Az európai kémfőnökök pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy még idén megállapodás születhetne az orosz–ukrán háború lezárásáról, annak ellenére, hogy Donald Trump szerint az Egyesült Államok közvetítésével zajló tárgyalások „ésszerűen közel” hozták a megállapodást. Öt európai titkosszolgálat vezetője – névtelenséget kérve – a Reutersnek azt mondta, Oroszország nem akarja gyorsan befejezni a háborút. Négyük szerint Moszkva az amerikai egyeztetéseket arra használja, hogy a szankciók enyhítését és üzleti megállapodásokat érjen el.

A tárgyalásokat – amelyek legutóbbi fordulóját ezen a héten tartották Genfben – az egyik hírszerzési vezető „színjátéknak” nevezte. A nyilatkozatok éles különbséget mutatnak az európai fővárosok és a Fehér Ház gondolkodása között. Ukrajna szerint Washington júniusig szeretne békemegállapodást elérni, még az amerikai félidős kongresszusi választások előtt. Trump úgy véli, Vlagyimir Putyin kész megállapodni. Az egyik európai hírszerzési vezető szerint azonban Oroszország stratégiai céljai – köztük Volodimir Zelenszkij eltávolítása és Ukrajna semleges ütközőállammá tétele – nem változtak.

Az ukrán és orosz delegációk ezen a héten harmadszor találkoztak 2026-ban amerikai közvetítéssel, de nem történt áttörés a kulcsfontosságú vitás kérdésekben, köztük a területi ügyekben. A találkozók után Zelenszkij láthatóan csalódott volt az érdemi előrelépés hiánya miatt, és azt sugallta, hogy az orosz fél inkább a konfliktus történelmi gyökereiről akar beszélni, mintsem rövid távú megállapodást kötni.

Nekem nincs szükségem történelmi baromságokra ahhoz, hogy véget vessek ennek a háborúnak és áttérjünk a diplomáciára. Ez csak időhúzás

– írta csütörtökön az X közösségi oldalon.

Moszkva azt akarja, hogy Kijev vonja ki erőit a Donyecki terület fennmaradó 20 százalékáról, amely még nem áll orosz ellenőrzés alatt, amit Ukrajna elutasít. A hírszerzési vezetők szerint azonban téves az a feltételezés, hogy Ukrajna a Donyeck átadásával gyorsan békemegállapodáshoz jutna, mivel Oroszország ezt követően vélhetően további követelésekkel állna elő.

Két megkérdezett tisztviselő szerint Moszkva igyekszik két külön pályára terelni a tárgyalásokat: az egyik a háborúra, a másik az Egyesült Államokkal kötendő kétoldalú üzletekre fókuszálna, amelyek Oroszország számára szankcióenyhítést is tartalmaznának. Zelenszkij szerint hírszerzése arról tájékoztatta, hogy az amerikai és orosz tárgyalók akár 12 ezer milliárd dollár értékű kétoldalú együttműködési megállapodásokról tárgyaltak, amelyeket az orosz megbízott, Kirill Dmitrijev javasolt.

Az egyik megkérdezett hírszerzési vezető szerint az ajánlat célja az volt, hogy vonzó legyen Trump számára, valamint azoknak az orosz oligarcháknak, akik a szankciók miatt nem profitáltak a háborúból, de akiknek a lojalitására Putyinnak szüksége van, miközben az orosz gazdaság egyre nagyobb nehézségekkel néz szembe. Egy másik hírszerzési vezető szerint 2026 második felében Oroszország „nagyon magas” pénzügyi kockázatokkal nézhet szembe, többek között a szankciók miatti korlátozott tőkepiaci hozzáférés és a magas hitelfelvételi költségek miatt. Egyes elemzők szerint az orosz gazdaság a stagnálás és a recesszió között mozog, miután tavaly mindössze 1 százalékkal nőtt. Arról, hogy mi lehet az igazság az orosz gazdaság helyzetéről, itt olvasható cikkünk. (via Reuters)