Benyújtotta a kormány az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot

Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek. Az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes
törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf); a benyújtója Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter. A másik az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 26 oldalas törvényjavaslat (pdf), ami szintén Ruff és Kármán András pénzügyminiszer közös előterjesztése.

„Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítése szükséges” – így kezdődik az uniós források hazahozatalát szolgáló törvény. A jogszabály annak [2] pontja szerint „különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja”.

A konkrét paragrafusok felsorolása előtt, a kvázi preambulum [4] pontjában azt is rögzítik, hogy a tervezet „kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem”.

A törvény, ha elfogadják, egyrészt módosít, illetve hatályon kívül helyez olyan törvényi rendelkezéseket, amik most még akadályozzák az európai uniós források felszabadítását. Ennek jegyében a törvény:

• szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
• az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését;
• rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról;
• a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait;
• fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot;
• ez utóbbi érdekében kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás
• felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét;
• és végül a már említett külön törvénytervezet, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát.

Ahogy azt már korábban elmondták, a kekvákat két lépcsőben szüntetik meg. A törvényjavaslat egyik melléklete felsorol tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványt, amiket 2026. augusztus 31-ig megszüntetnek. Ez a lista:

1. ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
2. Hauszmann Alapítvány
3. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
4. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
5. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
6. Közép-európai Oktatási Alapítvány
7. Magyar Kultúráért Alapítvány
8. Makovecz Campus Alapítvány
9. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
10. MOL – Új Európa Alapítvány
11. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
12. Batthyány Lajos Alapítvány
13. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
14. Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
15. ZalaZONE Alapítvány

A Tudás-té Alapítványt szintén megszüntetik ez év augusztus 31-ig. A kekva-szabályok módosítása kiterjed arra is, hogy „az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a Kormányt illeti, illetve csatlakozókénti való részvétel esetén a Kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul”.

A törvényjavaslat értelmében kiterjesztik az állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire is a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Tételesen felsorolják azokat a tisztségeket, amik betöltői „nem vagy csak külön rendelkezések alkalmazásával részesülhetnek támogatásban” (11 ilyen kategória van az államfőtől a polgármestereken át a regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselőiig és fb-tagjaiig).

A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében akár 50 milliós bírságot is kaphat az a szerv, amely Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén nem teszi közzé legalább kéthavonta, díjmentesen hozzáférhetően a meghatározott gazdálkodási adatait. A törvénnyel közzétételre kötelezetté válnak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a kekvák, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek, az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is. A helyi önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is közzé kell tenni a felületen a törvény értelmében.

A törvényjavaslattal mindezeken túl többek között

• megkönnyítik a közérdekű adatigényléssel kikérhető adatokhoz hozzáférést,
• kereshetővé teszik a vagyonbevallásokat,
• büntethetővé teszik, ha valaki kamuzik a vagyonnyilatkozatában,
• módosítanak egyes összeférhetetlenségi szabályokat,
• módosulnak a kockázati tőkealapkezelőkre vonatkozó szabályok,
• bevezetik az átlátható gazdasági szereplő fogalmát,
• erősítik a közbeszerzési szerződések teljesítésének átláthatóságát és utólagos ellenőrizhetőségét,
• módosítanak egyes koncessziós szabályokat,
• módosítják az előírásokat a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges
• tulajdonosi átláthatóságának érdekében.

A törvény a tervezet szerint a kihirdetését követő harmadik, egyes passzusa a 61. napon lépnek hatályba.