Megtrollkodta a 444-et a MÁV, mielőtt közölte volna, hogy nem adja ki a Budapest–Belgrád vasútvonal ellenőrzési dokumentumait
Bedőltem egy április 1-jei tréfának, a MÁV Kommunikációs Igazgatóságának sikerült engem megviccelnie.
A történet márciusban kezdődött, amikor a Budapest–Belgrád vasútvonallal kapcsolatban kérdéseket küldtem a MÁV sajtós e-mail címére. Azt szerettem volna megtudni, hogy ki és mikor ellenőrizte a beépített anyagok minőségét. Ugyanis az általam látott belső iratok szerint több panasz is érkezett az építőanyagra, amit Orbán Viktor apjának cége szállított a beruházáshoz.
A MÁV néhány nappal később azt írta, hogy minden rendben volt:
„Cáfoljuk értesülését [a minőségi aggályokkal kapcsolatban]. A vizsgálati és megfelelőségi dokumentációk alapján a projektben kizárólag az előírt műszaki és szabványkövetelményeknek megfelelő, minősített építőanyagok kerültek beépítésre. Az ellenőrzések során nem merült fel olyan körülmény, amely a szerződéses előírásoknak nem megfelelő anyagbeépítést igazolna.”
Csodálkoztam a válaszon, mivel ekkor már olyan jegyzőkönyvek voltak a birtokomban, amelyek bizonyították, hogy az Orbánék által leszállított építőanyag egyes esetekben nem felelt meg a műszaki előírásoknak. Ezért március 31-én újabb e-mailt írtam a MÁV-nak. Ekkor már a jegyzőkönyvekben említett konkrét esetekre kérdeztem rá, és kértem, hogy küldjék el a válaszukban említett „vizsgálati és megfelelőségi” dokumentációkat.
A MÁV erre másnap gyakorlatilag megismételte az előzőleg elküldött válaszát. Még hozzátették, hogy a
„kommunikációs igazgatóság ugyanakkor a tárgyban született dokumentumok kiadására nem jogosult, javasoljuk, hogy azokat közadatigénylés keretében kérje ki társaságunktól”.
Ennyi lenne? Megsúgta nekem a MÁV, hogyan férhetek hozzá információkhoz a több mint 800 milliárd forintból épülő, szupertitkos beruházásról? Aminek még a hatástanulmányait is titkosították 10 évre, és aminek a hitelszerződését többéves pereskedés után sem lehetett megismerni? Tényleg annyi kell, hogy szimpla újságírói kérdésemet egészítsem ki pár törvényi hivatkozással, és a sajtókukacos e-mail cím helyett a közadatkukacosra küldjem el, egyik MÁV-igazgatóságról a másikra?
Rajtam ne múljon, megírtam, elküldtem az adatigénylést.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
A kínaiak és Mészárosék is panaszkodtak a kőre, amit Orbán apja szállított a Budapest-Belgrád vasúthoz
Eddig az volt a mondás az építőiparban, hogy drága ugyan Orbánék köve, de legalább minőségi. Most ez az érv megbicsaklik, jegyzőkönyvek bizonyítják ugyanis, hogy a gigafelújításra szállított és beépített kő bizonyos műszaki paraméterei nem feleltek meg az előírásoknak. A MÁV ugyanakkor azt állítja, az építkezés során minden rendben volt.
Kína óhajára titkosította Szijjártó Péter a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződését
Szél Bernadett két évig pereskedett, hogy megnézhesse a beruházás közel kétmilliárd dolláros hitelszerződését. Hiába győzött másodfokon, a Kúria elfogadta végül a külügy érvelését, miszerint ha a kínaiak nem akarják elárulni, hogy mi áll benne, akkor a titkosítás magyar érdekké is válik.
