A Republikon Intézet rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. A kerekasztal témája természetesen az áprilisi választás volt, de Hann nem kerülte meg az elefántot a szobában. Hann azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista és etikai vétséget is elkövetett ellene. Mráz szerint viszont a Nézőpont független, a Medián számai furcsák, és évtizedes sérelmeit is felhozta.

A Medián és a Nézőpont intézet vezetője között régóta megy egyfajta üzengetés, aminek az az alapja, hogy a Medián már egy ideje a Tisza egyre nagyobb előnyét méri, miközben a kormányközeli Nézőpont szerint továbbra is a kormánypárt a legnépszerűbb. Tavaly nyáron a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel vitára hívta Hann Endrét, aki ezt visszautasította, mondván nem akar vitatkozni a számokról. Mráz később – Hann engedélye nélkül – nyilvánosságra hozta levelezésüket.

Idén február végén aztán igazi kormányzati össztűz zúdult a Mediánra és Hann Endrére. A Medián február végén közölt egy olyan kutatást, melyben minden addiginál nagyobb, 20 százalékos Tisza-előnyt mértek a Fideszhez képest.

Erre rögtön ugrott a kormányzati médiagépezet, melynek csúcsát (vagy inkább mélypontját) a megafonos Deák Dániel posztja jelentette. Ő megszerzett néhány táblázatot, melyek a mediános felmérés nyers adatfelvételi számait tartalmazták. Deák ezek alapján egyszerű hamisítással vádolta a Mediánt, még Orbán Viktor is gúnyolódott Hann Endrén.

A Medián szerdán közölt számai alapján egyébként a választani tudó biztos szavazók között 58 százalékon áll a Tisza, 35 százalékon a Fidesz, ami 23 pontos ellenzéki előnyt jelent. A Mi Hazánk a maga 4 százalékával nem jutna be a parlamentbe. A Medián után egy nappal jelentek meg a kormányközeli a Nézőpont legfrissebb számai. Ők egyenesen azt a címet adták kutatásuknak, hogy „a Nézőpont realistább a Mediánnál”, és részletesen össze is hasonlítják számaikat. Náluk a választani tudó biztos szavazók között hat százalékkal a Fidesz vezet: 46 százalék Fidesz, 40 százalék Tisza, 8 százalék Mi Hazánk a Nézőpontnál, ők tehát hárompárti parlamentre számítanak.

Hann azzal kezdte, hogy támogatja a párbeszédet, de a számokról nem hajlandó vitázni, mert azt csak károsnak tartja a szakmára nézve, például „kínos dolgok derülhetnek ki” a Nézőpont nem átlátható módszertanáról is.

Hosszan sorolta, hogy ők a legrégebb óta, 1989 óta a piacon lévő, független közvélemény-kutatók, és azóta egyértelműen kiderült, hogy az ő előrejelzéseik bizonyultak a legpontosabbnak. Kikérte magának, hogy gyávának nevezzék („’89-ben egyetlenek voltunk, akik a négyigenes népszavazásról előrejelzést adtunk”), és azt is, hogy összemosnák bármelyik párttal (például Gyurcsány Ferencről akkor is megírták, hogy a legnépszerűtlenebb miniszterelnök, mikor volt megrendelésük az általa vezetett Miniszterelnöki Hivataltól).

„Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni” – mondta Hann, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvéleménykutatók hitele. „Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett”, és ezt nem is titkolja, részt vesz fideszes eseményeken. Hann szerint Mráz etikai vétséget is elkövetett, mikor „beállt az undorító kampányba”, amit Deák Dániel indított a Mediántól kikerült adatokkal. Ennek a kampánynak kimondott célja volt az ő és a Medián tönkretétele, Mráz pedig nem tett ellene semmit, sőt, fogalmazott Hann.

„Nem tudom, április 12 után folytatom-e a közvéleménykutatói munkát” – jelentette ki minden további magyarázat nélkül Hann.

Mráz Ágoston Sámuel azt hozta fel, hogy Gyurcsány már 2006 óta legnépszerűtlenebb miniszterelnök volt, de a Medián ezt csak évekkel később mutatta ki (Hann itt közbevetette, hogy ez nem igaz), és tagadta, hogy részt vett volna a Deák Dániel indította kampányban. „Csak írtam egy bejegyzést, hogy szerintem vannak furcsaságok az adatokban, és kérdéseket tettem fel”, ami alapján szakmai vitát szeretett volna kezdeményezni. Azt is hangsúlyozta, hogy nem feltételezi a Mediánról, hogy manipulálnák az adatokat, szerinte az a kérdés, hogy a hozzájuk kerülő nyers adatok valósak-e. Mráz szerint a probléma gyökere az, hogy a Medián kérdéseit az Iránytű intézet teszi fel telefonon az embereknek és „itt lehet valami furcsaság”.

Mráz arra is igyekezett választ adni, miért van náluk rendre több Fidesz-szavazó, mint a többi kutatónál. A Nézőpont létrehozott egy – más felmérésekben nem létező – kategóriát, ami alapján közlik a „legvalószínűbb listás eredményt”: ehhez az összes szavazót besorolják valahova, azt a 10-15 százaléknyi válaszadót is, akik azt mondják, elmennek szavazni, de nem árulják el, kire. Őket „statisztikai eljárással”, az egyéb válaszaik – például kivel szimpatizál – alapján hasonlítják össze a pártválasztókkal és sorolják be valahova. „Nincs trükk, standard statisztikai eljárás”.

Valódi vita nem tudott kialakulni, egyrészt mert Hann többször is elmondta, hogy nem akar vitázni, másrészt azért sem, mert a kerekasztal eredeti témája miatt ott ült három másik kutató is, akik aztán tényleg a választási esélyekről beszéltek.

Hann még felhozta, hogy a Nézőpontra is káros a közvélemény-kutatók ellen indult kampány, amiben a miniszterelnök is azt mondja, hogy a saját számaikban sem hisznek. Azt is elmondta, hogy több call centerrel dolgoznak, az Iránytű csak az egyik, és mindent megtesznek, hogy hiteles számok alapján végezzék a munkát.

Mráz pedig arról beszélt, ők is bátrak, mert 2014-ben és 2022-ben is jobb Fidesz-számokat mutattak ki mint most. Említette, hogy a jobboldalon a mai napig felhozzák a Mediánnal szemben, hogy 2005-ben arról csináltak felmérést, hogy Lázár János vajon veri-e a feleségét, és hogy a Bajnai féle Együtt pártot 20 százalékra mérték, „mikor már nem is létezett”. Mráz „furcsállja”, hogy a küszöb alá mérik a Mi Hazánkat – akiket ők biztos befutónak látnak, végül gyorsan leszögezte: a Nézőpont szakmailag független intézet. (A címlapi kép Németh Dóra munkája.)