Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke reagált Gajdos László élő környezetért felelős miniszter vasárnapi Facebook-posztjára, amelyben azt írta, most mindenki Sulyok Tamásról beszél, de ne feledkezzünk meg arról, hogy Polt Péter védettsége is megszűnt.
Gajdos azt írta, ennek a változásnak is szimbolikus jelentősége van, „hiszen az Orbán-kormány az Alkotmánybíróságra menekítette ki a korábbi legfőbb ügyészt, aki több mint húsz éven át fedte el, illetve akadályozta, hogy számos korrupciós ügyben valódi felelősségre vonás történjen. Az Orbán-rendszer egyik legfontosabb támaszaként és hű kiszolgálójaként védte a Fideszhez kötődő politikusokat, oligarchákat vagy akit kértek tőle. Azonban most megszűnt az a különleges jogállása, amely e tisztséghez kapcsolódott.”
Polt szerint azonban:
„A miniszter egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt „számot kell adnom a tetteimről”. Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése” - olvasható Polt Péter az Alkotmánybíróság honlapján közzétett közleményében.
Polt szerint különösen súlyos, hogy mindezt egy olyan hivatal eljárására utalva tette, amelynek meghirdetett feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése – ezzel azt a látszatot keltve, hogy legfőbb ügyészi működése során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak elősegítésével összefüggő magatartást tanúsított. Szerinte azonban Gajdos egyetlen cselekményt vagy bizonyítékot sem mutatott be. Úgy gondolja, a politikai értékítélet és a büntetőjogi felelősség kérdése nem mosható össze.
Visszautasította azt az állítást is, hogy a legfőbb ügyészi székből a Fidesz az Alkotmánybíróságba menekítette. Polt szerint legfőbb ügyészként is az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg, és alkotmánybíróként is. Ugyanakkor szerinte a mentelmi jog egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget.
„Aggályos, hogy a végrehajtó hatalom egyik tagja éppen az Alaptörvény személyemet is érintő módosításának hatálybalépése napján – amelynek következtében szeptember 1-jével megszűnik alkotmánybírói megbízatásom – tett fenyegető hangvételű kijelentést, jóllehet sem tárcájának, sem a Kormánynak nincs hatásköre korábbi ügyészségi döntések felülvizsgálatára vagy büntetőjogi felelősség megállapítására. Ez azt a látszatot kelti, hogy megbízatásom megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követheti. Ez tipikusan az uniós jogi gyakorlat által tiltott chilling effectnek minősül” - vélekedik Polt.
Polt egyébként is aggályosnak tartja az Alaptörvény-módosítást.
„Legfőbb ügyészi tevékenységem szakmai megítélése lehet vita tárgya, a politikai minősítések azonban nem írhatják felül a dokumentált eredményeket. Vezetésem alatt az ügyészség váderedményessége tartósan magas volt, munkáját nemzetközi partnerek, köztük az Eurojust is elismerték, az európai legfőbb ügyészek hálózata pedig két alkalommal választott elnökévé” - zárta közleményét.
Polt Péternek hamarosan távoznia kell az Alkotmánybíróságról, miután betöltötte 70. életévét. A testületnek jelenleg ő az elnöke is.
15 alkotmánybíróból ötöt cserél le az alaptörvénymódosítással a Tisza. Hende Csaba távozik leghamarabb.
Így ő is mehet a Vagyonvisszaszerzési Hivatal elé, mint minden más államtitkár - írta a miniszter.