Húsvéthétfőn Orbán Viktor reggel fél hétkor, erősen hunyorogva jelentette be, hogy locsolkodás helyett a szerb–magyar határhoz indult, hogy megnézze a gázvezeték belépési pontját, amelyet a kormány kommunikációja szerint vasárnap hajnalban ismeretlenek megpróbáltak felrobbantani. Alig három órával később, fél tíz után már Szeged mellett, Kiskundorozsmánál tartott közel fél órás sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.

A tájékoztatón kérdezhettek a Patrióta, a Megafon, és a TV2 munkatársai is, a független sajtót viszont egyedül az RTL képviselte.

Az ügy előzménye, hogy vasárnap reggel szerb lapok arról írtak, hogy gyanús tárgyakat talált a hadsereg a gázinfrastruktúra közelében. Később Aleksandar Vučić, szerb elnök is megerősítette: nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat találtak a helyszínen. Vučić ezután felhívta Orbán Viktort, és beszámolt a vizsgálat első eredményeiről, vagyis arról, hogy veszélybe kerülhetett a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázvezeték. Orbán egy nappal később, hétfőn személyesen is a helyszínre látogatott, hogy ellenőrizze a vezeték magyarországi szakaszának katonai védelmét.

Mi a helyzet most?

A miniszterelnök a sajtó szűk körű képviselői és kormánypárti véleményvezérek előtt arról beszélt, hogy jelenleg nincs veszélyben Magyarország gázellátása, a helyzet ugyanakkor komoly, ezért fokozott védelemre van szükség. Szerinte a fenyegetettség a következő időszakban is fennmarad, így a magyar infrastruktúrát továbbra is védeni kell.

A konkrét intézkedések közül kiemelte, hogy a Védelmi Tanács döntést hozott, és ennek nyomán a vezetéket, illetve a hozzá kapcsolódó kritikus infrastruktúrát katonai védelem alá helyezték. (Ez azért is érdekes, mert a kritikus infrastruktúra fokozott védelmét már február 25-én, a Barátság kőolajvezeték elzárása után elrendelték).

Azt is mondta, hogy a magyar szervek megnövelik a tárolói készleteket: a jelenlegi 25 százalékos szintről jóval magasabbra akarják feltölteni a gáztárolókat, ezért a meglévő csőkapacitásokat is ennek rendelik alá. Ennek részeként bejelentette azt is, hogy a jelenlegi szerződések kifutása után Magyarország nem szállít tovább gázt Ukrajna felé, hanem ezt a kapacitást a hazai készletek növelésére fordítják.

Az RTL kérdésére azt is hozzátette, hogy nem számít újabb hasonló akcióra a kampány hátralévő napjaiban, és bízik abban, hogy a következő időszak békésen zajlik le. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a mostani ügyet nem kampányeseményként, hanem energiabiztonsági kérdésként kezelik.

Nem kampánytéma

Orbán a „szabotázsakció" politikai összefüggéseit is értékelte. Egyrészt azt mondta, hogy a szerbiai szabotázsgyanús ügyet nem szabad kampánykérdésként kezelni. Szerinte az energiabiztonság nem választási, hanem kormányzati ügy, ezért nem „színházra” és „bohóckodásra”, hanem nyugalomra és biztos kézre van szükség. Úgy fogalmazott,

nem a Fidesz csinált kampányt az ügyből, hanem az ellenfeleik.

Másrészt visszautasította, hogy az ellenzéket, illetve Magyar Pétert be kellene vonni a védelmi egyeztetésekbe. Azt mondta, Magyar neve nincs rajta a kötelezően meghívandók listáján, és ő nem is látja ennek okát. Ehhez hozzátette azt is, hogy a választás várható eredményéről neki más információi vannak, és szerinte a Fidesz fog nyerni. (Magyar vasárnap délután egy Facebook-posztban arra kérte a miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a fejleményekről, és hívja meg a Védelmi Tanács ülésére, mert szerinte „bárki is áll a provokáció mögött, a kialakult helyzetet már a TISZA-kormánynak kell majd kezelnie”.)

Harmadrészt az RTL kérdésére külön is leszögezte, hogy a mostani ügyet ő nem köti össze a kampánnyal. Azt mondta, a történtek következményei nem a választásra, hanem Magyarország energiabiztonságára hatnak, ezért a kampányt és a kormányzást szerinte nem szabad összekeverni.

Ki állhat mögötte?

Orbán többféleképpen beszélt arról, ki vagy mi állhat a robbantási ügy mögött, de konkrét elkövetőt nem nevezett meg.

Először is gúnyosan elutasította azt a felvetést, hogy az egész akció az oroszok, a szerbek és az ő összejátszása lett volna: erre annyit mondott, hogy

„meg a Marslakók is természetesen”.

Azt is visszautasította, hogy a szolgálatok előre tudtak a szerbiai esetről: szerinte ha lett volna ilyen információ, akkor megakadályozták volna. (Ezzel szemben több szakértő – köztük Buda Péter nemzetbiztonsági és Rácz András Oroszország-szakértő – már a konkrét eset előtt is arról beszélt, hogy korábban információk szivárogtak ki a határ szerbiai oldalára tervezett hamis zászlós műveletekről.)

Ezután inkább egy tágabb nemzetközi összefüggésbe helyezte az ügyet. Azt mondta, hogy Európa súlyos energiaválság felé halad, a háttérben pedig nagy politikai és gazdasági küzdelem zajlik az orosz energiaszankciók fenntartásáról vagy feloldásáról. Szerinte emiatt nem lepődne meg, ha a következő napokban-hetekben Európa más pontjain is történnének hasonló energiabiztonsági incidensek.

Amikor az ukrán szál külön is felmerült, Orbán már óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, tények nélkül nem akar megvádolni egyetlen országot sem, így Ukrajnát sem, és meg kell várni a szerb vizsgálat végét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a történtek szerinte illeszkednek egy eseménysorba, mert az ukránoknak megvan a képességük ilyen akciók végrehajtására, és szerinte az is a stratégiájuk része, hogy leválasszák Európát az orosz energiáról. (Az ukrán külügyi szóvivő vasárnap határozottan visszautasította, hogy Ukrajnának köze lenne a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyaghoz.)

A TV2 kérdésére tovább tágította ezt a keretet, és arról beszélt, hogy az ilyen esetek mögött közös ok húzódik meg: az EU 2022-es döntése, hogy le akar válni az orosz energiáról, miközben nincs kész új, működőképes energiastratégia. Szerinte az ebből fakadó bizonytalan átmeneti helyzetben különböző erők próbálják befolyásolni az eseményeket, és ez időnként akár szabotázsakciókban is testet ölthet.

Újra 2008 jön

Orbán a gazdasági hatásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az energiaválság súlyos európai, ezen belül magyar gazdasági következményekkel járhat.

Azt mondta, Európa rendkívül súlyos energiaválság felé halad, amelyben előbb árverseny, majd készletverseny alakulhat ki. Szerinte ha nem változik az orosz energiával kapcsolatos európai politika, akkor a kritikus időszak elhúzódik, és ez a fenyegetettség túl fog nyúlni a választásokon is.

A legsúlyosabb állítása az volt, hogy ha nem sikerül megfékezni az elszálló energiaárakat és elkerülni a hiányt, akkor az európai gazdaság „egész egyszerűen radikális teljesítménycsökkenést fog elszenvedni”. Ezt azzal egészítette ki, hogy a helyzet „a gazdasági növekedést, a kamatokat, az inflációt, mindent föl fog borítani”.

Orbán azt is mondta, hogy a legrosszabb, és szerinte egyben legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy egy 2022-es típusú energiaválság és egy 2008-ashoz hasonló pénzügyi válság következik be egyszerre.

Egy másik válaszában azt fejtegette, hogy az EU rossz döntései miatt az európai gazdaság már most is szenved: szerinte iparágak szűnnek meg, elbocsátások és munkanélküliség jelenik meg, mert az európai gazdaság elvesztette az olcsó keleti energia egyik alapját. Úgy fogalmazott, hogy emiatt az egész kontinens gazdasága „dögrováson van”, és ha nem születik új, működőképes stratégia, akkor „előbb-utóbb az egész gazdaság be fog szakadni”.

Magyarországra külön kitérve Orbán azt mondta, hogy ha az EU április 15-én valóban kitiltaná az orosz olajat is, akkor „a magyar energiaellátás és a magyar gazdaság nagy bajba kerül”.