2015-ben kezdődött az a pereskedés, aminek utolsó, jogilag immár támadhatatlan ítéletét a múlt héten postázta a Kúria a MET nevű energiakereskedőnek, és Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének. 

A MET azért jelentette fel Tóthot, mert a Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú cégről négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett a szocialista politikus. 

A MET ügyleteivel mi is sokat foglalkoztunk. 2011-2014 között a MET kedvezményes áron vásárolhatott földgázt az államtól, amit elvben a távhős támogatás átszervezése miatt a magasabb rezsi megfizetésére kényszerült fogyasztóknak kellett volna eladni, de aztán senki sem ellenőrizte soha, hogy mit tett a MET ezzel a gázzal. Közben az állam egy bonyolult konstrukción keresztül lehetővé tette, hogy a MET évekig a kötelező árverés nélkül hozzon be sok millió köbméter földgázt nyugat felől Magyarországra, elvben a neki olcsón eladott gáz pótlására. Az állam azonban ennek a gáznak a sorsát sem kérte számon, és sokszorosát hozhatta be a MET annak a mennyiségnek, amit elvben pótolnia kellett volna a kedvezményes importtal. A MET miniszteri rendeleteknek köszönhetően fért hozzá egy korlátozott piachoz, és az állami MVMP közreműködésével szerezhetett jelentős hasznot. 

A MET tulajdonosai – akik között akkoriban ott volt Garancsi István, Orbán Viktor egyik barátja is – Cipruson (és más szigeteken) bejegyzett cégeiken keresztül sok tízmilliárd forintos nyereséget tehettek zsebre. A történetnek politikai jelentősége is volt, állítólag ez volt az első nagy államközeli pénzszivattyú, amiből Orbán Viktor nem engedte részesülni Simicska Lajost. 

Tóth 2015-ös sajtótájékoztatóin olyanokat mondott, hogy a MET fideszes cég, és tulajdonosai lopott gázból szereztek óriási vagyont. Többek között „a korrupt Fidesz kormány gázmutyijának” illetve „gázlopásnak” nevezte az üzletet. Kijelentéseit többek között azokra a szerződésekre alapozta, amit az állami MVM-től perelt ki, közérdekű adatigénylésként, és amelyek nyomán feljelentéseket is tett.

Minden perét elvesztette a MET

Eredetileg közel 22 millió forintot követelt a MET Tóth-tól, részben sérelemdíjként, részben elmaradt hasznukra hivatkozva, mert a cég szerint a kellemetlen sajtóhírek miatt elestek néhány üzlettől. 

A MET annak idején beperelte Szél Bernadett LMP-s képviselőt, és az ügyletről beszámoló Indexet, és a 444-et is. A MET sorra elvesztette ezeket a pereket, ahogy Tóth elleni perüket is elvesztették első- és másodfokon is. Az egyik tárgyalásról mi is részletesen beszámoltunk. A MET a Tóth elleni perben végül a Kúriához fordult, vagyis harmadfokra vitte az ügyet, de márciusban ott is vesztettek. A Kúria a múlt héten postázta az ítélet írásbeli változatát, mi Tóth Bertalanon keresztül jutottunk hozzá. 

Közügy, Tóth főbb állításai megalapozott vélemények

A Kúria döntése szerint helyes és szabályos volt a MET panaszát elutasító első- és másodfokú ítélet is. A Kúria szerint a MET érvelésével szemben a téma közügy:

„A külföldről történő gázbeszerzés, az árak nagysága, az elért haszon és a haszon élvezőinek személye (annak megismerhetősége) az állami szerepvállalásra is figyelemmel egyértelműen közérdeklődésre számot tartó kérdés, vagyis közügynek minősül.” Innentől kezdve a MET-nek akkor is el kell viselnie a sarkos véleményeket, politikai állásfoglalásokat, ha magáncégként nem közszereplő. Ahogy a bíróság fogalmazott: 

„önmagában ugyan a felperes nem minősül közéleti szereplőnek, de a közügy vitatása kapcsán a tűrési kötelezettsége gyakorlatilag a közéleti szereplőjével azonos.”

Az ítélet szerint ebben az esetben Tóthot megilleti a véleményszabadság, amibe sok minden belefér, esetleg még az is, ha apróbb pontatlanságok is lehettek a mondandójában: „A Kúria szerint a jelen esetben a gázellátás gyakorlata közérdeklődésre számot tartó ügynek minősül, ezért a véleménynyilvánítás korlátjának gyakorlatilag csak a gyalázkodás tilalma minősül. Nem lehet a Kúria feladata az, hogy politikusi véleményeket értékeljen, vagy arról foglaljon állást, hogy a felperes konkrét gazdasági szerepvállalása mennyiben volt közgazdaságilag indokolt, vagy sem.”

És a Kúria szerint Tóth lényegi állításait amúgy sem cáfolták: „A keletkezett haszon nagysága, illetve a perben érintett ügyletekből való származása ugyan a jelen per keretei között nem volt egzakt módon bizonyítható, de az esetleges pontatlanság, tévedés az összegszerűségek vonatkozásában nem volt nagyságrendi jellegű, miként annak sincs jelentősége, hogy az offshore tulajdonosok székhelye már nem a Kajmán-szigeteken, hanem az Európához tartozó Cipruson van.”

A Kúria szerint a „lopás” szó használata is belefért, mert: (...) „a »lopás« kifejezés a Kúria szerint is erőteljes minősítése egy gazdasági folyamatnak abban a körben, hogy a keletkezett haszon nem az állami vagyont vagy a fogyasztókat (az árakon keresztül), hanem egy magáncéget illetett meg. Ez a körülmény a véleménynyilvánítás szintjén akár ilyen erőteljesen is kritizálható – a kritika értéktartalmától függetlenül is.”

A Kúria többek között ezekkel az érvekkel utasította el a MET érvelését még: (...) „az off-shore háttérre utalásnak van valóságalapja, Orbán Viktor személyének emlegetése pedig kifejezetten politikai véleménynyilvánítás keretében történt, Garancsi István tulajdonlására figyelemmel, aki egyáltalán nem cáfolt módon jó személyes kapcsolatban áll a miniszterelnökkel, a haszon összegére utalás pedig egyfajta becslés lehetett.”

A MET az ítéletre reagáló közleményében kitart amellett, hogy szerintük Tóth nem tudta bizonyítani az állításait, és továbbra is meggyőződésük, hogy valótlanságokat állított, illetve hamis színben tüntette fel a valóságot. Tudomásul veszik, hogy a Kúria szerint ez belefér a véleménnyilvánításba, de nem értenek egyet ezzel továbbra sem.

Új befektetőt keresnek éppen

A MET-nek az állammal közös, nagyon gyanús üzletét 2015-ben zárták le, részben az Európai Bizottság nyomása, részben pedig egy új nemzetközi gázvezeték elkészülte miatt. 

A MET tulajdonosai ezután sorra kiszálltak a cégből, előbb a soha senki által nem látott orosz Ilja Trubnikov, majd a Mol és a magyar üzletemberek is. A céget hivatalosan a menedzsment vásárolta meg, élén Lakatos Benjámin vezérigazgatóval, aki nemrégiben jelentette be, hogy hamarosan új tulajdonos érkezhet, egy EU-n kívüli befektető révén. A MET az utóbbi hónapokban a romániai Fekete-tengerben lévő mezők gázának potenciális felvásárlójaként került a hírekbe. (Címlapkép: TBG)