„Közel 30 évet töltöttem az igazságszolgáltatásban bíróként. Ezalatt mindig arra törekedtem, hogy ítélkezési tevékenységem során a bírói hivatás tekintélyét és méltóságát, a bíróságok pártatlan és független működésébe vetett közbizalmat erősítsem” – írta nyílt levelében Czine Ágnes alkotmánybíró.

Földi András, az ELTE jogi karának professor emeritusa, az ország egyik legnevesebb római jogásza nyílt levélben kérte „a megbukott rezsim fenntartásához és továbbéléséhez asszisztáló” több alkotmánybíró és állami tisztséget betöltő jogász lemondását. Földi két alkotmánybíróról, Czine Ágnesről és Schanda Balázsról írt a legpozitívabban. Azért, mert szerinte párhuzamos és különvéleményeikkel számos alkalommal igyekeztek valamennyire védeni a jogállamiságot. Viszont nem csatlakoztak Szabó Marcel kollégájukhoz, aki lemondásra szólította fel Polt Péter elnököt, így Földi őket is lemondásra szólította fel.

Czine azt írta, az Országgyűlés 2014. szeptember 24-én 156 igen szavazattal választotta alkotmánybíróvá, ami a háromnegyedes többséget is meghaladta. „Ezt a felhatalmazást, az említett szavazati arányra tekintettel, úgy éreztem, hogy az egész nemzet adta számomra és az elmúlt csaknem 12 évben alkotmánybírói megbízatásomat nem politikai erővonalak mentén, hanem kizárólag a szakmai meggyőződésem szerint láttam el” – fogalmazott. Hozzátette:

„Ennek során olyan ügyekben is, amelyek a jogállamiság alapvető értékeit érintették (sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, tulajdonjog, stb.) és politikailag komoly viták kereszttüzében álltak, kizárólag a lelkiismeretem, az igazságérzetem és a jogszabályokon alapuló szakmai álláspontom alapján hoztam meg döntéseimet és képviseltem álláspontomat. Ezekben az ügyekben 128 párhuzamos indokolást és 137 különvéleményt fogalmaztam meg.”

Azt írta, egy bíró nem kommentálhatja és nem magyarázhatja az általa hozott döntéseket, ahogy az alkotmánybíró sem kommentálhatja és nem magyarázhatja annak a testületnek a döntését, aminek a tagja, még akkor sem, ha azzal nem ért egyet. Az alkotmánybíró kizárólag az általa írt párhuzamos indokolások és különvélemények keretében szólalhat meg.

Levelét azzal zárta: „Megbízatásom hamarosan lejár, és mivel arra tettem fogadalmat, és azt tartottam szem előtt egész alkotmánybírói tevékenységem során, hogy a jogállami értékek érvényesüléséért dolgozom, ezért méltatlannak, valótlannak és a tényektől teljesen elrugaszkodottnak érzem azt a kritikát, amelyből pontosan alkotmánybírói tevékenységem lényegét felejtették ki”.