„Oroszország közösségi médiára vonatkozó korlátozásai nem arról szólnak, hogy visszaszorítsák az államfőt érő kritikát. Véleményem szerint mélyebb céljuk van: a felkelések megelőzése. Mi okozhatna felkeléseket északi szomszédunknál? Több dolog is, több forgatókönyv létezik”

– kezdett bele egy spekulatív gondolatmenetbe még vasárnap este Volodimir Zelenszkij, aki az ukrán nemzeti hírtelevíziónak adott interjút. Az elnök ezt követően olyan forgatókönyvet vázolt fel, ami kicsapta a biztosítékot a balti államokban, és újra felmelegítette az Oroszország és a NATO közötti konfliktus veszélyét.

„Az első forgatókönyv az általános mozgósítás, vagyis a nagyszabású mozgósítás Oroszországban. A nagyvárosok – köztük természetesen Moszkva és Szentpétervár – lakosságának mozgósítása. Miért hajtanának végre ilyen nagyszabású mozgósítást? Hogy újabb offenzívát indítsanak – egy nagy offenzívát Ukrajna ellen. B opcióként pedig egy kisebb, párhuzamos támadást hajtsanak végre, alacsonyabb költséggel és kevesebb erőfeszítéssel, valahol, ahol kevesebb harcoló erővel is eredményt lehet elérni. Miért? Mert egyes államok – például a baltiak közül valamelyik – nincsenek felkészülve erős ellenállásra”

– magyarázta az ukrán elnök, aki olyan veszélyről beszélt, ami többször is megjelent már ukrán vezetők nyilatkozataiban (mindenekelőtt Kirilo Budanovnál, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) korábbi, az elnöki hivatal jelenlegi vezetőjénél). Eszerint Putyin nem olyan őrült, hogy totális háborút indítson a NATO egésze ellen, főleg, hogy a céljainak egy korlátozott katonai művelet is megfelelne.

Ahhoz ugyanis elég lenne elfoglalni egy apró, de stratégiailag jelentős területet (mondjuk egy határ menti észt falut), és ebben az esetben a NATO nagyhatalmai elgondolkodnának, hogy megéri-e a világháborút kockáztatni egyetlen településért. Ha pedig a NATO késlekedik a katonai válaszadással, vagy vitázni kezd a diplomáciai megoldásról, az 5. cikkely érvényét veszíti, ami gyakorlatilag a NATO végét jelentené.

A balti vezetők vitatják