Venezuela belügyminisztere, Diosdado Cabello bejelentése szerint 100 ember halt meg abban a támadásban, amelynek során január 3-án éjjel az Egyesült Államok elrabolta az elnöki palotából Nicolás Maduro elnököt és feleségét.
Caracas korábban nem közölt hivatalos számot az áldozatokról, ugyanakkor a hadsereg közzétett egy listát 23 elesett katonája nevéről. Venezuelai tisztviselők szerint Maduro biztonsági egységének jelentős részét „hidegvérrel megölték”, Kuba pedig azt közölte, hogy venezuelai szolgálatban lévő kubai katonai és hírszerzési tagok is életüket vesztették. Az elesett katonák emlékére Venezuelában egyhetes nemzeti gyászt tartanak.
Maduro lábsérülést, felesége, Cilia Flores fejsérülést szenvedett az amerikai rajtaütés során – mondta a venezuelai belügyminiszter. A venezuelai akcióról itt és itt írtunk hosszabban, itt pedig videós podcastunk látható/hallható. (via Reuters)
Három nappal az után, hogy elrabolták Venezuelából Nicolás Madurót és feleségét, úgy tűnik, ezen kívül egyelőre más nem változik az országban. A sokat szenvedett venezuelaiaknak az amerikai akciótól nem lett jobb, de legalább rosszabb sem. Ez Washington eddigi latin-amerikai beavatkozásaihoz képest pozitív mérleg.
Orbán Viktor szombat este még a venezuelai krízis árfelhajtó hatásai ellen akart védekezni, hétfőn már az olajárak csökkenését várta. A legvalószínűbb, hogy mindkétszer tévedett, és rövid távon nem lesz érdemi világpiaci hatás. Az olajkincs nagy részének kitermelése és feldolgozása nehézkes és költséges lesz, mert egy különleges kőolajfajtáról van szó.
Hosszú listája van az Egyesült Államok latin-amerikai beavatkozásainak, de még amerikai mércével is szokatlan volt az a katonai művelet, amit most végrehajtottak. Erről beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE Amerika-szakértő oktatójával és Bede Mártonnal, a 444 újságírójával.