Jelentősen csökken a parlamenti képviselők fizetése, az erről szóló törvénymódosítást hétfői ülésén megszavazta a parlament. A tiszás javaslatra az ellenzéki pártok is igennel szavaztak, ahogy arra előzetesen ígéretet tett a Fidesz, illetve a Mi Hazánk is.

A törvénymódosítást több mint egy hét alatt átnyomta a parlamenten a Tisza, május 28-án számoltunk be arról, hogy benyújtották a tervezetet, amely azzal indokolta a képviselői juttatások csökkentésének szükségességét, hogy a jelenlegi, bruttó átlagkeresethez kötött automatikus növekedési rendszer igazságtalan, és teljesen elszakadt a magyar társadalom többségének valós anyagi helyzetétől. A javaslat célja, hogy a politikusok díjazása jobban tükrözze a gazdasági realitásokat, és véget vessen a kiváltságos bérnövekedésnek a közszférában - állt a tervezet (pdf) indokolásában.

Az eddigi szabályozás úgy szólt, hogy az országgyűlési képviselők fizetése minden év március 1-jétől az előző évi, KSH által megállapított átlagkereset háromszorosa. Ez a háromszoros szorzó most 1,8-ra csökken, így az eddigi bruttó 2 182 488 forintról bruttó 1 309 493 forintra csökken az alapfizetés, erre jönnek rá a plusz pénzek különböző parlamenti tisztségekért és bizottsági helyekért.

Az új törvény emellett jelentősen, 30–52 százalékkal csökkenti a lakhatási, irodabérleti és asszisztensi kereteket, megszünteti a mobiltelefon-költségtérítést, a budapesti képviselők üzemanyag-támogatását. Tilos lesz ezentúl az a gyakorlat is, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaiknak utalják át.

Az általános vitában Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a módosítás eredményeként az egy ciklusra elköltött összeg 50 milliárd forinttal fog csökkenni, és az új keretösszeg is úgy tekinthető, mint az igénybe vehető juttatások maximális összege, vagyis a képviselők dönthetnek úgy, hogy nem a teljes összeget hívják le. Hozzátette, hogy az 50 milliárd forintos megtakarítás a hiány egészéhez mérten nem jelentős, ugyanakkor kijelöli azt az elvet, hogy először az államnak és a politikai vezetésnek kell takarékoskodnia és csak ezután várhat felelős magatartást másoktól.

A Tisza korábban beszélt a polgármesteri fizetések csökkentéséről is, de ez ebből a törvénymódosításból kimaradt. Az a terv bírálatokba is ütközött, például nem értett vele egyet Márki-Zay Péter, de a Mi Hazánk is azt mondta, hogy nem szavazná meg, mert a korrupciós kockázatokat növelné.

A polgármesterek fizetéscsökkentése a múlt hétfői parlamenti ülésen napirend előtt is előkerült, Magyar azt mondta, egyeztetések kellenek az érintettekkel, széttartóak az álláspontok egyelőre, de az egyeztetések után készítik majd el a tervezetet.