A No Kings tüntetéssorozat harmadik eseményén az Egyesült Államok összes tagállamában tüntettek Donald Trump politikája ellen. A szervezők azt remélik, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb egynapos, erőszakmentes tiltakozása lesz, ennek keretében több mint 3200 eseményt szerveztek mind az 50 államban.
A legnagyobb tömeget, több mint százezer főt Minnesota ikervárosaiba – Minneapolisba és Saint Paulba – várják, itt Bruce Springsteen és Joan Baez is fellépett. A Trump-kormányzat az év elején vezényelte a térségbe a szövetségi bevándorlási ügynököket, akik óriási felháborodást kiváltva két helyi lakost, Renee Goodot és Alex Prettit is megöltek.
A lakosság ICE általi terrorizálása mellett a tüntetők tiltakoztak Trump megalomán fehér házi bálterme, az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkenése, a véget nem érő közel-keleti konfliktus, az amerikai katonák esetleges odaküldése, a republikánusok levélszavazás eltörlésére irányuló törekvései ellen is.
További nagy tüntetések vannak New Yorkban, Los Angelesben és Washingtonban is, de az események kétharmadát nem nagyvárosokban, hanem kisebb településeken tartják.
Ez egyébként a harmadik No Kings tiltakozás azóta, hogy Trumpot újraválasztották. Az első No Kings tüntetést 2025 júniusában tartották, ekkor Donald Trump erősödő autoriter törekvései ellen tiltakoztak, másodjára októberben a bevándorlási intézkedések szigorodása miatt tüntettek, akkor 7 millió ember vett részt a megmozduláson 2700 helyszínen.
A Harvard Egyetem Kennedy Schoolja és a Connecticuti Egyetem közös kutatási projektjének adatai alapján az elmúlt egy évben, mióta Donald Trump újra hivatalba lépett, az Egyesült Államokban a tüntetések száma meghaladta az első elnöki ciklusának azonos időszakában regisztráltakat. 2025-ben több mint 10 700 tüntetés volt, ami 133%-os növekedést jelent a 2017-ben, Trump első hivatali évében regisztrált 4588 tüntetéshez képest.
Az Egyesült Államok határain kívül is rengetegen tüntettek, legalább 15 másik országban. Tiltakozások voltak többek között Rómában, Párizsban, Madridban, Amszterdamban, Sydneyben és Tokióban is.
Jogi megfigyelőként segítette a minneapolisi bevándorlókat az a 37 éves, amerikai állampolgárságú háromgyerekes nő, akit az ICE ügynöke közelről agyonlőtt. Trumpék szerint a nő rátámadt az idegenrendészekre, a helyi demokraták szerint ez „baromság ”, az ügynök felelőtlenül élt a hatalmával. Nem a szerdai volt az első halálos ICE-ellenőrzés.
A Minnesotába vezényelt több ezer idegenrendész jelenléte alapjaiban alakította át a mindennapokat, az akciók nyílt konfliktusokat, félelmet és tiltakozást váltottak ki. Üzletek százai zártak be, hogy szolidaritást vállaljanak az ICE által zaklatott bevándorlóközösségekkel.
Ez még nem lázadás vagy palotaforradalom, de intő jel Trumpnak. Olyan témában sikerült még sok republikánust is kiborítania, amiben eddig egyetértettek. De azt nehezen veszi be többek gyomra, hogy Minneapolisban két amerikai állampolgár is meghalt, és egészen biztosan nem úgy, ahogy a hatóságok állították.