„Európában talán hat hétre elegendő üzemanyagunk van még” – mondta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője csütörtökön az AP News-nak adott interjújában.

„Ha nem tudjuk megnyitni a Hormuzi-szorost, hamarosan híreket kapunk arról, hogy az A városból B városba tartó járatok egy részét törölhetik a repülőgép-üzemanyag hiánya miatt”, magyarázta Fatih Birol.

Hozzátette: „Sok kormányvezető mondja nekem, hogy ha Hormuz május végéig nem nyit ki, sok ország – a gyengébb gazdaságokkal kezdve – hatalmas kihívásokkal fog szembenézni, és ez a magas inflációs számoktól kezdve egészen a lassú növekedésig, sőt egyes esetekben a recesszióig fog terjedni.”

Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója lesújtó képet festett az általa „a valaha látott legnagyobb energiaválságnak” nevezett krízis következményeiről, amely az olaj-, gáz- és más létfontosságú készletek elakadásából ered a Hormuzi-szorosnál.

„Ez most egy szörnyű helyzet, és komoly következményekkel jár majd a globális gazdaságra nézve. És minél tovább tart, annál rosszabb lesz a gazdasági növekedés és az infláció szempontjából világszerte” – mondta az Associated Pressnek. Birol szerint magasabb benzinárak, magasabb gázárak és magasabb áramárak jöhetnek.

A gazdasági nehézségek ráadásul egyenetlenül fognak megjelenni, és „főleg a szegényebb ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokat fogja sújtani” – mondta a török közgazdász és energiaszakértő, aki 2015 óta vezeti az IEA-t. De szerinte az iráni háború rendezése nélkül, amely véglegesen újra megnyitná a Hormuzi-szorost, „mindenki szenvedni fog”.

„Lehetnek olyan országok, amelyek gazdagabbak, mint mások. Lehet, hogy egyes országoknak több energiájuk van, mint másoknak, de egyetlen ország sem immunis erre a válságra”.

Jelenleg is több mint 110 olajjal megrakott tartályhajó és több mint 15 cseppfolyósított földgázzal megrakott szállítóhajó várakozik a Perzsa-öbölben, és enyhíthetnék az energiaválságot, ha a Hormuzi-szoroson keresztül kijuthatnának a világpiacokra – mondta Birol, hozzátéve: „De ez nem elég.”

Még békemegállapodás esetén is, az energiatermelő létesítmények olyan károkat szenvedtek a háború során, hogy akár hónapokig is eltarthat, mire a termelés helyreáll a konfliktus előtti szintre. Az pedig, hogy visszatérjünk oda, ahol a háború előtt voltunk, akár két évbe is telhet szerinte.

A potenciális járattörlésekre, a légiközlekedés előtt álló veszélyekre a minap Pletser Tamás, az Erste elemzője is felhívta a figyelmet a 444-nek adott nyilatkozatában.