Turbulens időket élünk, valószínűleg nem sokan emlékeznek már arra, amikor 2022-ben Karácsony Gergely főpolgármestert felhívta egy ál-Klicskó, aki „pontosan úgy nézett ki és beszélt”, mint a valódi. Ráadásul nem csak a mi főpolgármesterünket sikerült beugratni, több más európai nagyváros, például Berlin, Madrid és Bécs vezetője is kapott hasonló hívást. Utóbb kiderült az is, hogy technológiailag olyan profi módon működött a csalás, hogy a videóhívásban részt vevő ál-Klicskónak sem a kinézete, sem a beszéde nem adott okot a gyanakvásra, a Zoom-beszélgetés során nem volt érzékelhető, hogy egy hamis képmással zajlik az egyeztetés.

Nagyjából ekkor jött el az a pont, amikor idehaza is realizáltuk, hogy a deepfake technológia már annyira fejlett, hogy bármikor, bárkit elérhet, és bekopogtatott a hazai politikába is, nem mellesleg azóta sem tudjuk, hogy ki és milyen céllal ugratta be a városvezetőket.

Na de ki sejtette akkor, hogy 2025-re maga a kormány is büszkén felvállalja, hogy mesterséges intelligenciával alkotott tartalmakkal akarja manipulálni a nyilvánosságot?

Viszonyunk a mesterséges intelligenciához

„A deepfake olyan digitális manipuláció, amellyel kép- illetve hangfelvétel tartalmakat állítanak elő a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológia segítségével a valóságtól eltérő tartalommal és valamely szándékolt hatás elérése érdekében (Gosztonyi 2024). A deepfake a személy plágiumaként is értelmezhető (Aczél 2023).”

„A deepfake technológia segítségével elkövethető bűncselekmények közé tartoznak például a(z) (Európai Parlament 2021):

• zaklatás, egyének online megalázása;
• zsarolás, csalás;
• okirathamisítás, annak elősegítése;
• online személyazonosság meghamisítása;
• nem konszenzuális pornográfia;
• gyermekekkel szembeni online szexuális zaklatás vagy kizsákmányolás;
• büntető nyomozás elektronikus bizonyítékainak meghamisítása vagy manipulálása;
• pénzügyi piacok megzavarása;
• dezinformáció terjesztése, közvélemény befolyásolása, nyilvánosság manipulálása;
• szélsőséges vagy terrorista csoportok narratíváinak támogatása;
• társadalmi nyugtalanság vagy politikai polarizáció szítása.”

„A magyar szabályozásban a deepfake kifejezetten nem szerepel, azonban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) releváns rendelkezései alkalmazhatók a mélyhamisítással elkövetett bűncselekményekre is (pl. zaklatás, becsületsértés, szexuális zsarolás, rémhírterjesztés).”

A három idézet, amelyeket idecitáltam, a Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzetében olvasható, tavaly júniusban jelent meg, és ma is fent van az Országgyűlés honlapján.

És hadd idézzem még ezen a ponton Szentkirályi Alexandrát, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjét is, aki az AI Summit nevű esemény AI-eszközök: deepfake, avatarok című beszélgetésén a következőt találta mondani:

„A politika mindig egy úttörő műfaj lesz, ha jól csinálják. Mindig él a legújabb eszközökkel és lehetőségekkel. Abban van felelősségünk, hogy ezt etikusan tegyük, és jó célokra használjuk.”

A fentiek alapján gondolhatnánk, hogy a magyar kormány, sőt, maga a Fidesz is komolyan veszi a problémát, ami modern korunk egyik rákfenéjeként sorvasztja az agysejtjeinket: a mesterséges intelligencia segítségével manipulált képi- vagy videós tartalmakat, amikkel szanaszét van szpemmelve az összes létező közösségi médiafelület.

Lássuk ezzel szemben a valóságot.