Ukrajnának nagyjából fél éves időablaka lehet arra, hogy visszaszerezze a harctéri kezdeményezést Oroszországtól, és megerősítse pozícióját a béketárgyalásokra – mondta a Reutersnek Andrij Bileckij dandártábornok, az ukrán Harmadik Hadtest parancsnoka.
„Úgy gondolom, hogy a következő hat-kilenc hónap fordulópontot hozhat. Pontosabban: szerintem a következő hat hónap lesz a legkritikusabb”
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte az orosz hadsereg kimerült, és már nem képes jelentősebb áttörésekre. A nacionalista-jobboldali politikai vezetőként és az Azov zászlóalj alapítójaként is ismert Bileckij szerint ha az ukrán hadsereg a következő hónapokban képes lendületet venni és azt fenntartani, átveheti a kezdeményezést a fronton. Ez arra kényszerítheti Oroszországot, hogy lemondjon a kelet-ukrajnai Donyeck megye ukrán kézen lévő részeiről.
„Meg kell határoznunk azokat az irányokat, ahol javíthatunk a pozícióinkon, elfoglalhatunk néhány stratégiai pontot, és ezután az oroszokkal erős pozícióból beszélhetünk egy valóban tartós fegyverszünetről. Katonai szempontból ez reális” – mondta.
Az orosz előrenyomulás idén lelassult, miközben Kijev fokozta a közepes hatótávolságú dróntámadásokat az orosz légvédelem és infrastruktúra ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy Ukrajna 2026-ban csaknem 600 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, bár a Reuters ezt nem tudta függetlenül ellenőrizni. John Helin, a Black Bird konfliktuselemző csoport munkatársa szintén úgy látja, hogy az orosz erők kimerülése egyre fontosabb tényező.
„Úgy tűnik, hogy az év első négy-öt hónapja után sokkal valószínűbb: az oroszok merülnek ki előbb, mint hogy az ukrán problémák töréspontig fajuljanak”
– mondta a Reutersnek.
A harcok egyik kulcsterülete most Kelet-Ukrajna úgynevezett „erődvonalának” déli vége, különösen Kosztyantinyivka térsége. Ez az erősen megerősített városláncolat az ukrán védelem egyik pillére, elfoglalása pedig lehetővé tenné Oroszország számára, hogy a Donbasz még ukrán kézen lévő részeit is közvetlenül támadja.
Bileckij szerint csapatai Szlovjanszk körül stabilan tartják a frontszakaszt, és arra kényszerítik az oroszokat, hogy költséges frontális támadásokat indítsanak. Szerinte ezek hozzájárultak az orosz erők kimerüléséhez, és súlyos veszteségeket okoztak a terepen szolgáló parancsnokok körében. Ezt Moszkva hadseregének szakmai leépüléseként írta le.
„A személyi állomány hiánya már nem teszi lehetővé számukra, hogy úgy nyomuljanak előre, mint például egy évvel ezelőtt”
– mondta Bileckij. Hozzátette: még túl korai messzemenő következtetéseket levonni Kijev legutóbbi sikereiből, de Ukrajna kiaknázhatja ezeket, ha folytatja a közepes hatótávolságú támadásokat, és „óvatosan” nyomul előre. Bileckij szerint a technológiai versenyben egyik fél sem került egyértelmű fölénybe. Ukrajna a pilóta nélküli szárazföldi járművekben és a nehéz bombázó drónokban jár előrébb, Oroszország viszont az optikai szálas, nem zavarható drónok terén vezet.
Ugyanakkor Ukrajna problémái sem tűntek el: a Reuters külön kiemeli a létszámhiányt, miközben az Institute for the Study of War szerint Kijev erői most „aktívan megkérdőjelezik a háború pozicionális jellegét”, és korlátozott gépesített támadásokra is képessé válhatnak. Közben a héten Kijevet masszív orosz légitámadás érte, a város minden kerületét bombázták, halálos áldozat is volt.
Rakétákkal és drónokkal lőtte az orosz haderő az ukrán fővárost, iskolákat és lakóépületeket is eltaláltak. Az orosz támadáshullám miatt Lengyelországban is riadókészültségbe helyezték a légvédelmet.
A háború eddigi legnagyobb dróntámadása érte a hétvégén Moszkvát. Hiába Moszkvában a legerősebb a légvédelem, ez se tudta megvédeni a fővárost. A saját fejlesztésű ukrán drónok több száz kilométerre a határtól is hatékonyak.