Lakatos Benjámin, a svájci székhelyű, de magyar állami segítséggel felhizlalt MET energiakereskedő cég igazgatósági elnöke beszáll a CNBC új, német nyelvű pénzügyi és üzleti platformjába. Az üzletember 35 százalékos tulajdonrészt szerez a médiacégben.

A Telex cikke szerint az új platform ötletgazdája Rusmir Nefic bosnyák üzletember volt, aki korábban több amerikai médiatermék európai meghonosításában is segédkezett. Nefic először Alex Schütz bankárt kereste meg az ötletével, Schütz pedig felvette a kapcsolatot Lakatossal.

Az új cégben Lakatosnak 35, Neficnek 30, Schütznek pedig 35 százaléknyi tulajdonrésze lesz. A szereposztás szerint Nefic szervezi majd a cég menedzsmentjét, Lakatos és Schütz csak pénzügyi befektetők lesznek. A tartalmat a CNBC szállítja. A tervek szerint 2027 elején indul majd a CNBC DACH nevet viselő platform. A központi szerkesztőségek Frankfurtban, Zürichben és Bécsben lesznek, de Berlinben és Münchenben is működtetnek majd irodákat.

Lakatos nem először kerül kapcsolatba az üzleti sajtóval. Karrierjét ugyanis 1999-ben a Figyelő hetilap gyakornokaként kezdte. Két évvel később azonban már a Mol-nál dolgozott. A Hernádi Zsolt elnök bizalmi emberei közé számító Lakatos elemzőként részt vett az INA horvát energetikai cég megvásárlásában, majd gázkereskedelmi és üzletfejlesztési igazgató volt. A MET eredetileg a Mol leányvállalata volt, Lakatos az anyacégtől került a cég élére.

A Forbes becslése alapján a 27. leggazdagabb magyar idén január 1-jétől adta át a MET operatív vezetését egy holland menedzsernek. Bár az igazgatósági elnöki pozícióját megtartotta, azt mondta a Telexnek, hogy nem hisz a kettős irányításban, ezért a napi vezetéstől visszavonult.

Lakatos a MET élén óriási pénzek felett rendelkezett. Az energiakereskedő cég ugyanis a magyar államnak hála 2011 óta több 10 milliárd forint profitot termelt a hazai földgázpiacon. Hosszan, de cserébe érdekesen itt írtunk az évszázad üzletéről. A MET tulajdonosai – akik között akkoriban ott volt Garancsi István, Orbán Viktor egyik barátja is – Cipruson (és más szigeteken) bejegyzett cégeiken keresztül sok tízmilliárd forintos nyereséget tehettek zsebre. A történetnek politikai jelentősége is volt, állítólag ez volt az első nagy államközeli pénzszivattyú, amiből Orbán nem engedte részesülni Simicska Lajost.