Hosszú hónapok után másodszor tesz kísérletet a kormány arra, hogy átkeretezze a Szőlő utcai javítóintézet ügyét a nyilvánosságban, azaz megpróbálja elmagyarázni, hogy valójában hogyan is kell értelmezni mindazt, ami történik.

Az első próbálkozás az emlékezetes, hirtelenjében összedobott Tuzson-jelentés volt szeptemberben, amelynek „kiskorú érintett nem merült fel” mondata azóta szállóigévé vált, hiszen kiderült, hogy nagy eséllyel mégiscsak felmerült. Akkor a kormányzat kezére játszott, hogy a nyomozás még csak ott tartott, hogy az intézet egykori igazgatója két nagykorú nőt futtathatott prostituáltként, és az is, hogy a Szőlő utca ügye összekeveredett a bizonyítatlan Zsolt bácsis pletykákkal, amelyeket könnyedén vissza lehetett verni.

Már akkor is tudható volt azonban, hogy a helyzet egyáltalán nem ennyire egyszerű, mert a nagykorú nők futtatásánál sokkal súlyosabb dolgok is történhettek Juhász körül. Jeleztük is egy cikkben, hogy elhamarkodottnak tűnik ilyen nagy mellénnyel kiállni a jelentéssel. Aztán ezzel utólag szembesítettük is Tuzson Bence igazságügyi minisztert, akinek – talán mondhatjuk – nem volt igazán meggyőző válasza.

A Szőlő utca körül az elmúlt napokban felgyorsultak az események, a nyomozások elértek Juhász környezetéig, sok aljasság (gyanúja) derült ki, kiskorú áldozatokkal, az előzetesben tartott exigazgatót védő, mindeddig magas pozícióban maradt bizalmasokkal, kimenekíteni próbált tárgyi bizonyítékokkal és egy 700 ezer megtekintésnél járó videóval, amin egy nevelő veri az egyik gyereket. Juhásszal együtt eddig hét embert vittek el a nyomozó ügyészek az intézetből, és világosan közölték: ezzel még nincs vége a dolognak, folytatják a „nyomozati cselekményeket”.

A politikai karrierjének kezdetét a kegyelmi botrányból eredeztető Magyar Péter is egyre hevesebben üti a témát, minden beszédében Szőlő utcázik, most szombatra pedig még merészebbet lépett: az Orbán Viktor ellenében meghirdetett roadshow-jának Mohácsra tervezett állomását is háttérbe szorítva vonulásos tüntetést jelentett be a Karmelitához, politikailag is maximálisan rárepülve az ügyre.

Ebben a helyzetben először a széljobb felől jelent meg az a narratíva – cigányozással és libsizéssel keverve –, hogy a Szőlő lakóit nem kéne szegény ártatlan állami gondozottakkal keverni, hiszen az valójában börtön, és ennek megfelelően kell eljárni az ott élő fiatalokkal.