2025-ben a venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado kapja a Nobel-békedíjat, jelentették be péntek délelőtt Oslóban, Norvégia fővárosában.

Az indoklás szerint Machado „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért végzett fáradhatatlan munkájáért” kapja a díjat, valamint „azért a küzdelméért, amit a diktatúrából a demokráciához vezető igazságos és békés átmenet megvalósításáért folytat.” A díjat odaítélő norvég Nobel-bizottság elnöke, Jørgen Watne Frydnes azt mondta, az ellenzéki vezető a

„növekvő sötétség közepette is őrzi a demokrácia lángját”.

„A demokrácia a tartós béke alapfeltétele, mégis egy olyan világban élünk, ahol a demokrácia visszaszorulóban van” – mondta Frydnes, hozzátéve, hogy „egyre több autoriter rezsim kérdőjelezi meg a demokratikus normákat, és fordul az erőszak eszközeihez.” A bizottság elnöke a venezuelai vezetést is bírálta, megjegyezve, hogy hasonló folyamatok világszerte tapasztalhatók: „a hatalmon lévők visszaélnek a jogállamisággal, elhallgattatják a független sajtót, bebörtönzik a kritikusokat, és a társadalmakat az önkényuralom és a militarizáció felé sodorják.”

Az elmúlt évben Machadónak bujkálnia kellett – a választásokon sem indulhatott el –, de a súlyos fenyegetések ellenére is az országban maradt. „Döntésével emberek millióit inspirálta. Amikor az önkényuralom hatalomra jut, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadság bátor védelmezőit, akik felemelik a hangjukat és ellenállnak” – fogalmazott Frydnes. A kapcsolatot már felvették a Machadóval, aki a bizottság titkára szerint azt mondta:

„Ez egy egész mozgalom díja”.

Donald Trump tehát hoppon maradt, pedig az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet kapóra is jöhetett volna neki. Az amerikai elnök közel egy évtizede nyíltan és zárt ajtók mögött is panaszkodik amiatt, hogy még nem kapott Nobel-békedíjat. Ez olyan fájó volt számára, hogy első ciklusa óta interjúk, beszédek és kampányrendezvények tucatjain beszélt róla. (Trump Nobel-mániájának volt egy másik oka is: Barack Obama, aki anno néhány hónappal beiktatása után már Nobel-békedíjat kapott.)

Sajtóinformációk szerint júliusban még a NATO volt főtitkárát, a jelenlegi norvég pénzügyminisztert, Jens Stoltenberget is felhívta, hogy a díjról érdeklődjön. Szeptemberben pedig arról beszélt az ENSZ-közgyűlésen, hogy mindenki azt mondja, neki kellene kapnia a díjat. Arról, hogy mik azok a konfliktusok, amik helyére Trump, „a béke végső elnöke” saját értékelése szerint megbékélést hozott, ebben a cikkünkben írtuk. Norvégiában már készülnek Trump bosszújára, sokan attól tartanak, hogy az amerikai elnök szankciókkal sújthatja az országot azért, mert nem neki adták a díjat.

A többi Nobel-díjjal szemben a Békedíjat nem Svédországban, hanem Norvégiában adják át. Hogy miért döntött így Alfred Nobel, az a mai napig találgatások tárgya, az egyik lehetséges válasz szerint Svédország korábbi militarizmusa állhatott a döntés mögött. A békedíjról egy norvég bizottság dönt, melynek tagjait a norvég parlament tagjaiból választják ki.

És ugyan minden évben terjedni kezd, hogy ki mindenkit jelöltek Nobel-békedíjra, valójában ez nem jelent többet annál, minthogy a norvég Nobel-bizottsághoz határidőig megérkezett az őt jelölő levél egy erre jogosult személytől. Erről 2023-ban a Lakmusz írt hosszabban, miután a magyar közösségi oldalakon terjedni kezdett, hogy Böjte Csaba is jelölt. Idén 338 szervezetet és személyt jelöltek erre jogosult emberek, a hivatalos névsort azonban nem hozzák nyilvánosságra, azt 50 évig titkosítják.

Csütörtökön jelentette be a svéd Királyi Akadémia, hogy az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta. Az indoklásban Krasznahorkai látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét. A 2021-es, Herscht 07769 címmel megjelent regényéről 2022-ben hosszabban is írtunk, tavaly januárban pedig Krasznahorkai köteteinek szerkesztője, Szegő János volt a Nem rossz könyvek podcastunk vendége, érdemes azt is meghallgatni.