Helsinkiben találkoztak ma az EU keleti szárnyán fekvő nyolc országnak a vezetői, hogy a holnap kezdődő EU-csúcs előtt összehangolják álláspontjaikat Európa védelmi képességeinek megerősítéséről, valamint az Unió keleti határának orosz fenyegetéssel szembeni megvédéséről. A helsinki találkozón az Oroszországgal szárazföldön vagy tengeren határos országok, azaz Finnország, Svédország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária vezetői vettek részt, a szintén az Unió keleti határához tartozó, de Ukrajnával és nem Oroszországgal határos Magyarország, Szlovákia és Csehország képviselői nem.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint a most első alkalommal megrendezett, „Eastern Flank Summit” néven futó csúcstalálkozó célja az volt, hogy konkrét intézkedésekben állapodjanak meg, és „egyértelmű jelzést küldjenek Brüsszelnek” az Európai Unió következő többéves költségvetéséről szóló tárgyalások előtt. Kicsit hasonló logika alapján jöttek össze, mint ahogy régebben működött a Visegrádi Négyek (mármint mielőtt a magyar kormány oroszbarátsága szétrombolta volna), amikor a V4 vezetők egyeztettek az uniós csúcstalálkozók előtt.

A helsinki csúcstalálkozó nem előzmény nélküli, az orosz szabotázsakciók egyre gyakoribbak egész Európában (erről itt írtunk bővebben), de az EU keleti határán fekvő országokat még ennél is gyakrabban teszteli Oroszország, ilyen volt például a szeptemberi lengyelországi drónincidens, ami után Lengyelország aktiválta a NATO-szerződés 4. cikkét, hogy konzultációt kezdeményezzen szövetségeseivel, a bukaresti bombás-csomagküldős kísérlet, de ebbe a kategóriába tartoznak a rendszeres balti légtérsértések is. Csupán néhány nappal ezelőtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy Moszkva ragaszkodik a 2021-ben prezentált biztonsági elvárásaihoz, ami értelemszerűen a svéd és finn NATO-csatlakozást is érinti.

Orosz fenyegetés: volt, van, LESZ

A találkozó előtt a finn kormányfő arról beszélt, hogy Oroszország ma is fenyegetést jelent, holnap is, és a távoli jövőben is, a legnagyobb nyomás Európa keleti peremvidékén jelentkezik. „Tudjuk, hogy ha beköszönt a béke Ukrajnában, Oroszország továbbra is fenyegetést jelent majd. Világos, hogy a hadseregüket a határaink, a Baltikum határaihoz fogják navigálni” - mondta Petteri Orpo finn miniszterelnök a Financial Timesnak.