Bent a Fideszt szembesítette a bűneivel Magyar, kint buli volt a Kossuth téren

A magyar emberek történelmi esélyt adtak, mondta Magyar. Azt kéri az emberektől, tanuljanak a múlt hibáiból, figyeljék a politikusokat, vitatkozzanak velük, ellenőrizzék őket. Kezdjék meg közösen a nemzet újraegyesítését. Kopogjunk be egymáshoz, nézzünk a másik szemébe. Ne meggyőzni akarjuk egymást, újabb politikai vitát nyerni. csak próbáljuk megérteni egymást. Tanuljuk újra az együttélés legegyszerűbb szabályait. A nemzeti megbékélés nem egyetlen beszéden múlik, hanem azon: a magyar emberek képesek-e újra feltételezni a jó szándékot árulózás nélkül. Hiszi, hogy igen, sőt, mindenki ennek a közös történetnek az elkezdésére vár.

Később biccentett is a még hivatalban lévő államfő. Hogy közben mit gondolt, ki tudja.

Magyar folytatta: bocsánatot kért civilektől, tudósoktól, újságíróktól, közéleti szereplőktől, akiket ellenségként kezeltek, mert felemelték hangjukat, ki mertek állni az elesettekért vagy más véleményt fogalmaztak meg.

A legnagyobb bűn volt, hogy a politika szembefordította a magyarokat. Emberek millióit taszították a félelembe. Idős emberek rettegtek a jövőtől, egymástól, egymás szomszédaitól. Gyerekek nőttek fel a gyűlöletkampányban. Ilyet többé nem tehet a magyar állam.

A szembenézés és az igazságtétel után jöhet a megbékélés, mondta Magyar a beszédében. Nyílt és vérző sebű áldozatok nélkül nehéz ezt kérni. A megbocsátás nem felejtés. Valódi megbékélés nem lesz elvarratlan sebekből. Nem lehet új korszakot nyitni, ha nem vagyunk képesek szembenézni a cserbenhagyott, megalázott, magára hagyott emberekkel. Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kér a bicskei áldozatoktól, a Szőlő utca áldozatoktól, a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Azt üzeni, nincsenek egyedül, Magyarország nem fordítja el a fejét. Bocsánatot kér mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi, tiszteli állampolgárait.

Mármint akkor, amikor Magyar Péter arról beszél, hogy Sulyok Tamás két éven át nem aggódott a jogállam miatt, úgyhogy távozzon, amíg emelt fővel megteheti. Eufóriában több tízezer ember.

Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai vesztették el függetlenségüket. Kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, magukra hagyták a nemzetet a bajban, mondta Magyar, aki felszólította az érintetteket: legyen bennük bátorság szembenézni tettükkel. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig. Kezdje a sort Sulyok Tamás.

Az a Sulyok, aki itt ma jogállamról beszélt először két év után. Ironikus, mondta Magyar, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült. Például akkor, amikor Orbán a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte. Vagy amikor civileket vegzáltak vagy a kiskorú, tönkretett gyerekek mellett kellett volna kiállni. Vagy amikora titkosszolgálatokat küldték a Tiszára. Egyszer sem sikerült megállítani az alkotmányellenes jogszabályokat sem, ellentartani a jogi önkénynek. Ennyi gyávaság, félrenézés, hazugság után nem lehet ennek a nemzetnek az egységét megtestesíteni, ideje távozni emelt fővel, amíg lehet.

Sulyok mosolyogva fogadta a felszólítást és az azt követő dübörgő tapsot is.

Eljött a pillanat, amikor annál is kevésbé lennék fideszes, mint eddig: a vagyonvisszaszerzési hivatal említésére úgy robban a tér, mintha gól lőttünk volna a kezdőkörből.

A miniszterelnök azt ígérte, hogy minden esetben megtalálják a módját, hogyan lehet visszaszerezni a közvagyont. Semmi sem ad felmentést, Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország.

Amit jogellenesen vittek el, visszaszereznek, amit eltitkoltak, nyilvánosságra hoznak, akik felelősek, számot adnak tetteikről.

A szembenézés után igazságtétel kell, mondta Magyar parlamenti beszédében. A magyar embereknek joguk van tudni, hogy működött a hatalmi rendszer. A nemzet vagyonának jelentős része egy szűk elit kezében koncentrálódott. Hogyan lett közbeszerzésből hűbéri rendszer, koncesszióból kiváltság.

Az első törvények egyike lesz a nemzeti védelmi és vagyonvisszaszerzésről szóló törvény. Ez a hivatal lesz a rendszerváltás legfontosabb intézménye. Az elmúlt 20 év korrupciós és vagyonkimentési konstrukcióit vizsgálja ki, autonóm lesz, nem a kormány, az országgyűlés alá tartozik. Feltárják az állami közbeszerzések rendszerét, a kiszervezett közvagyont, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, tao-rendszer pénzmozgásait. Ujjongás és dübörgő taps fogadta a bejelentést, a Kossuth téren is nagy óriási ováció fogadta Magyar szavait.

A Tisza képviselői megfogadják, hogy újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint az, ami elválaszt, mondta Magyar. Itt szólt az első taps. Megfogadják, hogy a következő években a bizalom, emberség és közös hazaszeretet nyelvét erősítik. A közéletet az együttműködés, kíváncsiság, egymás iránti tisztelet és közös felelősség hatja át. Magyarország közös otthonunk lesz. A barátok, családok, közösségek újra képesek lesznek beszélni egymással, és együtt örülni annak, hogy egy hazához tartoznak. Magyarország egy szabadabb, emberségesebb, bizakodóbb korszakot akar nyitni. Taps.

Őrült sokan vannak a Kossuthon, olyat még sose pipáltam, hogy a metró oldalan, a járdán fúródni kelljen. Ez is vadiúj élmény: harmincéves korom óta először mászkálok úgy a dugig teli Kossuth téren, hogy a többieket nem az én ellopott pénzemből szállították ide, hanem maguktól jöttek a magánvagyonuk terhére. És milyen veszettül sokan!

A politika hatalomgyakorlása uszító volt, emberek milliói vesztették el a hitüket, hogy ez az ország lehet igazságos hazája minden magyarnak, mondta Magyar. Az egész ország nagy árat fizetett ezért a hatalomgyakorlásért. Ami történt, nem a magyar emberek hibája, az ország képes a megújulásra, józanságra, a szabadság és az igazság iránti vágy megfogalmazásra. A tudósok, újságíról, véleményformálók által sokszor leírt magyar nép jóval demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját elitje. A jobb- és baloldal foglyul ejtette, de életben tartotta egymást. Kölcsönösen fenntartották egymás rendszerét. Minden politikai oldalnak szembe kell néznie saját felelősségével. A Fidesznek hosszú utat kell majd megtennie, ennek csdk az első lépése lesz annak felismerése, hogy vezetői milyen károkat okoztak. A valódi kérdés: hogyan engedhette az egykori polgárijobboldal ezt a károkozást?

A régi ellenzéknek is van elszámolnivalója.

A náci Bede Zsolt beszólt Huth Gergelynek.

A cikk folytatódik

Magyar hosszan sorolta, milyen jelei vannak Magyarország elszegényedésének a mindennapokban, az egészségügyben, a gyermekvédelemben. Az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el túlárazott és felesleges beruházásokkal. A legkorruptabb tagállama lettünk az EU-nak. 20 ezer milliárdot loptak el az elmúlt másfél évtizedben.

Még Magyar Péter beszéde előtt, a hosszú szünetben kérdeztük meg Gajdos László leendő környezetvédelmi minisztert, hogy vannak-e már elképzelései az aszályhelyzet kezelésére. Magyar Péter ugyanis már megbízta ezzel a munkával.

Gajdos azt mondta, már dolgoznak rajta, igyekeznek enyhíteni a károkat, ez szerinte most a legfontosabb.

„Rövid az idő, az aszály jön, nagy csodát nem lehet tenni, de azért törekszünk rá.”

Reméli, hogy 1-2 héten belül olyan intézkedések jöhetnek, amik segítik a mostani helyzetet, és elkezdenek egy olyan stratégiát kidolgozni, hogy jövő tavasszal már jobb legyen a helyzet. Konkrétumokat a bizottsági meghallgatására ígért. Néhány napra van még szüksége ahhoz, hogy lássa, mit tett és mit nem tett meg az előző kormány. Megkérdeztük, hogy milyen hibákat követett el az előző kormány az aszály ügyében, amire azt mondta, „ahogy most látom, nem azokkal a dolgokkal van baj, amik megtörténtek, hanem azokkal, amik nem.”