Orbán Anita: Ukrajnának ugyanazon az érdem alapú folyamaton kell végigmennie, mint más tagjelölteknek

A magyar külpolitika az elmúlt hetekben újra láthatóvá és kezdeményezővé vált Európában, a kormány célja az, hogy Magyarország kiszámíthatóbb, együttműködőbb partnerként jelenjen meg szövetségesei előtt – erről beszélt Orbán Anita külügyminiszter a parlament külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.

Orbán szerint a szuverén külpolitika nem elszigetelődést jelent, hanem azt, hogy Magyarország konstruktív tagja legyen azoknak a szövetségi rendszereknek, amelyekhez tartozik. A külügyminiszter azt mondta, a kormány az euroatlanti kapcsolatok helyreállítását és a bizalom újjáépítését tartja egyik legfontosabb feladatának, mert Magyarország „Kelet helyett a Nyugatot választotta”.

A miniszter beszámolt a hivatalba lépése óta tett útjairól is. Szerinte a V4-es együttműködés az előző kormány alatt háttérbe szorult, különösen a lengyel–magyar viszony megromlása miatt, ezért a mostani kormány egyik első útja Varsóba vezetett.

„Újrakalibráltuk a magyar–lengyel kapcsolatokat”

– mondta Orbán, hozzátéve, ez a V4-ek működésére is hatással lehet. Magyarország ezért június 23-án V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozót rendez. A lengyel féllel folytatott egyeztetéseken szóba került a politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski és Zbigniew Ziobro ügye is.

A bécsi és párizsi találkozók mellett Orbán a német kapcsolatok erősítését is kiemelte. Szerinte a magyar–német viszony annyira sokrétű, hogy azt szélesebb kormányzati szinten kell újraszervezni. Október elején Berlinben magyar–német csúcstalálkozót tartanak, amelyet a két ország külügyminisztere nyit meg, ezt több kulcsminisztert érintő egyeztetés követi a német és a magyar kormány között. Az ír miniszterelnök budapesti látogatásának jelentőségéről azt mondta, az EU-nak az ország soros elnöksége alatt kell elfogadnia a helyreállítási tervet és letárgyalni a következő hétéves költségvetést.

Orbán részletesen beszélt az ukrajnai magyar kisebbség jogait érintő megállapodásról is. A külügyminiszter szerint ezen a területen a kormány nem látványos politikai gesztusokra, hanem hosszú, technikai és diplomáciai egyeztetésekre építette a megállapodást.

A megállapodás lényege, hogy Ukrajna vállalta a nemzetiségi kisebbségi oktatási rendszer helyreállítását. Ez a kormány értelmezése szerint biztosítaná, hogy a kárpátaljai magyarok szabadon használhassák a magyar nyelvet az oktatásban, és megőrizhessék nemzeti jelképeiket, köztük a magyar zászlót és a himnuszt. A külügyminiszter szerint a magyar nyelvhasználat joga nemcsak az iskolákra terjedne ki: azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 10 százalékot, magyarul is lehetne ügyeket intézni az egészségügyi ellátásban, magyar nyelvű rendezvényeket és tudományos konferenciákat lehetne tartani, és a választási kampányban is lehetne magyarul megszólítani a választókat.

Orbán szerint ezekre a vállalásokra garanciákat kaptak az ukrán féltől, vagyis nem előzetes gesztusról, hanem letárgyalt dokumentumról van szó. Ugyanakkor megismételte, a magyar kormány álláspontja szerint az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Ukrajna teljesíti ezeket a feltételeket. Azt is említette, hogy Magyarország nem támogat gyorsított ukrán csatlakozást: a kormány szerint Ukrajnának ugyanazon az érdem alapú folyamaton kell végigmennie, mint más tagjelölteknek. A csatlakozásról végül népszavazás dönthet.

Orbán Anita a Nyugat-Balkán európai integrációjáról is beszélt. Szerinte Montenegró akár már idén lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2028-ban csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az uniós forrásokról szóló megállapodást történelmi eredménynek nevezte. A kormány már benyújtotta a szükséges törvényeket, hogy augusztus 31-ig teljesíteni tudja a vállalásokat, ehhez számít az Országgyűlés támogatására is.

Orbán azt mondta, a magyar érdekeket az Európai Unión belül akarják érvényesíteni: következetesen, transzparensen, diplomáciai csatornákon keresztül. Szerinte a külföldi partnerek nyitottan várják az együttműködést a magyar kormánnyal.

„Jó újra a huszonhetek asztalánál ülni, ahol számít a véleményünk, és ahol bele tudunk szólni a folyamatokba”

– zárta bevezetőjét.

A hozzászólások sorát a fideszes Németh Zsolt nyitotta meg. Azt mondta, bízik abban, hogy a bizottságban érdemi szakmai együttműködés alakulhat ki. Kiemelt ügynek nevezte az új külpolitikai stratégia megalkotását, amelyet szerinte parlamenti kontroll, parlamenti diplomácia és szakmai egyeztetés mellett kell végigvinni.

Orbán Anita válaszában azt mondta, a külpolitikai stratégia elkészítése az idei év egyik legfontosabb hosszú távú feladata. Az első verzió augusztus végére, a nagyköveti értekezletre készülhet el.

Németh a korábban politikai menedékjogot kapott Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski ügyéről is beszélt. Azt mondta, az elmúlt időszakban Lengyelországban több olyan ügy került napirendre, amely a jogállamiság, a politikai eljárások és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is érzékeny kérdés, ezért szerinte „nem véletlenül” kaptak beutazási lehetőséget Magyarországra.

A Nemzetközi Büntetőbírósághoz való újracsatlakozással kapcsolatban Németh a magyar–izraeli viszony lehetséges következményeit emelte ki. Szerinte „ha Benjamin Netanjahut Magyarországon látni szeretnénk, akkor az izraeli fél számára megnyugtató álláspontot kell rögzíteni az ICC-hez való újracsatlakozással kapcsolatban”. Az ICC korábban elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben. A miniszter válaszában megerősítette, a magyar–izraeli kapcsolatok stabilitása továbbra is fontos, nemcsak politikai és gazdasági, hanem közösségi szempontból is.

Az Ukrajnával kötött megállapodással kapcsolatban a KDNP-s Juhász Hajnalka azt mondta, kiemelten fontos, hogy a csatlakozási folyamat során minden garanciát lefektessenek a kisebbségi jogok védelmére. Az EU ugyanis érdemben csak a csatlakozási tárgyalások alatt tudja vizsgálni, hogy egy tagjelölt ország kisebbségvédelmi rendszere megfelel-e az elvárásoknak. Ezzel egyetértett Hajdu Márton, a bizottság tiszás elnöke is. Szerinte csak „a csatlakozási tárgyalások alatt lehet kikényszeríteni a számunkra rendkívül fontos kisebbségi eredményeket”. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a folyamat hosszú, lesz idő minden kérdés rendezésére.

Az ülésen felszólalt Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló. Szerinte érdemes lenne a magyarországi ukrán közösség képviselőit is bevonni bizonyos külügyi egyeztetésekbe. Ő is gratulált a megállapodáshoz, majd azt kérdezte, várható-e a közeljövőben magas szintű magyar–ukrán politikai találkozó. Emellett rákérdezett arra is, történt-e előrelépés a 2025 őszén blokkolt ukrán sajtótermékek ügyében, mert szerinte egy demokratikus országban problémás, ha más ország sajtótermékeihez csak nehezen lehet hozzáférni.

Orbán a napokban belengetett Magyar–Zelenszkij-találkozóra nem reagált. A blokkolt sajtótermékek ügyéről azt mondta, a kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztériummal együtt dolgoznak a kérdés rendezésén.