Arról, hogy az MNB alapítványai körül nincsenek rendben a dolgok, több mint tíz éve írunk. Az elmúlt tíz évben bemutattuk a Matolcsy-család köreinek egészen obszcén gazdagodását, ami olyan leplezetlen volt, hogy az állítólag már a NER-en belül is volt, akinek szemet szúrt.
2025-ben aztán szintet lépett a sztori: Matolcsy György távozása után az Állami Számvevőszék százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést állapított meg, a rendőrség pedig hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb politikai- és bűnügye bontakozott ki az MNB körül, aminek idén számos egészen elképesztő száláról (és a Matolcsyék körüli egyéb ügyekről) írt cikket idén Székely Sarolta és Haász János a 444-en.
Az üggyel kapcsolatban Windisch Judit megkérdezte Kósa Lajost, hogyan értékeli egykori legendás törvényjavaslatát arról, hogy az alapítványi pénz nem közpénz:
És interjút készített az ügyről jelentést készítő Állami Számvevőszék vezetőjével, Windisch Lászlóval, aki többek között arról beszélt a 444-nek: olyan szakmaiatlan és döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint amivel egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek.
Mivel az egyetem fenntartójának aktuálisan nem volt szüksége az államtól kapott pénzre, abból vállalati kötvényeket vett az MNB-alapítvány cégétől. Ezzel vagyona 80 százalékát adta át neki, de az alapítvány szerint ez volt a legjobb megoldás.
Az MNB-alapítvány cége eladta az egyik cégét, a vevő pedig pont egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég volt. Állítólag ez volt ugyanis a legegyszerűbb megoldás.
A jegybanki alapítványok százmilliárdokat égettek el, de a nemzeti bank volt elnökének felelősségét nemigen firtatják. Pedig a számvevőszék nemcsak az alapítványok, hanem az MNB ellenőrzése során is talált furcsaságokat. És ott is felbukkant az elnök fiának barátja, Somlai Bálint.
Amikor 2021 nyarán mindenki a covid miatti lezárások feloldásának örült, Száraz István és köre mással volt elfoglalva.
Az MNB-alapítvány, amelynek eredetileg szánták, ma már csak bérlője az ingatlannak, és havi több tízmilliót fizet érte Matolcsy fiának. Az Úri utca 72. története a közvagyont magánvagyonná alakító alapítványosdi tökéletes példája.
Egy talán elfeledett történet, ami Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után 9 hónappal kezdődött, és 9 évvel később Matolcsy Ádámnál fejeződött be. A közvagyon kiszervezésének újabb remek példáját, az V. kerületi ingatlan sztoriját mutatjuk be.
A kastélyt idén májusban, az MNB-botrány kirobbanása után vette meg Matolcsy Ádám fontos embere. Az épület egykori tulajdonosa volt egy ma már elítélt bankvezér, ex-MDF-es és ex-jobbikos képviselő is.
A Fidesz egykori frakcióvezetője mindent megtett, hogy a jegybanki alapítványok a lehető legkevésbé átláthatóan működjenek. Most, hogy kitört az MNB-botrány, megkérdeztük, milyen politikai felelősséget érez a történtek miatt.
Olyan szakmaiatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint ami alapján egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek a jegybanki alapítványnál – mondta a 444-nek Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke nem gondolja, hogy a „közpénzjelleg elvesztéséről szóló viták” összefüggnek a később feltárt visszaélésekkel.