Iránban 3117 ember vesztette életét a december 28. óta zajló kormányellenes megmozdulásokon – közölte az iráni állami televízió az úgynevezett Mártírok Alapítványára hivatkozva. Ez az első eset, hogy hivatalos adatokat közöltek a tüntetések halottainak számáról. A Mártírok Alapítványának tájékoztatása szerint a 3117 halottból 2427-en civilek és a biztonsági erők tagjai, de azt nem pontosították, hogy a fennmaradó több mint 600 áldozatot hova sorolják.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) szervezet azonban úgy tudja, hogy a halottak száma 4560. A HRANA mindemellett több mint 24 ezer őrizetbe vett személyről is említést tesz – írja az MTI.
Az iráni tüntetésekről tegnap podcasteltünk N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel, ezt itt lehet meghallgatni, olvasásra pedig az alábbi cikkeinket ajánljuk:
Mit lehet tudni a vérbe fojtott tüntetésekről? Veszélybe került a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel beszélgettünk.
A december végén kezdődött iráni tiltakozásokban egyre több tüntető veszti életét. Míg Donald Trump már beavatkozással fenyeget, és az izraeliek is újabb támadást fontolgatnak, egyre inkább az a kérdés, hogy a mostani helyzetből ki tud-e valahogyan evickélni az iráni rezsim.
A viszonylag népszerű, karizmatikus forradalmárok első generációjának kihalása vagy eltakarítása után gyakran a technokrata, cinikus, maffiaszerű és még brutálisabb másodvonal kerül az ország élére. Iránban ez a Forradalmi Gárda lehetne.
Gépfegyverekkel lőnek a tüntetőkre, de a rezsim a saját verőlegényeiből csinál mártírt. Sok ezer áldozat lehet, de hogy lehet informálódni a kikapcsolt net idején? Sajó Tamásék a 444-nek mesélték el iráni tapasztalataikat.