„Mol-vezetők részvényeladása: már nem csak bennfentes kereskedés a gyanú” – írja friss cikkében a 24.hu. A lap szerint eddig „csak” bennfentes kereskedés gyanúja miatt kért vizsgálatot a Tebész, azaz a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete a Mol-vezetőkkel szemben, ám új beadványában ezt azzal fejelte meg: az olajtársaság vezetői számára eleve tilos lett volna a kereskedés a részvényekkel a tranzakciók idején.

Mint azt a 444 kiszámolta, két Mol-vezető az összes részvényét, a harmadik a 91 százalékát adta el bennfenteskereskedelem-gyanús ügyletekben. A tranzakciókra idén január 27. és február 16. között került sor az olajtársaság tőzsdei közzétételei szerint. Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes, valamint az igazgatóság két tagja, Anthony Radev és Járai Zsigmond a birtokukban lévő részvényállomány túlnyomó részét értékesítették, ezzel összességében mintegy másfél milliárd forintot kerestek.

Székely és Radev a birtokában lévő összes részvénytől megvált a 444 számításai szerint – egy-egy kereskedési napon, több tranzakcióban –, míg Járai a részvényei 91,22 százalékát értékesítette. A tranzakciókról először a 24.hu írt, majd a Magyar Nemzeti Bank a cikk megjelenése után közölte a Reutersszel, hogy eljárást indított. A történtek ismert különlegessége, hogy miután január 27-én orosz támadás érte a Barátság kőolajvezetéket, leállt a szállítás. A Mol azonban a január 27-ei leállásról csak február 16-án, tőzsdezárás után adott tájékoztatást.

Az MNB az általa indított vizsgálat állásáról nem nyilatkozik, a bennfentes kereskedéssel kapcsolatban így még nincs eredmény. A Tebész viszont a 24.hu-nak jelezte, ismét a jegybankhoz fordultak, a vizsgálat kiterjesztését kérve. Dióslaki Gábor elnök a lapnak azt mondta, a részvényeladásokkal összefüggésben további jogsértéseket vélelmeznek a január 20. és február 19. közötti időszakban.

Az új beadvány szerint a Mol elmulasztotta a kötelezettségét a tévesen megjelent sajtóinformációk helyreigazítására, továbbá egyáltalán nem adhatták volna el a részvényeiket a vezetők, mert a pénzügyi közzétételt megelőző 30 napban ez tilos.

A Tebész szerint elvárható lett volna, hogy a Mol a január 27-ei orosz támadás után jelezze, hogy leállt az olajszállítás, mivel ukrán lapokra hivatkozva a magyar sajtó arról számolt be, hogy a tranzitot az orosz csapások nem veszélyeztették. A magyar olajcégnek tudnia kellett és közölnie kellett volna, hogy ez nem felel meg a valóságnak.

Ami pedig a tiltást illeti, a 24.hu által idézett uniós szabályok – amelyek beépültek a magyar joganyagba – egyértelműen fogalmaznak a közzétételt megelőző 30 nappal kapcsolatban. Eszerint a Mol-vezetők nem adhattak volna el semmit január végén, illetve február elején, mivel a negyedik negyedéves pénzügyi jelentést február 20-án tette közzé az olajvállalat.

A lap kérdésére a Mol azt közölte, az ügyben nincs új fejlemény, és megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy mindenben törvényesen jártak el. Korábban lapunkat arról tájékoztatták, hogy Székely Ákos még azelőtt adta ki a részvényeladási megbízást, hogy a Mol tudomást szerzett volna a Barátságot ért orosz támadásról, míg a „Járai Zsigmond és dr. Anthony Radev által végrehajtott részvénytranzakciók időpontjában a MOL a Barátság kőolajvezeték – fenti háborús eseménnyel kapcsolatos – leállását nem minősítette bennfentes információnak”, mivel a háború kitörése óta már több mint húsz esetben állt le, majd indult újra rövid időn belül az olajszállítás a vezetéken.