Miközben a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat sorra vitte el azokat a Szőlő utcai alkalmazottakat, akik a gyanú szerint súlyosan bántalmaztak javítóintézetes gyerekeket – egyiküknek az orra is eltört -, a kormány igyekszik egy csapásra megoldani az egyre inkább rá égő ügyet azzal, hogy rendőrségi felügyelet alá helyezte ezeket az intézményeket.
Ezek eddig a Belügyminisztérium háttérintézménye, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működtek, innen kerültek a rendőrséghez, illetve a büntetés-végrehajtáshoz. A döntést Gulyás Gergely miniszter jelentette be a szerdai Kormányinfón azzal, hogy a rendőrök már ott is vannak az intézményeknél. Ez 5 intézményt érint, olyanokat, ahová bírósági döntés nyomán kerülnek fiatalkorúak.
A miniszter a 444-nek azt mondta, ha a rendőrség irányítja a javítóintézetet, olyan esetek, amilyenek a Szőlő utcával kapcsolatban kiderültek, nem fordultak volna elő.
A kormányinfó után nem sokkal megjelent kormányrendelet szerint nem csak a rendőrség, de a büntetés-végrehajtás is komoly szerepet kap: „A javítóintézetek irányítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el, a javítóintézetek fenntartásáról a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik.”
A rendőrség bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít, rendszeres tájékoztatást tartanak a dolgozóknak arról, milyen intézkedéseket lehet alkalmazni, hogyan kell jogszerűen bánni az intézetben lévőkkel, és biztosítják azt is, hogy az ellátottak zavartalanul beszámolhassanak a rendőröknek az őket ért jogsértésekről.
Mindeközben erősödik az a narratíva, hogy a javítókban bűnözők vannak. „Ez nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne. Rablás, szexuális erőszak, terrorcselekmény, lopás, súlyos testi sértés, zsarolás, kábítószer-kereskedelem, garázdaság miatt vannak itt az elítéltek” – magyarázta Gulyás a Kormányinfón. A szóhasználat nem pontos: a Szőlő utcában – legalábbis az intézet leírása szerint - nem elítéltek vannak, hanem olyan fiatalkorúak, akik a bíróság döntése után kerültek letartóztatásba, vagyis valamilyen súlyosabb ügyben gyanúsítottak vagy vádlottak, de nem ítélték el őket.
A döntés értelméről és hatásairól megkérdeztük Rozgonyi Attila pszichopedagógust, volt intézetvezetőt, illetve Krámer Lili kriminológust, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársát is.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az ügyészség szerint a hirtelen eljárásoknak semmi közük a nyilvánosságra került videókhoz.
Gulyás Gergely szerint az ügy tálalása politikai célzatú.
Nem állami gondozottak, nem gyerekek, nem ártatlanok. Bűnözők, fiatalkorúak, veszélyesek. Így is kell velük bánni, sajnálni nem kell őket. A tarthatatlan Tuzson-jelentés után új narratívát épít a Fidesz, hogy átkeretezze a hónapok óta tartó botrányt.
„Nehézsúlyú bűnözőknek nevezik a Szőlő utcai gyerekeket. Ez a történelemből ismerős módszer.”
A Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekek többsége már korábban is súlyos állami elhanyagolást és erőszakot szenvedett el. A kormány még több rendészeti fegyelmezéssel reagál ahelyett, hogy azonnali terápiás segítséget adna a traumák feldolgozásához. Mintha most nyíltan bevallanák, hogy ezeket a gyerekeket tényleg csak bántani akarják, és soha nem is gondolták komolyan, hogy védelmet és segítséget érdemelnének.