A márciusi kiugróan jó teljesítmény után áprilisra jócskán visszafogottabb lett a magyar ipar teljesítménye. A KSH péntek reggeli közlése szerint az ipari termelés volumene a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint is egyaránt 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Míg az előző hónaphoz képest 1,1 százalékos volt a növekedés mértéke. Az összehasonlítás kedvéért márciusban az ágazat több éves rekordnak megfelelő teljesítményt hozott össze, ennek mértéke az alábbi ábrán is jól látható.

Ezzel enyhén megtört a lendület, amivel az ipar az elmúlt hónapokban elkezdett kimászni a gödörből. A 2021-es év havi átlagához mérten ugyanis most 94,9 százalékos volt az ágazat teljesítménye.

Ugyan a statisztikai hivatal majd csak egy hét múlva közli a részletes adatokat, annyit viszont elárult, hogy „a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be”.

Vagyis a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás ezúttal is képes volt valamilyen mértékben húzni az ipar teljesítményét. Az Orbán-kormány csodafegyverének szánt akkugyártásban viszont a jelek szerint elfogyott a lendület. Idén eddig ugyanis negyedével, ötödével nőtt az alágazat teljesítménye az előző évhez képest, igaz, ez nagyban volt köszönhető a bázishatásnak, vagyis annak, hogy egy évvel korábban nagyon mélyen volt a hazai akkugyártás. Alacsony értékről pedig mindig könnyebb nagyot növekedni. Ma már egyébként az is tudható, hogy az alágazat ritka pocsék tavalyi teljesítménye a három régebb óta működő hazai akkugyár gazdálkodásán is meglátszott. Összesen brutális veszteséget hoztak össze, ráadásul 2025 során több mint 1500 dolgozótól is megváltak ezek a gyárak.

Címlapkép: Németh Dániel/444