Amerika iráni nukleáris létesítményeket támadott, Irán az izraeli repteret lövi

Az éjszakai csapások után Irán ellen Trump elnök vasárnap „sikernek” nyilvánította az akciót, és kijelentette, hogy Irán nukleáris dúsító létesítményei „teljesen és véglegesen megsemmisültek.” Vasárnapi sajtótájékoztatóján Pete Hegseth védelmi miniszter is „elsöprő sikernek” nevezte az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Ezek a kijelentések azonban ellentétben állnak az amerikai és izraeli katonaság óvatosabb értékeléseivel. Az izraeli katonaság kezdeti elemzése szerint a Fordo nukleáris létesítmény, amely erősen meg volt erősítve, komoly károkat szenvedett az amerikai csapástól vasárnap, de nem semmisült meg teljesen – mondta két, az ügyet ismerő izraeli tisztviselő, akik szerint Irán valószínűleg áthelyezett berendezéseket, köztük uránt a helyszínről.

A cikk folytatódik.

Magyarország érdeke az, hogy ne jöhessen létre újabb nukleáris fegyverarzenál a világban - reagált az eseményekre Szijjártó Péter. „Mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten újra béke legyen. Abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki, aki ott él, visszakapja a nyugodt, biztonságos élet lehetőségét, hogy végre ne folyamatosan terrorfenyegetettségben kelljen élniük.”

A külügyminiszter szerint abban vagyunk érdekeltek, hogy a nagyhatalmak között ne jöjjön létre közvetlen konfrontáció a Közel-Keleten vagy a Közel-Kelet miatt. Vasárnap telefonon beszélt Gideon Szár izraeli külügyminiszterrel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Abdul Latif Zajanival, Bahrein és Ajman Szafadival, Jordánia külügyminiszterével. Beszélt Rafael Mariano Grossival, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójával is, akinek elmondta: Magyarország a globális nukleáris biztonság pártján áll. (MTI)

Maszúd Peszeskján iráni elnök elítélte az Egyesült Államok támadását, és azt mondta, hogy Washington áll az Irán elleni izraeli hadművelet hátterében is.

Ez az agresszió bebizonyította, hogy Amerika a fő tényező a cionista rezsimnek az Iráni Iszlám Köztársaság elleni ellenséges cselekedetei mögött

– jelentette ki az államfő az IRNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint. Azt is hozzátette, hogy a mai iráni támadások Izrael ellen „válaszként” történtek az amerikai csapásokra, és hogy Izraelnek „sem képessége, sem bátorsága nincs ahhoz, hogy egyedül lépjen fel Irán ellen”.

Az elmúlt órában a hírügynökségek arról is beszámoltak, hogy Peszeskján részt vesz egy, az iráni légicsapások elleni tiltakozáson. Az interneten terjedő videókon az elnök mosolyogva sétál a tömegben, és kezet fog a tüntetőkkel.

(via BBC)

A nukleáris létesítmények elleni támadások után az amerikai vezetés részéről továbbra is egyértelműen az az üzenet: az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal.

JD Vance alelnök azt mondta, „nem állunk háborúban Iránnal, az iráni atomprogrammal állunk háborúban”. Marco Rubio külügyminiszter pedig arról beszélt, az Egyesült Államok nem akar hadba lépni, és a rezsimváltás sem szerepel a célok között. A világ viszont szerinte biztonságosabb, mint 24 órával ezelőtt.

Nem jártak áldozatokkal az iráni atomlétesítmények elleni vasárnap hajnali amerikai csapások – jelentette ki Pir Hosszein Kolivand, az iráni Vörös Félhold humanitárius szervezet vezetője az iráni állami televízióban vasárnap. „Szerencsére nem voltak mártírjai az iráni nukleáris létesítmények elleni múlt éjszakai amerikai agressziónak” – fogalmazott Kolivand, akit az MTI idézett.

A nyugati hírügynökségek szerint egyelőre nem lehet megmondani, milyen súlyos kárt okoztak Iránnak az amerikai légicsapások. A vasárnap délután közzétett műholdfelvételek alapján sem világos a károk mértéke magában a nukleáris létesítményben. Valószínűsíthető az is, hogy Irán az utóbbi napokban próbált felkészülni az esetleges támadásra.

„Az iráni-izraeli háború hatásai el fogják érni Európát: tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülnünk” - írja a miniszterelnök. Posztjában egyszer sem utalt rá, hogy az iráni-izraeli háborúba belépett a Trump vezette Amerikai Egyesült Államok is.

A cikk folytatódik

A miniszterelnök politikai igazgatója Richard Grenell-lel, Donald Trump különleges missziókért felelős megbízottjával fotózkodott. A kép mellé pedig a következőt írta:

„a mai kiszámíthatatlan világban létfontosságú a szövetségesek közötti szoros együttműködés. Magyarország és az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett amellett, hogy különböző területeken erősítsék kapcsolataikat – összhangban az America First és a Magyarország Első külpolitikával.”

Orbán a képet szombaton már kirakta a Facebookra, de az X-re csak vasárnap reggel háromnegyed 8-kor töltötte fel. Nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok megtámadta Iránt. Ebben a kontextusban könnyen lehet úgy értelmezni, hogy Orbán posztja az amerikai támadás melletti kiállás is volt.

A cikk folytatódik

Oroszország is megszólalt az amerikai támadással kapcsolatban. A Szergej Lavrov vezette orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amiben határozottan elítélte a légicsapásokat.

Azt írták, bármilyen érvvel is támasztják alá, egy szuverán állam ellen indított támadás mindig súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait is. „Különösen aggasztó, hogy a csapásokat egy olyan ország hajtotta végre, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.”

Oroszország szerint a támadás pontos következményeit még fel kell mérni, de az már most is nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció kezdődött. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reagálnia kell a történtekre, az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív fellépéseit kollektíven el kell utasítani.”

Oroszország felszólította a feleket az agresszió beszüntetésére és sürgette a helyzet politikai és diplomáciai rendezését.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. A megbeszélést hétfőre ütemezték be, de Aragcsi azt mondta, még ma az orosz fővárosba utazik.

Aragcsi pénteken még Genfben tárgyalt a német, a brit és a francia külügyminiszterrel, valamint az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjével. A tárgyaláson mindössze annyira jutottak a felek, hogy folytatni fogják a párbeszédet. Az iráni külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy Irán védelmi képességei nem képezhetik tárgyát a tárgyalásoknak.

Bár Oroszország idén stratégiai partnerségi megállapodást kötött Iránnal, a dokumentumban nincsen kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló rendelkezés. Ezért amióta Izrael megtámadta Iránt, az oroszok csak csendben figyeltek és vártak. Putyin ugyan múlt héten felajánlotta Trumpnak, hogy közvetítene a felek között, az amerikai elnök elvileg helyretette orosz kollégáját. Azt mondta Putyinnak, hogy „előbb rendezd el a saját dolgaidat, rendezd el Oroszországot, oké? Utána foglalkozhatsz ezekkel az ügyekkel is.”

Oroszország tehetetlenségéről ebben a cikkben írtunk bővebben. (via Spiegel)

A brit kormány szerint az amerikai kormány már a támadás előtt értesítette őket a terveiről. Erről Jonathan Reynolds brit gazdasági- és kereskedelmi miniszter beszélt a Sky Newsnak. Reynolds azt mondta, a brit hadsereg nem vesz részt a támadásban, és arra irányuló kérést sem kaptak, hogy engedélyezzék az Indiai-óceánon található katonai támaszpontjuk használatát. Ugyanakkor katonai eszközöket telepítettek a térségbe, és minden szükséges intézkedést megtesznek szövetségeseik védelmében.

Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai támadás után Trumpék narratíváját követte. Azt mondta, hogy az amerikaiak lépéseket tettek az iráni atomprogram fenyegetésének enyhítésére, és felszólította Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

Ellentétben a britekkel, a németeket viszont nem értesítették az amerikaiak. A Spiegel információi szerint Friedrich Merz kancellár csak az amerikai csapások végrehajtása után kapott értesítést Trumpéktól.

Lee Jae-myung dél-koreai elnök nem lesz ott a június 24-25-ei hágai NATO-csúcson. Az államfő belpolitikai problémák mellett a közel-keleti helyzet bizonytalanságára hivatkozva mondta vissza a részvételt.

Ugyan Dél-Korea nem tagja a NATO-nak, a csúcstalálkozóra a dél-koreai elnököt is meghívták. Rajta kívül Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az ausztrál-, a japán- és az új-zélandi miniszterelnököt hívták meg, mint nem NATO-tagország vezetőjét. Közülük előzetesen csak Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen.

A külügyminiszter arra kérte a Közel-Keleten tartózkodó magyarokat, hogy regisztráljanak a konzuli védelemre. Mert „a közel-keleti háborús helyzet egyre súlyosbodik”.

Szijjártó mostani posztja az első nyilvános kormányzati megszólalás, Orbán Viktor miniszterelnök vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter továbbra is látványosan hallgat az amerikai támadással kapcsolatban.

A cikk folytatódik

Folytatódnak az Izrael elleni támadások, válaszcsapásokkal készül Irán, közölte az Iráni Forradalmi Gárda. Azt írták, célpontjaik között lesznek az izraeli infrastruktúra, a stratégiai központok és az egyéb érdekeltségek területei.

Az alakulat közölte, az iráni nukleáris programot nem lehet egy támadással megsemmisíteni, az Egyesült Államok pedig nem kerülheti el a légicsapások következményeit. Azt írták, Iránt nem félemlítheti meg sem Izrael, sem az Egyesült Államok.

A fegyveres alakulat közleményében arról írt, hogy az Egyesült Államok az agresszió frontvonalába került azzal, hogy megtámadta az iráni nukleáris létesítményeket. Az alakulat szerint az amerikai közel-keleti támaszpontok sebezhetők pontoknak számítanak.

Miután az Egyesült Királyság és az EU számos vezetője arra szólította fel Iránt, Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz, az iráni külügyminiszter azzal reagált az X-en, hogy nem ők döntöttek a tárgyalóasztal felrobbantása mellett.

„A múlt héten az Egyesült Államokkal tárgyaltunk, amikor Izrael úgy döntött, felrobbantja azt a diplomáciát. Ezen a héten az EU-val tárgyaltunk, amikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy felrobbantja azt a diplomáciát. Milyen következtetést kéne levonni?” – teszi fel a kérdést Abbász Aragcsi.

Szerinte a britek és az EU külügyi képviselője arra jutott, hogy Iránnak vissza kéne térnie a tárgyalóasztalhoz, de „hogy térhetne vissza Irán valahova, amit el sem hagyott, ráadásul a részéről fel sem robbantotta?”

Nyolcvanhat embert szállítottak kórházba sérülésekkel a vasárnap hajnali iráni támadások következtében Izraelben, írja a CNN. A legtöbben csak enyhén sérültek meg, halálos áldozatokról egyelőre nincs hír. Mióta Izrael csapásokat mért Iránra június 13-án, az iráni válaszcsapások miatt közel háromezer izraeli került kórházba.

Az iráni csapások közül több is izraeli lakóövezetet talált el, több épületet is átlyukasztottak a rakéták. A hatóságok továbbra is a romok között keresik Tel Aviv egyik lakónegyedében a rakéták darabjait.