Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes volt a Kúria ítélete, ami szerint Orbán Viktor jogsértőn kampányolt egy kisgyermekkel a közösségi médiában. Határozatában az AB azt írta,

a Kúria alkotmányos indok nélkül korlátozta az indítványozó – vagyis Orbán Viktor – szabad és jogszerű részvételét a jelöltek versenyében.

A TASZ azután nyújtott be választási kifogást, hogy a miniszterelnök közösségi média-felületein videók jelentek meg arról, ahogy kaposvári fórumán Orbán Viktor a színpadra emelt egy neki integető, őt szólongató gyermeket, amit a tömeg ujjongva fogadott. A jelenetet a Fidesz listájának 218. helyén szereplő Szűcs Gábor országgyűlési képviselőjelölt is megosztotta saját oldalán. Mivel a kifogásolt felvételeken a gyermek került központi szerepbe, ezek nem szóltak másról, mint az ő kampánycélú felhasználásáról.

Első fokon a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a kifogást, és mivel ezt a döntést a Kúria előtt már csak érintett, jelölt vagy párt támadhatja meg, így az ügy továbbvitele érdekében a felülvizsgálati indítványt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nyújtotta be.

A Kúria úgy döntött, hogy Orbán Viktor és Szűcs Gábor megsértették a választási eljárás esélyegyenlőségi alapelvét azzal, hogy gyermeket használtak kampánycélokra, mivel ez jogsértő módon növeli a jelöltek láthatóságát és népszerűségét. A döntés hangsúlyozta, hogy bár gyermekek jelen lehetnek politikai rendezvényeken és feltűnhetnek beszámoló jellegű felvételekben, nem jogszerű őket központi elemként alkalmazni kampányüzenetek közvetítésére. A tilalom nemcsak köznevelési intézményekre, hanem minden helyszínre kiterjed, különösen azért, mert a felvételek önálló életre kelhetnek – például mémekké válva –, ami megszünteti a szülői kontrollt és kockázatot jelent a gyermekre. A bíróság a TASZ érvelésével egyetértve kimondta, hogy a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikusok véleménynyilvánítási jogával szemben, és ez az Alaptörvényben is rögzített elv Orbán Viktor gyerekkel folytatott kampányára is alkalmazandó.

Az AB szerint „a kampánycélú felhasználás – ami elválasztandó a gyermek puszta jelenlététől – egy tudatos és előre tervezett felhasználást feltételez, a jelen esetben azonban a gyermek saját akaratából kereste a közelséget, a szülő aktívan támogatta ezen interakciót, tehát egy spontán szituációról és nem megrendezett kampányjelenetről van szó”.

Az AB szerint a Kúria alkotmányellenesen értelmezte a választási törvényt: mind a miniszterelnök, mind az ellenzéki képviselőjelölt „az esélyegyenlőségi követelmény vonatkozásában jogosulti pozícióban van”, így a Fidesz-KDNP jelöltje „nem sérthette meg ezen alapelvet, arra felelősség nem alapítható”. A testület azt is kifogásolta, hogy a Kúria konkrétan nem igazolta, milyen tényleges hátrány érte a politikai versenytársakat, vagyis az esélyegyenlőségi sérelmet csak elvontan állította. Ezáltal az ítélet sérti az Alaptörvényt, és ellentétes a tisztességes eljáráshoz való joggal.