Február 24-én lesz négy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ebben a négy évben a legtöbb elemzés természetesen magával a harctéri helyzettel foglalkozott, de közel hasonlóan népszerű téma volt az orosz gazdaság helyzete. Putyin zsebe azért számít ekkora érdeklődésre, mert abban mindenki egyetért, hogy alapvető hatással lehet a háború alakulására. Ha van elég pénz Moszkvában, az oroszok szinte bármit megengedhetnek maguknak az ukránok ellen. Ha meg nincs, akkor nem.

A negyedik évforduló küszöbén, szinkronban azzal, hogy 2026 elején már összegezni lehetett az orosz gazdaság 2025-ös teljesítményét, mintha még nagyobb sebességre kapcsolt volna a spekuláció. Fogyóban Putyinék pénze, és a gazdaság hamarosan képtelenné válik nemhogy az ukrajnai hadművelet, de az orosz állam finanszírozására is? Vagy ellenkezőleg, egy ekkora országban mindig lesz elég pénz egy annyira azért nem is nagy háború folytatására?

Akik szerint nagy a baj

Miután az orosz gazdaság 2023-ban és 2024-ben évente több mint 4 százalékkal növekedett, köszönhetően elsősorban az állami költekezésnek, 2025-ben már csak 1 százalék körül volt a bővülés. Putyin legalábbis február elején éppen 1 százalékot mondott, de vannak szakértők, akik szerint még ennyit sem értek el. Az elemzők 2026-ban sem számítanak többre. Ahogy a Moscow Times fogalmazott, „2025 volt a növekedési ugrás vége”, és nem látszik ösztönző, ami a közeljövőben a 23/24-es szint közelébe stimulálná az orosz gazdaságot.

Az Economistban véleménycikket jegyző Alexandra Prokopenko különösen pesszimistán fogalmazott. A hegymászás világából vett hasonlattal arról írt, hogy az orosz gazdaság elérte a „halálzónát”. Az alpinisták a 8000 méter magasság feletti területet nevezik így, ahol az emberi test már nem képes rendesen működni, gyorsabban emészti fel magát, mint ahogy regenerálódni tud. Szerinte az orosz gazdaság nem összeomlóban van, hanem olyan állapotba került, ahol még működőképes, de folyamatosan emészti fel a saját jövőjét.

Prokopenko érvelésének középpontjában az „olajjáradék” és a „hadijáradék” megkülönböztetése áll. A 2000-es években az orosz gazdaság növekedése az olajbevételekre épült – külföldről érkező pénzre, ami beérkezve sokszorozó hatással volt. Ezzel szemben ma a gazdaság motorja a hadiipar, a központi források átirányítása haditechnikai cégekhez, ami gazdasági tevékenységet és béreket eredményez ugyan, de ez igazából csak belső újraelosztás. Prokopenko szerint így nem rendes, ciklikus recesszióról van most szó, hanem arról, hogy az orosz gazdaság felemészti magát:

„A recesszió olyan, mint a fáradtság: kipihened, majd összeszeded magad. Oroszország állapota viszont olyan, mint a magaslati betegség. Minél tovább vagy ebben a magasságban, annál rosszabb lesz, akármennyit is pihensz.”

Az orosz gazdasági adatok több ponton is alátámasztják Prokopenko diagnózisát. Az orosz ipari kapacitás 18,3 százalékkal növekedett az utóbbi három évben – teljességgel a hadiiparnak köszönhetően. Ha ezzel nem számolnánk, az ipari termelés csökkenő tendenciát mutatna.

A finn nemzeti bank elemzése szerint „a háború költségei, a munkaerőhiány, a központi kiadások mérsékelt növekedése visszafogják az orosz nemzetgazdaság kilátásait”. A finnek úgy számolnak, hogy 2021-ben hivatalosan az orosz GDP 3,6 százalékát költötték a hadseregre, ez 2025-re megduplázódott, de a valós szám valószínűleg ennél is magasabb, mert az ukrajnai háború költségeit részben a költségvetés egyéb fejezeteihez számolják, például szociális programok vagy infrastruktúra-fejlesztés formájában.

A Moscow Times szerint 2025 volt az első év a pandémia óta, amikor az orosz államkassza kevesebb adóbevételhez jutott, mint amennyivel terveztek – 36,6 billió rubel folyt be a költségvetésben szereplő 40,3 helyett. Az olaj- és gázbevételek is a 2020-as év szintjére csökkentek, és ha ezeken a számokon nem sikerül javítani, az egyes szakértők szerint túl optimistára tervezett 2026-os költségvetésben elszállhat a hiány.

Az orosz gazdaság állapotával kapcsolatos, négy éve tartó spekuláció legvitatottabb pontja, hogy a különböző nyugati szankciók valójában mekkora kárt okoztak Moszkvának.