Az amerikai elnök ellentmondott annak, amit egy lehetséges pénzügyi védőpajzsról harsogott a magyar kormányfő hazatérve a washingtoni látogatásról. Donald Trump a Politicónak adott interjújában azt mondta ugyanis, hogy ő nem ajánlott fel pénzügyi mentőövet Orbánnak.

„Nem, nem ígértem neki, de ő mindenképpen kérte”, nyilatkozta Trump.

Amikor arról kérdezték az amerikai elnököt, hogy Budapest végül megkaphatja-e a mentőcsomagot, Trump kitért a kérdés elől, és dicsérni kezdte Orbánt, amiért „nagyon jó munkát” végzett a bevándorlás visszaszorításában. „Senkit sem enged be az országába” – mondta a republikánus vezető.

A Politico szerint Orbán olyan pénzügyi segítségért folyamodott, amit az Argentínát vezető Javier Mileinek nyújtott az Egyesült Államok, ez a swap line, vagyis a devizacsere-megállapodás volt.

Trump válasza tehát csak még jobban összekuszálja a történetet. Orbán Viktor és népes delegációja november elején járt Washingtonban, ahol egyebek mellett az amerikai energetikai szankciók alóli mentességgel és egy pénzügyi védőpajzzsal tért haza a kormányfő. A történet ott hibdázik azonban, hogy az Orbán számára két legfontosabb „eredménynek” nyoma sincs a hivatalos feljegyzésekben és közleményekben.

Mindezt Orbánék azzal magyarázták ki, hogy a két elnök közötti megállapodásokról van szó, nem kormányköziekről. Orbán a pénzügyi védőpajzsot Washingtonból hazafelé, a repülőn jelentette be: az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.

„Bizonyos Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök mostantól kicsorbultnak tekinthetők. Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál. Nem is érdemes ezen gondolkodni. Az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni. Ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk.”

Tehát bár ennek a megállapodásnak semmilyen hivatalos nyoma nincs a mai napig, Wasington után, november 10-én Nagy Márton háttérbeszélgetésen árult el részleteket a pénzügyi védőpajzsról. Eszerint a swap line, vagyis a két ország jegybankjai közötti devizacsere-megállapodás ugyanúgy a szóba jöhető elemek között van, mint más pénzügyi megoldások a hiteltől kezdve egy kereskedelmi bankkal kötött devizacsere-megállapodásig. A helyzet pikantériája, hogy minderről a legilletékesebb személyt, a magyar jegybankelnököt, Varga Mihályt csak utólag tájékoztatták, aki a hírek szerint egyébként megelégedettséggel tudomásul vette a fejleményeket.

Hivatalosan tehát a magyar kormány csak annyit árult el a pénzügyi védőpajzsról, hogy az több elemből állhat. A Válasz Online korábbi értesülései szerint amellett, hogy napirenden van a swap line is, nem kizárt, hogy egy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól.A hitelkeret részben vagy egészben készenléti hitel lenne, és a lap információi szerint a pénzt nem az amerikai kormány adná, mint Argentína esetében, hanem magánbankok.Ha megvalósulna a terv, tudomásuk szerint az amerikai Citigroup vezetné a kölcsönzők konzorciumát.

Trump legújabb nyilatkozata azonban megkérdőjelezi ezt az egész történetet. Egyelőre nem világos ugyanis, hogy az argentinhoz hasonló swap line lehetőségére mondott határozott nemet Trump, vagy teljes egészében a több elemből álló pénzügyi védőpajzsra, az amerikai segítségnyújtásra.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Orbán Washingtonból hazafelé tartva idejekorán és túlzott magabiztossággal nyilatkozott egy, még egyáltalán nem létező védőpajzsról, megállapodásról.

Trump nyilatkozatával kapcsolatban megkérdeztük a kormányt, amint érkezik válasz, frissítjük a cikket.