Ez a tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek a kiskorúakra káros hatással lehetnek.
Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz erről a számítógépről kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!
„Tanú: Ezekben az időszakokban is felajánlotta a Péter, hogy aludjak nála, több olyan alkalom is volt, hogy nála aludtam. Az egyik ilyen alkalommal kényszerített, hogy együtt legyek vele. Ez nagyon nagyon fájdalmas volt nekem, hiába szóltam neki.
Eljáró rendőr: A tanú elsírta magát, és kérte, hogy tartsunk szünetet. A kihallgatás felfüggesztve egészségügyi szünet miatt 2025. július 16-án, 10.24 órakor.”
A fentieket egy, a Szőlő utcai büntetőügyben keletkezett tanúvallomásból idéztük. A vallomást a tanú juttatta el a 444-nek, a személyazonosságát ellenőriztük. A vallomástevő története több szempontból is különleges. Ebben a cikkben Lilinek fogjuk hívni.
Lilivel a tanúvallomása szerint a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál éveken keresztül visszaélt szexuálisan, egy alkalommal pedig megerőszakolta. A szexuális visszaélések akkor kezdődtek, amikor Lili még nem volt 18 éves, és később is folytatódtak.
Lilit Juhász nem kényszerítette prostitúcióra, mint ahogy tette azt a gyanú szerint két másik lánnyal, akiket szintén kiskorúként vett a pártfogásába. Ugyanakkor Lili soha nem volt gyermekvédelmi gondozott, soha nem élt gyermekotthonban, vagy más gyermekvédelmi intézményben, ellentétben a prostitúcióra kényszerített lányokkal. A lány Juhászt egy átlagos budapesti általános iskolában ismerte meg, ahol a gyermekvédelmi szakember drogprevenciós előadást tartott.
Juhász akkoriban az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál (OGYSZB) dolgozott, miközben a magánalapítványával drogprevenciós foglalkozásokkal házalt magyar iskoláknál. Így találkozott Lilivel is, aki akkor „hetedik vagy nyolcadik osztályos”, 13 vagy 14 éves volt a tanúvallomása szerint.
A férfi annak ellenére kapott munkát a gyermekvédelemben és tartott iskolai foglalkozásokat, hogy ekkor már túl volt az első botrányán. Az első feljelentést vele szemben, amelyben azzal vádolták, hogy nevelőként visszaélt egy rábízott kiskorúval, 2002-ben tette a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Fővárosi TEGYESZ) akkori vezetője, Molnár László. Erről Molnár, és a feljelentést megalapozó visszaélések szemtanúja, egy nevelőtanár, Reviczky Krisztina több alkalommal is beszélt a nyilvánosságban. A feljelentésnek nem lett büntetőjogi következménye, de Juhász közös megegyezéssel távozott a TEGYESZ-től, így kötött ki az OGYSZB-nél, és folytatta a drogprevenciós előadásait.
A lány az első találkozást a vallomásában a 2005-2006-os tanévre teszi. Juhász ez után még két évtizeden keresztül tartott iskolai foglalkozásokat.
Lili a vallomásában így írta le akkori élethelyzetét:
„Az én családi körülményeim nehezek voltak, apám, az alkoholista volt, amióta megszülettem, biztos, hogy ivott, és emiatt nem volt jó otthon lenni. Édesanyámhoz pedig nem tudtam érzelmileg kötődni. A tanulmányi eredményeim ilyenkor inkább közepesek voltak, mert nem éreztem magam jól, rossz hangulatom volt, nem akartam sokszor hazamenni, illetve az öngyilkosság is megfordult a fejemben.”
Juhász az óra után arra kérte, beszéljenek négyszemközt.
„Lehívott a portához, két ajtó közötti helyiségbe, ott elkérte a telefonszámomat, sőt ő megadta az övét is. Azt mondta, hogy majd hívni fog, és megbeszélünk egy külsős helyszínen egy találkozót. Ez meg is történt.”
Kövesd velünk 2026-ot!
Már előfizetőnk vagy?