető cégek kapták meg. Az egyik céget még Ilham Alijev elnök lányával is sikerült összekötniük. Egy kikerült felvételen Hasanli elmondta, hogy a rendőrség amiatt is kérdőre vonta, mert nem dicsőítette az azeri vezetést, amikor szeptemberben elfoglalták Hegyi-Karabahot.

Az akcióval párhuzamosan az azeri állami média azt kezdte harsogni, hogy meg kell tisztítani az országot az amerikai kémektől.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője jön. Dobrev Klára ekézésével kezdi felszólalását, majd azzal, hogy mindenki hazudik, aki ellehetetlenítési törvénynek nevezik a törvényjavaslatot, és azt állítják, nem pusztán az átláthatóságról szól.

Ő sem mulasztja el megemlíteni a 2022-es „dollármilliós támogatását”, amit az ellenzéki pártok kaptak, ahogy tankönyvszerűen az USAID "botrányt" is felmondja. Szerinte a demokráciában a politikai véleményütköztetésnek helye van, hiszen épp most is ezt teszik. Erre nevetgélés hallatszik az ellenzékből. Ugyanakkor szerinte „elfogadhatatlan, hogy idegen érdekből, külföldi pénzekből a törvényeket kijátszva és áthágva befolyásolják a közéletet”.

Reagált Dobrev azon állítására is, hogy a törvény szembe megy az EU jogaival. Nacsa szerint ez nem igaz, mert épp az EU kérte, hogy a parlament hozzon olyan törvényeket, amely biztosítja, hogy a parlamenti választások befolyásmentesek legyenek külföldtől.

Az Európai Bizottság általi támogatásokat is felhánytorgatja, amely szerint a baloldali, liberális, ukrajnai propagandát juttatja el így Magyarországra. Szabó Tímeát ez annyira felháborította, hogy többször is bekiabált, a házelnök figyelmeztette, elvileg utoljára. Nacsa le is vonta a következtetést: „aki itt hangosan a törvény ellen kiabál, annak takargatnivalója van, van valami a füle mögött”. Ezért fel is szólította az ellenzéket, hogy játszanak tisztességes módon, és engedjék el végre a külföldi megbízóikat.

Zdrasztvujtye daragije druzja, kezdte Dudás Róbert (Jobbik), aki kérte, hogy a törvény a kihirdetésekor ne cirill betűkkel jelenjen meg a Magyar Közlönyben.

Latorcai János már az első három orosz szón kiborult, de Dudás megnyugtatta, magyarul folytatja.

Hogy ha az ellenzéki képviselő nem fejezi be a hangos méltatlankodását, közbeszólásait a KDNP-s Nacsa Lőrinc felszólalása alatt, akkor nem mondhatja majd el saját felszólalását.