Ez volt a Tisza-frakció és az új ellenzék első parlamenti vitája

Egészen pontosan arról, hogy megőrzik-e a „kadétképzés nemzeti vívmányait”. Simicskó, aki 2015-2018 között honvédelmi miniszter volt, az utódját kérdezte, de nemcsak a kadétokról beszélt, hanem a teljes Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról – ami nem meglepő, az akkor Zrínyi 2026-nak hívott programot még épp az ő minisztersége idején indították el. A kadétprogramot szerinte érdemes továbbvinni, és megemlítette, hogy a most érettségiző fia is elvégezte.

Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, hogy a honvédelemnek nemzeti minimumnak kell lennie. Örül, hogy a képviselők között sok volt honvéd kollégistát lát. A kadétprogram megmarad, de csak önkéntes alapon működhet. Három szintje van a kadétprogramnak, az I. és II. szinten több mint száz iskola csatlakozott, de szerinte az a kritika megfogalmazható, hogy inkább a mennyiségre, mint a minőségre mentek rá.

A viszontválaszaikban Simicskó és Ruszin-Szendi nagy egyetértésben támogatták egymás gondolatait és a kadétok további képzését, hogy a mostani minisztert idézzem: „tök jó, hogy valamiben egyetértünk”.

Miért mondanak ilyet? címmel kérdezte a külügyminisztert a fideszes Hegedűs Barbara, aki szerint Orbán Anita hazudott. A 17,4 milliárd eurós SAFE-keretről Orbán Anita a Globsecen azt mondta, az Európai Bizottság nem fogadta el a tervet, a Politico erről meg azt írta, hogy elutasították. Hegedűs szerint ez nem jelenti, hogy elutasították, csak hogy hallgattak róla, akkor is, amikor Bóka János kétszer sürgette levélben, nyilvánvaló, hogy a választás előtt nem kaphatta meg az Orbán-kormány, de elutasítani nem volt miért. Olyan külpolitikára számítsunk, ami a hazugságra épít? – kérdezte.

Orbán Anita azt mondta, hogy ahhoz neki nem sok köze van, hogy a Politico hogy hozta le, ő annyit mondott, hogy nem fogadták el, ami tényszerű. A magyar kormányé a második legnagyobb igény, és annak a nemzeti komponensét kiadták egy olyan vállalatcsoportnak, amely oligarcháit nagyon jól ismerik. A hétvégén is az EU-s források hazahozatalán dolgoztak, de a SAFE-nél is megnézik, mik a valós igények, úgy fogják összeállítani a tervet, hogy az szolgálja a magyar emberek érdekeit. Orbán Anita azt mondta, 2 milliárd eurótól már elestünk, de attól fél, hogy lehet, hogy kétszámjegyű összegtől is elesnek.

Hegedűs szerint tehát a teljes átdolgozása jön a tervnek, pontos részletek nélkül. Orbán Anita azt mondta, a tervet két hete látták először, annak az áttekintése zajlik a HM-ben. A jogalkotási munkáról azt mondta, a munka elkezdődött, egy részét már most látják.

A Tisza képviselői nem interpellálták a kormányt, de az azonnali kérdések között a tervek szerint ketten is megszólalnak. Az első Perticsné Kácsor Andrea, aki „A Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026-os költségvetésének átvilágítása” címmel kérdezi Vitézy Dávid közlekedési minisztert. A volt Lázár-minisztériumban talált trükközésekről és a meghamisított költségvetésről, a költségvetési törvényben fel nem tüntetett a 286 milliárd forintról beszélt, és azt kérdezte Vitézytől, várhatók-e még az átadás-átvétel során ilyen tételek.

Stílszerű erről most beszélni, az őszödi beszéd évfordulóján, hiszen az Orbán-kormány is azt csinálta, amit Gyurcsány csinált: meghamisította a költségvetés. A Lázár-minisztériumban három eltitkolt fedezetvállalás nélküli kötelezettséget találtak, ami összekötötte őket, az többek között az, hogy mindhárom esetben Mészáros Lőrinc érintett volt ezekben a kifizetésekben.

Már fizetési felszólítás alatt áll a kormány 22,3 milliárd forintnyi, az iváncsai vasútépítéssel kapcsolatos tartozása, április 21-én már a harmadik fizetési felszólítás érkezett a kormányhoz. A Budapest-Belgrád vasútvonal megvalósult, megépült beruházás számláinak ellenértéke szintén nem szerepelt a törvényben, de a legdurvább tétel az autópálya-koncessziós, a 35 éven át minden hónapban felmerülő koncessziós díjtételek a június utáni időszakra hiányoznak.

Mi lesz a szuverenitással, miniszterelnök úr? címmel kérdezett Toroczkai László, aki szerint még egy rövid ideig lengetheti a magyar zászlót és szavazhat Wass Albertet, de a globalista frakció, ahova beült Ursula von der Leyen szoknyája mögé, előbb-utóbb meg fogja kérni az árát. Megint arról volt szó, hogy mindennap 1 millió eurót kell befizetni a migráció miatt. Ez mára 350 milliárd forint, és ez ügyben még nem hallotta Magyart beszélni. Fellép-e a miniszterelnök?

Magyar azt mondta, Toroczkai pontosan tudja és hallja az álláspontját, most is a saját Facebook-videójának szónokolt. A bírság a fideszes képviselőknek köszönhető. Magyar elismételte, hogy vannak a magyarnál szigorúbb szabályozások, ahol nem engedtek ki embercsempészeket sem. Magyar szerint a Fidesz és a Mi Hazánk is harcol a harcért, és úgy csinálnak, mintha kemény csávók lennének, pedig a Fidesz-kormányban voltak olyan jogászok, akik megoldhatták volna, hogy kívül tartja az illegális migránsokat, és mégse kelljen büntetést fizetni. Erről tárgyalt Varsóban és Bécsben is. Sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk képviselői nem tettek az ügyben semmit – mondta.

Toroczkai azt mondta, ők még nem kormányoztak, ugyanúgy ellenezték az embercsempészek kiengedését. Konkrét kérdésre konkrét választ vár: hogyan fogják megoldani azt, amit vállalnak? Magyar azt mondta, ahogy a lengyelek, a finnek és az olaszok oldották meg, úgy fogják ők is. A szuverenitást sokkal inkább meg fogják védeni, mint az előző kormányt. Még volt fél perce hátra, ezért megkérte a fideszes képviselőket, hogy kérjék meg Orbánt, hogy oldják fel a tiltását Facebookon. Nem kell félni, nem fog fájni – mondta.

A kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc szerint „Csíksomlyón dobogott a nemzet szíve”, erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek címzett azonnali kérdések ürügyén. Több százezer magyar zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben, ami a magyarság egyik fontos lelki erőműve. Nemzeti összefogásról, békességről beszélt.

Tarr Zoltán fontosnak nevezte a Nacsa által üzenetet, de azt mondta, nemcsak Csíksomlyón dobban, hanem Munkácson, Beregszászon, Nagyváradon, a Vajdaságban, de Londonban is. A nemzetet többé nem sajátíthatja ki senki, és nem csak azok a magyarok, akik önökre szavaztak, felelte Nacsának az elmúlt tizenhat év egyik legfájdalmasabb bűnének nevezve, hogy a Fidesz-KDNP viszályt szított magyar és magyar között.

Nacsa a viszontválaszában felidézte, hogy ma 16 éve fogadta el az országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Majd Tarr a maga viszontválaszában arról beszélt, hogy meg fogják őrizni a kettő állampolgárság intézményét és azt ígérte, hogy fejleszti a határokon túl élő magyarok támogatását, de az nem politikai eszköz lesz.

Az azonnali kérdések következnek. A fideszes Takács Árpád Mit üzen ez? címmel kérdezte a belügyminisztert. Azzal kezdte, hogy rendszerváltást, a múlttól való teljes elhatárolódást ígértek a választóknak. Tóth Gábor rendészeti államtitkárról beszélt. (Rendőri pályafutása során különböző szinteken szerzett szakmai tapasztalatot, beosztottként és vezetői pozíciókban egyaránt, volt Budapest rendőrfőkapitánya 2007 nyara és 2010 között, az Orbán-kormány váltotta le. Bemutatásában ez szerepel: pályafutásának fontos állomása a létesítmény üzemeltetés területén eltöltött nyolc év, mely által az üzleti szférában széles körű vezetői, szervezési és működésfejlesztési tapasztalatokra tett szert. 2011–2018 között a Syma Rendezvényközpont ügyvezetője volt. 2012-ben megalapította az Exactline Vezetési és Vezetéselméleti Tanácsadó Kft-t, 2020-tól az Országos Polgárőr Szövetség jogi, igazgatási és önkormányzati alelnöke.) Takács arról beszélt, hogy Tóth Károly regnálása alatt gumilövedékkel és könnygázzal, vízágyúval lőtték a békés tüntetőket, és most ő felel majd a rendért. Takács szerint ez nyílt folytatása az előző rendszernek, és azt kérdezte, hogy az erőszakhullámért felelős vezető kinevezéséről mi a véleménye.

Pósfai azt mondta, ha az a kérdés, hogy mit üzen Tóth Gábor kinevezése, azt mondta, tapasztalatra és szakértelemre alapozza a kiválasztást, nem pártpolitikai kinevezettekre. Tóth Gábor feladatai közé nem tartozott a biztonsági terv készítése, 2006 őszén például külföldön volt hivatalos úton, semmilyen utasítást nem adott. 2006 után a budapesti Fidesz is mindig egyhangúlag szavazta meg a kinevezését. Gulyás Gergely egy 2010. szeptember 28-i ülésen megdicsérte Tóth Gábort a jegyzőkönyv szerint. A jövőben abszolút a szakmaiság a cél – mondta az időkereten jócskán túllépve.

Takács az 1 perces viszonválaszában azt mondta, Gergényi Péter helyetteseként Tóth Gábor felelőssége is felmerült, és több rendőrségi és bizottsági jelentés megállapította, hogy milyen hiányosságokat követtek el, nyilvánvaló, hogy ezekért valamilyen felelősség terheli. Pósfai erről azt mondta, sem szakmai, sem jogi felelősségéről nem tud Tóthnak, de ha volt, akkor a fideszesek miért támogatták a kinevezését. Szerinte is fontos 2006 őszéről beszélni.

A kilenc képviselő, aki felfüggesztette volna a mentelmi jogot:

• Kocsis Máté (Fidesz)
• Apáti István (Mi Hazánk)
• Dócs Dávid (Mi Hazánk)
• Dúró Dóra (Mi Hazánk)
• Novák Előd (Mi Hazánk)
• Szabadi István (Mi Hazánk)
• Gajdos László (Tisza)
• Judák Zsolt (Tisza)
• Kátai-Németh Vilmos (Tisza)

Ők öten tartózkodtak:

• Toroczkai László (Mi Hazánk)
• Berki Ákos (Tisza)
• Bihari Zoltán (Tisza)
• Csőszi Attila (Tisza)
• Melléthei-Barna Márton (Tisza)

Nemmel szavazott 178 képviselő (133 tiszás, 37 fideszes és a teljes, nyolcfős KDNP-frakció). Nem szavazott a tiszás Czipa András, valamint hat fideszes képviselő:

• Szijjártó Péter,
• Tuzson Bence,
• Hankó Balázs,
• Lázár János,
• Németh Balázs,
• Szűcs Gábor.

A képviselők 187 igen szavazattal és 1 nem szavazattal (a fideszes Tilki Attiláéval), tartózkodás nélkül fogadták el azt a határozati javaslatot, amely értelmében:

• a Digitalizációs és Technológiai Bizottságba Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) helyett Radics Béla (Fidesz),
• az Egészségügyi Bizottságba Kovács Sándor (Fidesz) korábban megüresedett tagsági helyére dr. Vitányi István József (Fidesz),
• az Oktatási Bizottságba Radics Béla (Fidesz) helyett Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) kerül.

Kocsis Máté mentelmi jogát rágalmazás vétsége miatt, magánvádas eljárásban kérték felfüggeszteni. Kocsist Magyar Péter édesanyja – Erőss Monika – jelentette fel egy április 20-i fideszes podcastban elhangzott szavai miatt. A feljelentés azért történhetett, hogy Kocsis tavaly kérdésnek álcázva azzal vádolta meg Erőss Mónikát, hogy intézkedett a Tisza érdekében a bíróságon.

A parlament mentelmi bizottsága nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, amit Sasi-Nagy Edit, a bizottság tiszás elnöke azzal indokolt, hogy a bizottság a korábbi ciklusok magánvádas ügyekben követett gyakorlatának megfelel. Különbséget kell tenni valódi közvádas bűncselekmények és politikai jellegű magánvádas bűncselekmény között. Sasi-Nagy felidézte, hogy az elmúlt parlamenti ciklusokban kialakult egy olyan helytelen gyakorlat, hogy a mentelmi jog felfüggesztését kvázi politikai nyomásgyakorlásra használták. A bizottság egyhangúlag úgy döntött: azt javasolják a parlamentnek, hogy Kocsis mentelmi jogát ne függessze fel.

A fideszes politikus nem élt a megszólalás lehetőségével.

A képviselők 9 igen szavazattal, 178 nemmel és 5 tartózkodással Kocsis Máté mentelmi jogát nem függesztette fel.

Magyar Péter korábban ügyrendi ügyben jelzett felszólalást. Fontos évforduló van, ma húsz éve hangzott el az őszödi beszéd. Ezt jó alkalomnak gondolta, hogy ismét beleszálljon Gulyás Gergelybe. "Nem gondoltam húsz éve, akkor, amikor a Kossuth téren együtt küzdöttünk, képviselő úr, hogy ön a mostani MSZP frakcióját fogja vezetni, amely frakció jelenleg hazudik reggel, délben, este. Önök ugyanúgy csinálják, mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban, el fognak tűnni a magyar politikai életből, sajnálom a frakcióvezető urat."

Valóban jól emlékszem, hogy a Kossuth térre ketten jelentettünk be tüntetést a tér lezárása ellen, akkor válaszolhatnak arra, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány helyettesét miért nevezte ki rendészeti államtitkárnak.

Forsthoffer Ágnes azt mondta, hogy egyik felszólalást sem tekinti ügyrendi kérdésnek, és azt kérte, hogy fejezzék be a vitát. Volt némi zaj a teremben, Magyar oda is ment Gulyáshoz, de mikrofonok nélkül nem lehetett hallani, hogy miről beszéltek. Forsthoffer többször kérte, hogy fejezzék be a vitát, és őrizzék meg a képviselők a nyugalmukat, illetve a parlament méltóságát.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság és a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság ügyében jönnek szavazások. Az országgyűlés tiszás többsége a (módosult) határozatokat sorra elfogadja.

Az utolsó interpelláció a fideszes Hegedűs Barbaráé, aki az oktatáspolitikáról kérdezte Lannert Juditot. A Tisza-kormány alatt számítani lehet-e iskolák bezárására vagy összevonására, és milyen szempontok alapján döntenék ezt el. A gyerekkori elhízás növekedésére valóban az-e a megfelelő válasz, ha eltörlik a napi szintű testmozgást, mit várnak ettől. A gyerekek szexuális felvilágosításáról azt kérdezte, milyen szervezeteket engednek be az iskolába, hogy ezzel foglalkozzanak.

Az oktatási miniszter azt mondta, nem tervezik kistelepülési iskolák bezárását, viszont készítenek egy átfogó jelentést az iskolák működéséről, amit nyilvánosságra hoznak, és az érintetteket bevonják a folyamatokba. A családtámogatások ellenére nem nő a gyerekek száma, az esélyegyenlőséget szem előtt tartva igyekeznek finanszírozhatóvá tenni a rendszert. A napi testnevelést nem akarják csökkenteni, hanem jobbá akarják tenni, az adatok szerint – többek között a digitális kor miatt – nem javul az egészségük. A szexuális nevelésről azt mondta, a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is legyen lehetőség korszerű nevelésre, az edukált gyerekek később kezdik a szexet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak és a korai gyerekvállalásnak. Az iskola felkészült szakemberek bevonásával biztosíthat hiteles tájékoztatást. Magyarországon EU-s összehasonlításban sok a tinédzser szülő, az abortuszráta a második legmagasabb, miközben csak minden harmadik fiatal használ óvszert. Fontos, hogy ne tabuként gondoljanak erre, a korszerű nevelés politikai célú száműzése az iskolákból a gyerekek elleni egyik legfőbb bűne volt az Orbán-kormánynak – mondta.

Hegedűs Barbara szerint nem kaptak egyértelmű választ arra, hogy maradnak-e a kistelepülési iskolák, ahogy arra sem, hogy milyen szervezetek mehetnek be az iskolákba, ő azért bízik abban, hogy a Csipkejózsika és hasonló könyvek nem juthatnak be az óvodákba, iskolákba. A fideszesek megtapsolták. A választ nem fogadta el, az országgyűlés 139 igen és 51 nem

Miért tervezik a mindennapos testnevelés eltörlését? – ezzel a kérdéssel interpellálta az oktatási és gyermekügyi minisztert a Mi Hazánk politikusa. Dúró szerint Lannert Judit a miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy ennek bevezetése óta túlsúlyosabbak lettek a tanulók, a politikus viszont Netfit-adatokra alapozva azt állította, hogy ez csak a covid-lezárások időszakában volt így (a Netfit-adatok a fizikai mérés eredményeit mutatja, az adatbázis itt található). Inkább sportoljanak a gyerekek, mint kütyüzzenek, ez a testi-lelki fejlődésüknek egyaránt jót tesz.

Lannert szerint ő sosem mondott olyat, hogy megszüntetnék a mindennapos testnevelést, csak a jelenlegi formáját kell újragondolni, illetve arról beszélt, hogy az iskolai testnevelés megszervezését át lehetne adni az iskoláknak. A Dúró Dóra által ismertetett adatokkal szemben a Netfit valójában egészen mást mutat, és ismertette, hogyan nőtt a túlsúlyosok aránya, hogyan csökkent az egészségeseké. A mindennapos testnevelést úgy vezették be, hogy nem álltak rendelkezésre az infrastrukturális feltételek, nagyok az iskolák közötti egyenlőtlenségek. A miniszter szerint a szabályozás a sport iránti kedvet akár csökkentheti.

Dúró Dóra nem fogadta el, mondván, sok gyereknek az iskolában van az egyedüli lehetősége a sportolásra, ha az iskoláknak átadnák a megszervezését, azzal is veszélybe kerülne a mindennapi tornaóra. Az országgyűlés 139 igen és 48 ellenszavazattal elfogadta a választ.

A KDNP-s Rétvári Bence a migrációs paktumról kérdezett, amit Magyarország nem támogatott, mégis életbe léptetik az egész EU-ban, kötelező kvótákkal, tehát nemcsak déli, hanem nyugati irányból is jöhetnek illegális migránsok, és migránsonként 8 millió forintot kéne befizetni, ha nem fogadják be. Az EU úgy döntött, hogy több 10 ezer kérelmet kéne Magyarországon elfogadni. Magyarország az egyetlen tagország, ami végrehajtási tervet sem adott le – mondta Rétvári. Ezzel kapcsolatban azt mondta, aggodalmat keltett benne, amikor Magyar Péter azt mondta, hasonlóan más tagállamokhoz kell eljárni. Amiatt is aggódik, hogy Magyar Péter levelezésében Ursula von der Leyennel ez hogyan merül fel. Rétvári szerint egy vörös vonal a külső határvédelem, elfogadhatatlan az 1 millió eurós napi bírság, és hogy nem nyújtanak segítséget a határvédelemben.

Pósfai Gábor belügyminiszter válaszolt: elutasítják a kvótákat és a paktumot is, a jelenlegi tárgyalásoknak nem része ez a téma. Itt akár be is fejezhetné, de tágabban is megvilágítaná ezt – mondta. Fenntartják a határkerítést, megerősítik a határvédelmet, a kerítés és az infrastruktúra folyamatos monitorozást. A kerítést is felújítják, amit a Fidesz-kormány elmulasztott. Nem támogatnak semmilyen kvóták szerinti elosztás és pénzbeli hozzájárulást. Ő is felidézte a több ezer embercsempész elengedését, ami felelőtlenség volt, és lehetőséget adott a bűnismétlésre is. A letelepítési kötvényt is említette, aminél a Tisza Párt megtapsolta. Pósfai azt mondta, csak szigorítani fognak, és véget vetnek a kettős kommunikációnak, hogy miközben az Orbán-kormány elutasította a bevándorlást, vendégmunkások behozatalára építették a gazdaságot. A félelemkeltésnek is véget fognak vetni – ígérte.

Rétvári azzal jött, hogy az EU a kényszerítő bírságtól nem tekint el, változtatást kérnek cserébe. Azt állította, hogy Pósfai azt állította, hogy az EU nem követel változást. A választ nem fogadta el, az országgyűlés 138 igen, 42 nem, 6 tartózkodás mellett elfogadta.