Mióta a parlament szombati alakuló ülésén megválasztották miniszterelnöknek, majd esküt tett, Magyar Péter az ország miniszterelnöke. Egyelőre azonban azt a kormányt vezeti, aminek a tagjai még Orbán Viktor miniszterei. De hogy ne kelljen olyan örkényi hangulatú kormányülésre készülnünk, ahol a miniszterelnök politikai igazgatójaként még Orbán Balázs ül mellette, illetve az innovációért – például 17 milliárd forintnyi NKA-támogatás innovatív kipörgetéséért – Hankó Balázs felel, a Tisza-többségű parlament villámgyorsan lenyomja a leendő Magyar-kormány 16 miniszterének meghallgatását, akik a tervek szerint kedd délután már le is teszik a plenáris ülésen az esküt.

A rohamtempójú meghallgatáscunami hétfő reggel 8 órakor kezdődik, ekkortól hat bizottság is ülésezik. Ebben az etapban az egészségügy, az aszálykérdések, az európai uniós, valamint a gazdaság- és energiapolitika is napirenden lesz, a program:

• agrár- és élelmiszergazdasági bizottság – Bóna Szabolcs (agrárminiszter-jelölt);
• digitalizációs és technológiai bizottság – Tanács Zoltán (tudományos és technológiai miniszterjelölt);
• egészségügyi bizottság – Hegedűs Zsolt (egészségügyi miniszterjelölt);
• élő környezetért felelős bizottság – Gajdos László (élő környezetért felelős miniszterjelölt);
• európai ügyek bizottsága – Orbán Anita (külügyminiszter-jelölt);
• gazdasági és energetikai bizottság – Kapitány István (gazdasági és energetikai miniszterjelölt).

A következő szakaszban, 10 órától öt bizottság ülésezik, köztük vannak olyanok, amelyek kettő, illetve három miniszterjelöltet is meghallgatnak. A lista:

• honvédelmi és rendvédelmi bizottság – Ruszin-Szendi Romulusz (honvédelmi miniszterjelölt), majd Pósfai Gábor (belügyminiszter-jelölt);
• közlekedési és beruházási bizottság – Vitézy Dávid (közlekedési és beruházási miniszterjelölt);
• külügyi bizottság – Orbán Anita;
• magyarországi nemzetiségek bizottsága – Tarr Zoltán (társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt);
• nemzetbiztonság bizottság – Pósfai Gábor, Ruszin-Szendi Romulusz és Orbán Anita (10-től, 12-től és 14 órától).

Szintén hétfőn, de már déltől hallgatja meg az oktatási bizottság Tanács Zoltánt, majd kettőtől Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelöltet, illetve két órától lesz Tarr Zoltán meghallgatása is a magyarságpolitikai bizottságban.

Kedden további hat bizottság hét miniszterjelölti meghallgatást tart majd:

• az igazságügyi bizottság 8 órától Görög Márta igazságügyi miniszterjelöltet, 10-től Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterjelöltet hallgatja meg;
• a művelődési bizottság szintén nyolctól Tarr Zoltánt;
• a szociális bizottság ugyancsak 8 órától Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelöltet;
• a vidék- és településfejlesztési bizottság is 8 órakor kezdi Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt meghallgatását;
• a pénzügyi és költségvetési bizottság 10 órától hallgatja meg Kármán András pénzügyminiszter-jelöltet;
• és szintén 10 órakor kezdődik Tarr Zoltán meghallgatása a társadalmi részvétel bizottságában,

A bizottsági meghallgatások után a tervek szerint kedd délután négy órakor kezdődik a parlament következő plenáris ülése. Ezen a köztársasági elnök átiratának ismertetése után a miniszterek esküt tesznek, az alaptörvény értelmében ekkor, a miniszterek kinevezésével alakul meg az új kormány. A miniszterek jogilag tehát ekkortól állnak munkába, de a kormány néhány várható prioritásáról már tudni lehet, igaz, kevés konkrétumot.

Szombati, már miniszterelnökként elmondott beszédében Magyar Péter egy területről beszélt viszonylag részletesen: arról, hogy az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. Az ígérete szerint ez a nem a kormány alá rendelt, hanem beszámolással csak az Országgyűlésnek tartozó hivatal egyrészt feltárja az elmúlt húsz év – tehát az Orbán-rendszer és a második Gyurcsány-kormány időszakának – közvagyont érintő visszaéléseit, kivizsgálja a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, valamint segíti a büntetőeljárásokat, a jogellenesen magánkézbe került közvagyon visszaszerzését.

Szintén prioritása a Tiszának az európai uniós források mielőbb újraindítása Magyarországra, ennek érdekében a leendő kormány tagjai nem hivatalosan már tárgyaltak Brüsszelben a választások után. Azt is bejelentette Magyar Péter, hogy október 22-én, az '56-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, illetve beszélt arról is, hogy még idén megduplázzák a családi pótlékot – a párt első ígéreteinek egyike volt ez – és a rászoruló családok megkapják a gyerekenként 100 000 forintos tanévkezdési támogatást is. Kapitány István az szja-csökkentésekről posztolt egyet, míg a Magyar-kormány várható további első konkrét lépéseinek egyike lehet egy azonnali vízügyi cselekvési terv kidolgozása, amire a miniszterelnök a súlyos aszályhelyzet miatt utasította Gajdos Lászlót.

Ezek mellett a parlament alakuló ülésének napján több leendő miniszter is tett néhány konkrét kijelentést. Így Pósfai Gábor beszélt arról: ismét megteremtik annak feltételét, hogy legálisan lehessen Pride, Kármán András arról, hogy pótköltségvetésre lesz szükség – miután az Orbán-kormány gyakorlatilag kisöpört államkasszával adja át az országot, ez nem meglepő –, Hegedűs Zsolt pedig arról, hogy vétójoga lesz a kormányban.

Mindezeken túl azonban számos nagy jelentőségű, stratégiai kérdés, illetve kisebb, de azonnali vagy legalábbis gyors megoldást igénylő probléma van, amikről nem tudjuk, milyen tervei vannak a leendő kormánytagoknak. Hogyan alakítaná át a közoktatás, illetve szakképzés rendszerét az új kormány, mikortól és hogyan emelnék vissza a tankötelezettség korhatárát 18 évre? Az egyetemek alapítványi modellváltását várhatóan visszacsinálják, de hogyan és mennyi idő alatt? Mi a terve a kormánynak a Nemzeti Alaptantervvel vagy a néhány éven belül fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszer reformjával?

Van olyan téma is, amiről már vita volt a leendő kormánytagok között. Ilyen a szabad szülészválasztás kérdése, amiről Kapitány Istvánnak már volt egy csörtéje Hegedűs Zsolttal. Számos gazdasági kérdés is megválaszolatlan. Mi lesz a katával, megmarad-e az ekho és milyen feltételekkel, mikor lépnek hatályba a beígért szja-változtatások? Meddig maradnak meg, és hogyan vezetik a védett üzemanyagárakat vagy az árrésstopot? Mi lesz az Orbán-rendszerben elkezdett, félbemaradt beruházásokkal, például a Budai Várral, a Városligettel? És mi lesz a Paks 2-beruházással? Illetve végül, ha már gazdasági kérdések: miből lesz majd minden reformra, elmaradt fejlesztésre és beruházásra pénz, pénz és pénz?