• Egy NAV-os belső dokumentum szerint súlyos törvény- és szabálysértések történtek az ukrán aranykonvoj elleni akció során, és a Legfőbb Ügyészség felelőssége is felmerül.
  
• A jelentés szerint egy fontos irat ismerete nélkül „a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”, és semmi nem utal arra, hogy a NAV-ban látták volna ezt az iratot.
• Az ügynek nem csak az Ukrajnával való kapcsolatok miatt van jelentősége.
• Ez az első olyan büntetőeljárás a kormányváltás óta, amelyben magas rangú politikusokat is elővehetnek.

Az elmúlt hónapokban egyre többen érezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hogy gáz van. Május közepén a hatóság több munkatársát meghallgatták az ukrán „aranykonvoj” ügyében jogellenes fogvatartás gyanúja miatt indult büntetőeljárásban. A tanúvallomásokból kiderül, hogy a sietve megszervezett rajtaütés és a pénzmosás miatt indult eljárás során számos furcsaság történt.

A Telex június 2-án arról írt: Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. Ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a magyar kémelhárítás is elismerte a lapnak. Azt írták, március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága irányából jött a döntés, miszerint „a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie”.

Az akció kivizsgálását célzó büntetőeljárások, azon belül is a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által folytatott, jogellenes fogvatartás miatt indult eljárás lehet az első olyan ügy a kormányváltás óta, amelyben politikusok, ezen belül a volt kormányfő büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.

A NAV ennek a rendkívül érzékeny helyzetnek a kellős közepén találta magát.

Elkészítettek ezért egy belső jelentést, hogy képet kapjanak arról, mi történt az akció során, milyen hibákat követhetett el a NAV, amely az AH feljelentése nyomán, a Legfőbb Ügyészség kifejezett kijelölésére eljárt az ukrán pénzszállítókkal szemben politikai megrendelésre indított pénzmosási ügyben.

A 444-hez eljutott ennek a belső jelentésnek egy kivonata. Nem tudjuk, pontosan ki vagy kik írták a dokumentumot, amelyre a szöveg egy pontján „ellenőrzésként” hivatkoznak. Arról meggyőződtünk, hogy hiteles anyagról van szó, és kérdésünkre a NAV is elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is. Azt is írták, hogy a még jelenleg is zajló, teljeskörű vizsgálatot „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel nyilvánosságra fogják hozni (a lapunknak adott válaszukat később teljes terjedelmében idézzük).

A birtokunkban lévő közel 30 oldalas dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról vagy konkrét jogsértésekről szólnak.

A jelentés szerint az ukránok ellen pénzmosás gyanúja miatt indult eljárásban az elsődleges intézkedések az akció napján és másnapján keletkezett iratok áttekintése alapján „több pontban is jog-, illetve törvénysértőek”.

Leírják azt is, hogy az „eljárások lefolytatása, dokumentálása során lényeges szakmai hiányosságok merültek fel”.

De a dokumentum talán legfontosabb megállapítása nem is a NAV-ra vonatkozik, hanem a Legfőbb Ügyészségre, amely kijelölte a pénzügyőröket az eljárás lefolytatására.

Az az ügyészség, amely jelenleg a jogellenes fogvatartás miatt indult büntetőeljárásban vizsgálódik, és amelynek legnagyobb hatalmú főügyésze, Fürcht Pál június 8-án lemondott, amit „elsődlegesen az ún. aranykonvoj ügyben közte és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel” indokolt.

A jelentés szerint a pénzmosásos büntetőügynek a NAV illetékes főosztályához „érkezése vonatkozásában felmerült a feljelentést továbbító ügyészi szerv” – a Legfőbb Ügyészség – „nem jogszerű eljárása a nyomozás elrendelésére vonatkozó álláspont és az eljáró hatóság kijelölése kapcsán”.

Vagyis a NAV azt pedzegeti, hogy az ukrán pénzszállítók elleni akcióban részt vevő egyetlen olyan szervnek, amely elvileg nem áll a kormányzat irányítása alatt, megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy a rajtaütés megtörtént, hiszen a feljelentés szignózásával megteremtette ehhez a feltételeket, de nem járt el jogszerűen. Az AH főigazgatója a rajtaütést papíron megalapozó feljelentést közvetlenül a Legfőbb Ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak címezte.