Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt héten tette közzé a Fehér Ház az Egyesült Államok vadonatúj nemzetbiztonsági stratégiáját, ami lényegében a Trump-adminisztráció formális magyarázata az elnök külpolitikai világképéről.

A Defense One a stratégia egy olyan hosszabb változatát látta, amelyet még azelőtt megköröztettek a háttérben, hogy közzétették volna a nyilvános, minősítés nélküli verziót. Ennek alapvetően ugyanazok a főbb pontjai, mint a végleges dokumentumnak, de van benne néhány - Magyarországot is nevesítő - részlet arra vonatkozóan, hogyan kívánja a Trump-adminisztráció „újra naggyá tenni Európát”, miközben arra szólítja fel az európai NATO-tagokat, hogy fokozatosan váljanak függetlenné az amerikai katonai támogatástól.

A dokumentum abból indul ki, hogy Európát „civilizációs pusztulás” fenyegeti a bevándorlási politikája és a szólásszabadság cenzúrázása miatt, ezért az Egyesült Államoknak azokra az európai országokra kellene fókuszálnia, ahol hasonló — feltehetően jobboldali — irányultságú kormányok vagy mozgalmak vannak hatalmon.Ausztria, Magyarország, Olaszország és Lengyelország azok között az államok között szerepelnek, amelyekkel az Egyesült Államoknak „szorosabban együtt kellene működnie… azzal a céllal, hogy eltávolítsa őket az [Európai Uniótól]. A bővebb változat arról is ír, hogy az USA-nak támogatnia kell azokat a pártokat, mozgalmakat, valamint szellemi és kulturális szereplőket, akik a szuverenitást és a hagyományos európai életformák megőrzését/helyreállítását keresik, miközben Amerika-barátok maradnak.

A C5

A nemzetbiztonsági stratégia bővebb változata egy új, nagyhatalmakból álló testület létrehozását is javasolja, amelyet nem korlátoznak a G7 csoportot kötő feltételek, mint például, hogy a tagállamoknak demokratikusan kormányzottaknak kell lenniük. A stratégia egy „Core 5”, azaz C5 néven emlegetett formáció létrehozását vázolja fel, amelyet az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India és Japán alkotna, rendszeresen ülésezne, ahogy a G7 is, tematikus csúcstalálkozókkal.

„A hegemónia nem volt elérhető”

A stratégia nem publikált változatában állítólag arról is szó van, hogy a hegemóniára való törekvés rossz cél volt az Egyesült Államok részéről: „A hidegháború vége után az amerikai külpolitikai elit meggyőzte magát arról, hogy az egész világ tartós amerikai dominanciája hazánk érdekeit szolgálja. Pedig más országok ügyei csak akkor tartoznak ránk, ha tevékenységük közvetlenül fenyegeti az érdekeinket.”

A dokumentumból úgy tűnik, hogy az adminisztráció ezzel az érveléssel vonulna vissza az USA európai védelmi szerepéből, miközben figyelmét a nyugati féltekére, például a Venezuelából működő drogkartellekre irányítaná.

A dokumentum szerint nem az Egyesült Államok feladata, hogy a „megörökölt” válságokat és háborúkat egyedül rendezze, ezért azt javasolja, hogy „regionális bajnokokkal” működjenek együtt. „Jutalmazni és ösztönözni fogjuk azokat a kormányokat, politikai pártokat és mozgalmakat, amelyek széles értelemben véve igazodnak elveinkhez és stratégiánkhoz” — áll a dokumentumban a Defense One szerint. „De nem szabad figyelmen kívül hagynunk azokat a kormányokat sem, amelyeknek más a szemléletük, mégis közös érdekeink vannak, és együtt akarnak működni velünk.”

Miután a cikk megjelent, a Fehér Ház tagadta, hogy létezne más változata a Nemzetbiztonsági Stratégiának a nyilvánosan közzétetten kívül. (Defense One)